HALÁSZ JÁNOS
HALÁSZ JÁNOS
HALÁSZ JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ORTT 2005. évi tevékenységéről szóló beszámolóról vitatkozunk. Sok minden elhangzott már itt. Engedjék meg, hogy én egy szóval próbáljam jellemezni az ORTT 2005. évi tevékenységét. Ez a tevékenység szégyenletes volt. Szégyenletes volt az ORTT ez évi tevékenysége elsősorban amiatt, amit a kereskedelmi televíziók műsorszolgáltatási szerződésének hosszabbításával kapcsolatosan műveltek. Többen beszéltünk már itt a Házban erről. Néhány új adalékkal is szeretnék szolgálni a téma kapcsán.
Egyrészt szégyenletes volt az, hogy milyen gyanús sürgősséggel döntöttek erről a kérdésről. Az ORTT tagjainak nyári szabadsága előtti utolsó ülésen döntöttek, miközben a korábbi hetekben folyamatosan arról volt szó az információk szerint, hogy majd csak ősszel térnek vissza erre a kérdésre. Ráadásul nem úgy döntöttek egy ilyen fontos ügyről, hogy külön kezelték volna a két műsorszolgáltatási szerződéshosszabbítás ügyét, hanem csomagban, legalább 30-40 szerződéshosszabbítást egy szavazattal megerősítve döntöttek az ügyről.
Nagyon érdekes körülmény ez is, amit eddig talán még nem is boncolgattunk, hogy ha maga az ORTT elnöke is ilyen fontos ügynek tartja ezt, akkor hogy lehet ilyen gyanús sürgősséggel dönteni ebben a kérdésben. Szerintem szégyenletes ez, mert nyilván mindenki tudja, hogy egy olyan kérdésről van szó, a kereskedelmi televíziókról, azok szerződéséről, egy olyan ügyről, amely az egész társadalmat formálja és befolyásolja. Látjuk hogy mi történt 1997 óta, milyen hatással van a kereskedelmi televíziózás is a magyar társadalomra. Látnunk kell akkor, hogy ez milyen fontos ügy. Márpedig, ha ezt látjuk, nem lehet ilyen sürgősséggel, ilyen gyanús körülmények között egy csomagban 30-40 más szerződéssel együtt szavazni erről az ügyről.
Az is érdekes, hogy milyen kibúvókat keres akár a kormányoldal egy része, akár az ORTT elnöke ez ügyben. A médiatörvény mögé igyekeznek bújni, és azt mondják, ami Magyarországon már szinte közhely, hogy a médiatörvény nem eléggé szabályozza ezt a kérdést, hogy a médiatörvény rossz, ezt az ügyet sem kezeli kellőképpen, és ez okoz problémát a hosszabbítás kapcsán is.
Szeretnék megmutatni egy képviselői önálló indítványt (Felmutatja.), amit a Fidesz-frakció nevében nyújtottam be a tisztelt Háznak, de ezt nem most nyújtottam be, hanem még 2005. május 9-én. 2005. július 20-án döntött az ORTT a szerződéshosszabbításról. Már május 9-én benyújtottunk egy olyan törvénymódosító javaslatot, amely a médiatörvényt módosította volna több ponton, például a 107. §-ban, ahol a jogosultság időtartamával, a jogosultság megújítására vonatkozóan is módosítottunk, és egzakt szabályokat vezettünk volna be, és ez a súlyos és ismételt szerződésszegés fogalmát is tartalmazta. Lehet, hogy ezt máshogy is meg lehet fogalmazni, de tudják, mi történt ezzel az üggyel? Lesöpörték a bizottságban a szocialisták, még csak tárgyalni sem engedték, még tárgysorozatba sem vették, pedig lett volna idő egy normális törvénymódosításra - kétharmados törvény egyébként is -, amit közösen elhatározunk, megalkotunk, és utána az ORTT dönthetett volna. Mert senki ne feledje el, a szerződések majd csak 2007-ben járnak le, de már 2005-ben módosítani akarták, meg akarták hosszabbítani, és meg is hosszabbították a szerződéseket. Hogy módosították-e, arról majd később.
Azt hiszem, hogy lett volna alkalmunk, és úgy látom, hogy nagyon nagy hiba volt, hogy elutasították a javaslatunkat, és nem lehet most már arra hivatkozni, hogy a médiatörvény rossz volt, és nem szabályozza ezt a kérdést, mert időben felhívtuk a figyelmet arra, hogy ha kell, szabályozzuk. Nem történt meg. Ezzel együtt úgy gondolom, hogy amit az ORTT művelt a szerződéshosszabbítás kapcsán, az szégyenletes volt, mert akár a törvénymódosítástól eltekintve is érdemes megvizsgálni két olyan ügyet a dologban, amire a médiatörvény értelmében akár most is lett volna alkalom a hosszabbításkor normális szerződést, új szerződést kötni.
Tehát egyrészt a műsorszolgáltatókkal változatlan feltételekkel kötöttek szerződést. Felmerül az elmaradt haszon kérdése. Felmerül, mert igazán köthettek volna olyan új szerződéseket, amiben műsorszolgáltatási díjként magasabb összegeket kérnek. Vélhetően fölmerült ez a kérdés a döntéshozókban is. Az a kérdés, hogy miért nem tették ezt meg, és erre nem kaptunk választ. Kezdeményeztünk rendkívüli bizottsági ülést a döntés után a kulturális bizottságban. Ott sem kaptunk egyértelmű választ az elnök úrtól erre a kérdésünkre. A bizottsági ülésen, amikor erről a beszámolóról tárgyaltunk, szintén elővettük, boncolgattuk ezt a kérdést, nem kaptunk választ.
Mire nem kaptunk választ? Például arra, hogy ha van az ORTT előtt - mert volt - több olyan tanulmány, neves szakemberek tanulmányai, médiapiaci, reklámpiaci elemzései, amelyek arról szólnak, hogy a kereskedelmi televíziók reklámbevételei az elkövetkező években több tíz milliárd forinttal nőni fognak, akkor miért nem vették figyelembe ezt a szerződésmódosításkor a műsorszolgáltatási díj meghatározásánál. Miért kötöttek változatlan feltételekkel szerződést? Így merül fel az elmaradt haszon kérdése, de ez több tíz milliárd forint lehet, kérem szépen.
Tehát arról van szó, hogy az egész magyar médiarendszer finanszírozásának alapjairól lehetne szó, vagy felmerülhet az a kérdés, hogy mivel közpénzzel is finanszírozunk közmédiumokat, ezért, ha előnyös szerződést kötöttek volna, előnyösebbet, mint most, akkor kevesebb közpénzt kellene költenünk a közmédiumok finanszírozására. Súlyos kérdések ezek és megválaszolatlanok. Ezért is mondom, hogy szégyenletes, amit az ORTT művelt abban az évben. Ez a döntés az egész évi tevékenységükre rányomta a bélyegét.
A másik kérdés, ami már itt szóba került, a digitalizáció kérdése. Merthogy igen, arról van szó, hogy a digitális átállás a következő évek nagy kérdése Magyarországon a földfelszíni televíziózás tekintetében. És nyilvánvaló, a két kereskedelmi csatorna érdekelt abban, legalábbis mindenképpen figyel arra, hogy ezen a területen mi történik. De úgy gondolom, hogy Magyarország érdekelt lenne abban, hogy az állam a különböző kereskedelmi médiumokat, amennyiben van rá lehetősége, szorítsa rá arra, hogy ebben az átállásban minél többet vállaljanak magukra. Nyilván ez egy kölcsönös szerződésben megtörténhet. Most, amikor egy szerződéshosszabbításról van szó, egy alkalom, amikor új szerződést lehet kötni - nem kell egyébként, mert a törvény is csak úgy fogalmaz, hogy megújítható a műsorszolgáltatási szerződés, és nem megújítandó, csak megújítható. Tehát ha egy ilyen helyzetben vagyunk, akkor igazán kezelni kellett volna az új szerződésben a földfelszíni digitális átállás kérdését. Mert akkor, ha ezt elmulasztották, mint ahogy most elmulasztották, utólag már igazán nehéz lesz ezeket a csatornákat rábírni arra, hogy ebben az átállásban nagyobb szerepet vállaljanak.
Azt hiszem, hogy ez is egy olyan pont, amely mutatja az ORTT egyes tagjainak felelőtlen hozzáállását az egész ügyhöz. Mivel számtalanszor felhívtuk már a figyelmet döntés előtt is ezekre a problémákra, ezért úgy gondoljuk, hogy így utólag, amikor az egész éves beszámolóról is beszélünk, egy ilyen nagyon-nagyon jelentős ügyben nem lehet e mellett szó nélkül elmenni, és azt mondjuk, szégyenletes volt az ORTT tevékenysége, és az ORTT 2005. évi beszámolóját nem fogadjuk el.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
(19.00)
