DR. PETŐ IVÁN
DR. PETŐ IVÁN
DR. PETŐ IVÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Látszólag módszertani megjegyzésekkel vagyok kénytelen kezdeni az álláspontunk megfogalmazását. Az, hogy egy intézmény beszámolójának tartalmával nem értünk egyet, nem jelenti azt, hogy globálisan elmarasztaljuk az egész beszámolót, mármint annak - ha tetszik - szakmai színvonalát.
Véleményünk szerint az ORTT beszámolói évről évre színvonalasabbak, és azt gondolom, hogy aki ezt a beszámolót áttekintette és ismeri a részleteit, igazolhatja azt, hogy ennek a beszámolónak alapján, illetve az ezt megelőző beszámolók alapján a magyar médiahelyzetről, médiaproblémákról a jövő nemzedéke átfogó képet kaphat, tehát a beszámoló ebben az értelemben vitathatatlanul színvonalas.
Ennek alapján tért el az SZDSZ álláspontja az ellenzéki pártokétól. Nevezetesen, mi általános vitára éppen az általános színvonala miatt alkalmasnak gondoljuk az ORTT beszámolóját. Még egyszer mondom, tartalmi kérdésekben, ha tetszik, nagyon kritikusan ítéljük meg ezt a beszámolót.
A másik, ha tetszik, módszertani megjegyzés a következő. Az ORTT beszámolója talán az egyetlen olyan, parlament előtt lévő, mármint parlament alá rendelt független intézmény beszámolója, ahol a zárszámadás, tehát a pénzügyi beszámoló és a tartalmi beszámoló technikai értelemben is különválik.
Külön tudja tehát a parlament mérlegelni a tartalmi beszámolót, külön szavaz ennek elfogadásáról, és külön mérlegeli a pénzügyi beszámolót.
Ez azt jelenti a gyakorlatban - ez a következő napirendi pontot is érinti -, hogy lehet úgy elfogadni a pénzügyi értelemben korrekt beszámolót, zárszámadást, hogy közben az ember a tartalmi beszámolóval nem ért egyet. Míg más hasonló beszámolóknál - egyebek között az ország zárszámadásával - ezt az eljárást nem lehet követni, ott egyszerre szavaz a parlament a számszaki és a tartalmi beszámolóról is. Csak előre jelzem, hogy mi a számszaki beszámolót, tehát a zárszámadást elfogadjuk, mert hűséges képet ad az ORTT pénzügyi tevékenységéről; a mindjárt elmondandó okok miatt a tartalmi beszámolót nem tudjuk elfogadni.
Ahogy bizottsági előadóként jeleztem, két alapvető oka van a beszámoló el nem fogadásának. Az egyik az országos kereskedelmi műsorszolgáltatók jogosultságának meghosszabbítási ügye, a másik a Műsorszolgáltatási Alap kezelésének ügye.
Most nem érzem feladatomnak, hogy összehasonlítsam más képviselőtársakkal a mi véleményünket a meghosszabbítás ügyében, elégedjünk meg itt annyival, hogy az időpont-megválasztás, az eljárás kérdésében vannak hasonlóságok, és vannak különbségek. Mi úgy véljük, hogy vannak olyan elemei az ORTT eljárásának, amelyek jogi alapon nem kritizálhatóak, legfeljebb kifogásolható, hogy miért hozták annyival korábbra magát a meghosszabbítási aktust, de sem a halasztást, sem a korábbi időpontot nem lehet jogi értelemben érvekkel - véleményünk szerint - alátámasztani.
Amiben kritizálható az ORTT eljárása, az két kérdés. Az egyik az, amiről itt már esett szó, hogy nem vizsgálták érdemben annak lehetőségét, mármint praktikusan nem, esetleg tanulmányok készíttetésével, hogy a feltételek változtathatóak-e, a másik pedig: ahogy magát a döntést az ORTT meghozta.
Véleményünk szerint lett volna legalábbis lehetőség arra, hogy az ORTT megpróbálkozzon a feltételek megváltoztatásával, a tarifa emelésével. Itt csak két érvet szeretnék felhozni, két erős érvet. Az egyik, hogy az ORTT elnöke is ismertette - talán a plenáris ülésen nem, de bizottsági ülésen igen -, hogy maguk a műsorszolgáltatók is fölvetették a tarifa változását, csak ők természetesen csökkenteni szerették volna, tehát ezen az alapon nyilván lett volna lehetőség annak tárgyalásos kipróbálására, hogy egy másik álláspont szerint alaposan alátámasztva érvekkel, miért ne lehetne megkísérelni a tarifa emelését.
A másik elem, amire hivatkozni szeretnék, az ORTT beszámolójából tetszik ki. Az ORTT beszámolója nem a műsorszolgáltatói jogosítvány meghosszabbításáról szóló részben, hanem egy más részben tételesen a következőt tartalmazza. A - röviden mondom - magyar RTL televízió kapcsán említi meg, hogy a testület még 2003-ban kezdeményezte a magyar RTL vonatkozásában is a műsorszolgáltatási szerződés - jogharmonizációs célú törvénymódosításnak megfelelően történő - megváltoztatását, azonban a szerződésmódosítás folyamata még nem zárult le.
Magyarul, van egy olyan nyitott kérdés az ORTT és az egyik fő műsorszolgáltató között, amit a hosszabbításkor nem lehetett volna figyelmen kívül hagyni. Ez a két ügy az ORTT beszámolójában - hogy is mondjam - technikai értelemben is különválik egymástól, holott véleményem szerint összekapcsolódik ez a két ügy.
A másik az eljárás kérdése. Az ORTT gyakorlatilag vita nélkül döntött ebben a kérdésben, és ahogy ez már elhangzott itt, ráadásul egy nagyon más természetű, más típusú frekvenciaosztásról vagy frekvenciákról szóló döntéssel összevonva, a két eljárás szavazási értelemben is más eljárást igényelt volna az ORTT-ben. Véleményünk szerint tartalmi értelemben sem lett volna összekapcsolható, és valóban abszurdnak találjuk azt, hogy erről az ügyről bár készültek tanulmányok egymásnak ellentmondó következtetéssel, de az ORTT ezekről - legalábbis a testületi ülések jegyzőkönyveiben nincs nyoma - érdemi vitát testületi üléseken nem folytatott, hanem egy rapid döntést, egy nagyon leegyszerűsített döntést hozott ebben a meglehetősen bonyolult és sokféle összefüggés akár megvitatását, akár áttekintését igénylő kérdésben.
A következményekről most nem szeretnék itt érdemben beszélni, arról, hogy finanszírozási értelemben milyen előnyei lettek volna az esetleges tarifaemelésnek, mert tarifaemelés nem történt. Tehát azt ma tételesen nem lehet tudni, hogy lett volna-e esély vagy sem, és bizonyítani sem lehet ma, ebben a pillanatban már, hogy lett volna-e jogi értelemben lehetőség vagy sem. A jogi vélemények itt eltérnek. Sokan sokféle szerződést ismernek. A szerződéshosszabbítás sokak véleménye szerint nem jelenti azt, hogy automatikusan változatlan feltételekkel, változó körülmények között kell meghosszabbítani a szerződést.
Ami a Műsorszolgáltatási Alapot illeti, nyilván a következő napirendi pontnál lesz érdemi vita arról, amit a költségvetési bizottság kisebbségi véleményének képviselője itt elmondott. Én ebben nem érzem az ORTT-t kritizálhatónak, tehát hogy parlamenti jóváhagyással vagy ha tetszik, felhatalmazással költségvetési problémái miatt a Műsorszolgáltatási Alapból csoportosít át működési költségre pénzeket, de abban már, úgy érzem, kritizálható az ORTT, amit a Számvevőszék 2005-ös jelentése meglehetősen részletesen taglal, és ha nagyon visszafogottan is, de nagyon kritikusan érdemben is kimutat, hogy a Műsorszolgáltatási Alapnál visszamenőlegesen milyen problémák voltak.
Hogy ne a korábbi időszakról beszéljek, a 2005. évet, tehát a beszámolási évet is érinti az a tétel, amit szintén a Számvevőszék állapít meg - idézve a vonatkozó törvényeket -, hogy a Műsorszolgáltatási Alap csak a műsorszolgáltatás támogatásával kapcsolatban felmerült kiadásokat számolhatja el önálló költségvetésben, márpedig ebben az évben hozta létre az ORTT az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézetet, amely semmiképpen nem tekinthető műsorszolgáltatási tevékenységnek.
(19.10)
Ennek az intézetnek a költségvetése a beszámoló szerint - és ez nem pusztán pénzügyi kérdés - 140 millió forintot tett ki, ami persze a Műsorszolgáltatási Alap egészét nézve nem hihetetlenül nagy összeg, de nem jelentéktelen. Ez a 140 millió forint két részből áll a szöveges beszámoló szerint: 70 milliót működésre, 70 milliót törvény-előkészítésre használt az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet. Annak a vizsgálatába én nem kívánok és nem is tudok belemenni, hogy a törvény-előkészítésre sok-e vagy kevés 70 millió forint. Tény, hogy véleményünk szerint a Műsorszolgáltatási Alap szabály szerinti működésébe nem fért volna bele, ez független attól, hogy szükség van törvény-előkészítő tevékenységre. Az viszont enyhén szólva is szembeötlő, hogy az intézet érdemi tevékenységére, mármint a törvény-előkészítésre 70 millió forint ment el, és a működési költségre ugyanennyi. Ezt nehezen tartjuk indokoltnak.
Amit kifogásolunk még a Műsorszolgáltatási Alapnál, hogy az úgynevezett szabad keret felhasználása, tehát a pályázat nélküli, egyedi döntésekre épülő összegek felhasználása meglehetősen jelentős. Elfogadhatatlan gyakorlatilag - bármennyire is sokszor a konkrét döntés esetleg indokolható -, hogy a meglehetősen szűkös keretekből, mármint az igényekhez viszonyítva szűkös keretekből viszonylag nagy összeget használnak föl egyedi döntésekkel, nem kiírt pályázatokkal.
Összefoglalva tehát: más érvekkel, mint ellenzéki képviselőtársaim, de az elmondottak alapján az ORTT 2005-ös beszámolóját nem tartjuk elfogadhatónak, elsősorban természetesen a műsorszolgáltatási jogosultság hosszabbításának módja és tartalma miatt. Itt egyetlenegy megjegyzést engedjenek meg képviselőtársaim: szerintem nemcsak az indokolatlan, jogszerűtlen minősítés lehet, illetve indokolt és jogszerű, hanem van további lehetőség is; a változó feltételeket - még ha jogszerű volt esetleg az eljárás, akkor is - lehetett volna igényelni, és a változatlan feltételekkel meghosszabbított szerződést alaposan kritizálhatónak gondoljuk.
Köszönöm szépen.
