BABÁK MIHÁLY
BABÁK MIHÁLY
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Szeretnék még megemlíteni a pályáztatás kapcsán két nagyon fontos kérdést, amelyet valahol, azt hiszem, a Számvevőszék véleményében olvastam: a pályázati és pályáztatási szabályzat.
(20.00)
Szóval, nincs. Az ORTT fennállása óta nincs, tisztelt hölgyek, urak. (Dr. Pető Iván: 2005 óta van.) Van? Nekem ez volt a megállapításom. Ha tévedtem, akkor bocsánatot fogok kérni, de úgy tudom, hogy nincs ilyen. Ha nincs ilyen, akkor fontos lenne módosítani.
Van egy másik nagyon fontos gondom, mégpedig a beszámoló kapcsán felmerült az utófinanszírozás kérdésköre. Úgy gondolom, beérkeznek a bevételek az ORTT-hez, és a pályázatokat e bevételek kapcsán lehet kiírni. Nem jó a mai világban, ha olyan fontos közfeladatok esetében, amelyeket pályázat útján finanszírozunk, az utófinanszírozás gyakorlatára váltunk. Mi történik azzal a pénzzel, ami befolyik addig, amíg meg nem kapják, vagy el nem számolnak? Addig kamatozik esetleg az ORTT-nek. Nem vagyok gonosz, de úgy gondolom, hogy ez helytelen, hisz közpénzről van szó, és igazából ilyen kérdéskörben nem lenne helyénvaló az utófinanszírozás.
Halász János képviselőtársam az imént is szóba hozta - mélyen egyetértek vele - a koncesszió kérdéskörét. Miért változatlan díjon hosszabbította meg az ORTT a két kereskedelmi televízió szerződését? Miért állította - ez is kérdés számomra - az ORTT, hogy a televíziós reklámpiac stagnálása miatt nem változtatna a feltételeken, ugyanakkor pedig van birtokomban olyan írás, amely a Magyar Reklámszövetség szakemberei által íratott, ők elemezték, ők állapították meg, és az ORTT által felkért szakértők is hasonló módon azt mondják, hogy dinamikusan nőni fog a reklámpiac és a reklámbevétel 2012-ig, hat év múlva a reklámbevétel mértéke eléri a 110 milliárd forintot is. Mások is készítettek 2012-ig reklámpiaci helyzetfelmérést. Azt mondják ők is, hogy nőni fog a televízió reklámpiaca. Ezzel szemben gondolják végig, hogy 110 milliárdra taksálják a bevétel növekedését. A két kereskedelmi televízió másfél-másfél milliárdért kapta meg a műsorszolgáltatási lehetőséget, és módosították a szerződését.
Képviselőtársaim, ezzel az a bajom, hogy egy alkalommal a rádióknál erőteljesen csökkentette a műsorszolgáltatási díjat, most pedig a televízióknál, a kereskedelmi televízióknál nagyon alacsony díjat állapított meg, helyesebben: nem módosította. Ilyenkor felvetődik az emberben, hogy igazából jó gazda módjára bánik a közpénzzel, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a funkciójához, a feladataihoz több pénzt kasszírozzon a piacról piaci feltételek mellett. Úgy gondolom, hogy ilyen kimunkált piaci elemzések mellett, amelyekre természetesen az ORTT is felkért szakembereket, egyértelmű választ lehetett volna adni arra a kérdésre, hogy szabad-e tarifát emelni vagy sem.
Hadd mondjak egy másik kérdést is, dr. Lukács Tamás képviselőtársam is szóba hozta, hogy mi az ismételt vagy súlyos szerződésszegés. Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Van előttem egy kimutatás, hogy a két csatorna az eltelt hat év alatt közel ötezer ismételt jogsértést valósított meg. Vannak itt olyan évek, amikor egy csatorna 706-szor csinált ilyen szerződésbe nem illő dolgokat, magyarul: megszegte a szerződést, vagy súlyos szerződésszegést követett el.
Mondok még egy másik példát: az elmúlt három évben több mint hatvanszor kötelezte a kereskedelmi csatornákat a képernyő elsötétítésére. Hát akkor bármit tehetnek ezek a kereskedelmi szolgáltatók? Semmi sem vonatkozik rá? Semmilyen szankció sem? Akkor meghosszabbítjuk csak úgy a szerződését? Szóval, úgy gondolom, hogy nincsen helyén, nincsen rendjén ez a dolog. Igazából talán nagyobb körültekintéssel kellett volna a témakörben eljárnia a szerződés meghosszabbításánál az ORTT-nek.
Még annyit hadd mondjak, továbbra is aggályos számomra az, hogy ismereteim szerint a médiatörvény írta elő, hogy mikor esedékes a szerződés módosítása, és nem akkor történt. Az előírt határidő előtt egy évvel korábban történt meg ez a szerződéshosszabbítás. Nem tudom, mi sürgette. Miért kellett?
Ha nem is vetünk fel politikai aspektusokat ebben a kérdésben, de egyáltalán a célszerűségét... Amikor ráértek volna 2006 tavaszán, akkor miért kellett 2006-ban (Sic!) meghosszabbítani? Sok itt a nyitott kérdés, mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, ezért továbbra is azt javaslom, hogy ne fogadják el. Felelősebb munkát kell kérnünk, és ez közös érdekünk. Közpénzről van szó. Nagyon helyesen mondta Halász János képviselőtársam, hogy a bevételek pályázati lehetőséget és közmédiumköltségeket kímélhetnének a parlament költségvetéséből. Épp ezért felelősebb gazdálkodást kell elvárnunk az ORTT-től, mert ezek alapján úgy vélem, hogy nem igazán járnak jó úton, és nem igazán sarkosak a közpénzek felhasználását illetően.
Több fegyelmet, több figyelmet, a törvény betartását, a célszerűséget és a gazdaságosságot is szem előtt tartva kellene képviselni a Magyar Köztársaság parlamentjének, költségvetésének érdekeit. Én ezt nem tapasztaltam, mélyen tisztelt hölgyek, urak. Lehet, hogy tévedek, akkor bocsánatot kérek, de ez a szubjektív meglátásom a 2005. évi beszámolót illetően.
Köszönöm, hogy szólhattam.
