KOVÁCS GYÖRGY
KOVÁCS GYÖRGY
KOVÁCS GYÖRGY, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az Országos Rádió és Televízió Testület életében mindig jelentős állomás, ha a felügyeletet gyakorló Országgyűlés előtt számot adhat előző évi tevékenységéről. Ennek megfelelően az ORTT - eleget téve a médiatörvényben foglalt kötelezettségének - benyújtotta az Országgyűlésnek a 2005. évi tevékenységéről szóló beszámolóját. A beszámoló egyrészt különös részletességgel értékeli azon kérdések 2005-ös alakulását, melyeket a médiatörvény a beszámoló kötelező tartalmi elemeként meghatároz, másrészt sort kerít az ORTT munkájával összefüggő egyéb tárgykörök taglalására is.
(18.10)
Összességében mindenféleképpen elmondható, hogy az ORTT 2005. évi működésének nem volt olyan területe, melyről az Országgyűlés az előtte fekvő beszámolóban ne kapna részletes, a fontos kérdések és döntések vonatkozásában minden lényeges körülményre kiterjedő tájékoztatást.
Beszédemmel akként szeretném segíteni a tisztelt Országgyűlést a beszámoló áttekintésében és értékelésében, hogy kiemelem azokat a témákat és döntéseket, amelyek az állandó feladatellátás mellett különös hangsúllyal jellemezték az ORTT 2005. évi tevékenységét.
Mindenekelőtt a beszámoló kötelező tartalmi elemei között is elsőként említett, minden évben kiemelkedően fontos kérdés, a véleményszabadság elektronikus médiában tapasztalható helyzetére térnék ki. Elöljáróban a 2005. év tapasztalatai nyomán is elmondhatom, hogy mind a rendkívül sokszínűvé vált műsorszolgáltatási palettában, mind pedig a műsorszolgáltatók műsorkínálatában a véleményszabadság magyarországi kiteljesedése tükröződik még akkor is, ha ez a véleményszabadság időben és térben nem mutatkozik meg mindig és mindenhol a maga teljességében.
A véleményszabadság kérdése az ORTT tevékenysége során leggyakrabban tartalom-ellenőrzési kérdésként vetődik fel, vagyis úgy, hogy a médiatörvényben meghatározott követelmények alapján az ORTT adott esetben felléphet-e a műsorszerkesztéssel szemben. E tartalomszabályozói körben három kérdés áttekintésére kell feltétlenül sort keríteni: a kiegyensúlyozottság követelményének érvényesítésére, az emberi méltóság és a közösségek méltóságának védelmére, valamint a kiskorúak védelmére.
A kiegyensúlyozottság kapcsán mindenekelőtt az ORTT eljárásainak kettős természetére szükséges rámutatni, tekintettel arra, hogy e kettősség 2005-ben nemegyszer félreértéseket okozott az ORTT működését figyelemmel kísérők körében. Az ORTT ugyanis egyfelől hatóságként vizsgálja a kiegyensúlyozott tájékoztatás médiatörvényben foglalt követelményének érvényesülését, másfelől mind teljesebben igyekszik megfelelni a nyilvánosság, a közélet és a közönség részéről - a kiegyensúlyozottság vizsgálata és biztosítása terén különösen jelentős mértékben - jelentkező elvárásnak. Ez az elvárás pedig nem más, mint hogy az ORTT állapítsa meg az egyes műsorfolyamok egészéről, hogy azok megfeleltek-e a kiegyensúlyozottság kritériumainak.
Az ORTT annak érdekében, hogy e körben, vagyis a műsorfolyamok egészét érintően is hangsúlyos támpontokat és tájékoztatást tudjon nyújtani a nyilvánosság számára, rendszeres kvantitatív vizsgálatokkal figyelte a médiumokat. Az e mérések eredményét jelentő objektív mennyiségi mutatókat a beszámoló részletesen ismerteti. Tekintettel azonban arra, hogy a médiatörvény meghatározásai a kiegyensúlyozottsággal összefüggésben többnyire elvont fogalmakat tartalmaznak, és mértékekről, határértékekről nem nyújtanak eligazítást, az ORTT önmagában a kvantitatív vizsgálatok alapján - bármit is mutassanak az ott tapasztalt arányok - nem tud fellépni szankcionálási jogkörrel.
A médiatörvényben foglaltak érvényesülését vizsgáló hatósági eljárások során tehát az ORTT minden esetben kvalitatív metodikát alkalmazott, ennek megfelelően a kiegyensúlyozottság törvényi követelményeinek megtartását az ORTT és Panaszbizottsága mindig egyedi esetekben, az érintett téma adott műsorszámon belül történő feldolgozása konkrét körülményeinek széles körű mérlegelése alapján ítélte meg.
A médiatörvénynek a kiegyensúlyozottság terén tapasztalható nagyvonalú szabályozása azonban egyszersmind arra is kényszeríti az ORTT-t, hogy jogértelmezésekkel konkretizálja a törvényi előírásokat. E jogértelmező munkában a végső szűrőt a bírói kontroll jelenti, amely 2005-ben is újabb iránymutatásokkal erősítette meg az ORTT joggyakorlatát különösen fontos kérdésekben.
A 2004. évi beszámoló már jelezte, hogy a bírói gyakorlat visszaigazolta: a kiegyensúlyozott tájékoztatás minden egyes műsorszámban számon kérhető követelmény. Ezt fejlesztette tovább a bírói jogértelmezés, amikor az ORTT határozatát helybenhagyva rámutatott arra, hogy ha a tájékoztatás kiegyensúlyozottsága egy adott kérdésben csak több műsorszámon belül valósítható meg, akkor a műsorszolgáltatónak minden egyes műsorszámban jeleznie kell a műsorszámok összefüggőségét, a tájékoztatások szoros kapcsolatát.
Ugyancsak az ORTT határozatát helybenhagyva fejtette ki a bíróság az egyre gyakrabban a vizsgálatok középpontjába kerülő műsorvezetői szerepvállalások kapcsán, hogy a véleményt, értékelést tartalmazó műsorvezetői hozzászólás kizárólag megjelölt forrásból származó más releváns álláspontok bemutatásával valósulhat meg. Ez nem jelenti a műsorvezető passzív szerepét, hiszen aktív, vitát serkentő vonalat adhat a beszélgetésnek, ha a beszélgetés alanyát más lényeges véleményekkel szembesíti.
Az ORTT és a Panaszbizottság 2005-ös döntései kapcsán tartalmi vonatkozásban kiemelendő, hogy a panaszbeadványok között megnövekedett azon kifogások száma, melyek valamely történésről, eseményről való tájékoztatás elmaradását sérelmezték. A szerkesztői szabadság védelmében az ORTT esetről esetre vizsgálta az adott tájékoztatás adott műsorból való kimaradásának körülményeit, és a bírói gyakorlat nyomán alakította joggyakorlatát a közérdeklődésre feltétlenül számot tartó ügyekkel összefüggésben a törvénysértőnek minősített, hiányos műsorszámokkal. A médiatörvényben foglaltak alapján ugyanis a nézőknek a szerkesztői szabadsághoz hasonlóan, a véleménynyilvánítás alapjogára visszavezethető információhoz való joga alapján az arra érdemes hírek esetében a műsorszolgáltató köteles a tájékoztatás nyújtására. Ezen ügyekkel kapcsolatban az ORTT-nek abban kell állást foglalnia, hogy a panaszos által felhozott események olyannak minősültek-e, amelyek feltétlen közlést kívántak volna az adott napi hírműsorban, avagy mellőzésükre a műsorszolgáltatónak lehetősége volt.
A véleményszabadság helyzetét közvetlenül érintő további fontos kérdés, hogy az ORTT miként értelmezi és kezeli a véleménynyilvánítás korlátjaként a médiatörvényben előírt alapelvi rendelkezéseket. A 2004. évi beszámolóban az ORTT jelezte azt a jogértelmezési vitát, amely az emberi jogok, az emberi méltóság védelmében történő hatósági fellépés lehetőségéről szólt. Ebben az évben a kérdés sokat tisztult, amennyiben a másodfokú bírói ítéletek egyöntetűen az ORTT hatósági hatáskörének fennállását állapították meg. Ennek köszönhetően az ORTT - a beszámolóban részletezett módon - a korábbinál gyakrabban lépett fel az emberi méltóság védelme érdekében.
Fontos bírói visszaigazolást kapott az ORTT gyakorlata a közösségek méltóságát védelmező, vagyis a gyűlöletkeltő, kirekesztő tartalmak ellen fellépő eljárások terén is. Az ORTT e téren folytatandó szankcióalkalmazási gyakorlata szempontjából különösen jelentős körülmény, hogy a bírói eljárás jogerősen befejeződött a 2004-ben a figyelem középpontjába került úgynevezett Tilos rádiós ügyben. A jogerős ítélet helytállónak minősítette az ORTT érvelését, amelyben a kirekesztő tartalmak közzétételét különösen súlyos jogsértésként értékelte, és ehhez mérten kiemelkedően súlyos szankciót alkalmazott. Az ügy alakulása egyszersmind azt is igazolta, hogy az ORTT által e tárgykörben végzett vizsgálatok során nem a vélemény- és szólásszabadság büntetőjogi kereteit kell figyelembe venni, hiszen a médiajogi korlátok e tekintetben máshol - ha úgy tetszik: szűkebben - vannak.
2005-ben is kiemelt figyelmet fordítottunk a kiskorúak védelmére megalkotott törvényi rendelkezések érvényre juttatására. Az ORTT eljárásai mellett 2005-re már kiterjedt bírói gyakorlat alakult ki ezen a területen is, mellyel összefüggésben két körülmény érdemel külön említést.
Egyrészt a bíróságok egyértelműen osztják az ORTT hozzáállását, és kiemelkedően fontos feladatnak tekintik ezen előírások számonkérését. A bírósági ítéletek indoklásai több alkalommal aláhúzták, hogy az állam alkotmányban garantált kötelessége a gyermek fejlődési útjának veszélyektől és kockázatoktól történő megóvása, és a médiatörvény a kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseinek megfogalmazásával e kockázatelhárító kötelezettségének tesz eleget.
Másrészt a bíróságok az ORTT gyakorlatát tartalmi szempontból is megalapozottnak tartják: 2005 végéig összesen 110 műsorszám kapcsán született valamilyen döntés a médiatörvény 5. §-át érintően, és ezek fele jogerőssé vált. Ezen ügyek 93 százalékában a bíróság az ORTT-nek adott igazat, vagyis elutasította a műsorszolgáltató keresetét. Itt jegyzem meg, hogy az ORTT pernyertességének aránya - az egyéb határozatokat is figyelembe véve - nagyon magas, 80 százalékos.
Egyfelől a véleményszabadság helyzetét alapvetően érintő, másfelől az egész magyar médiapiacra hatással lévő döntésekként térnék ki a közszolgálati televíziók új csatornáinak nyilvántartásba vételére, valamint a lejáró kereskedelmi műsorszolgáltatási jogosultságok meghosszabbítására.
2005 folyamán mind a Magyar Televízió, mind pedig a Duna Televízió bejelentést tett műholdas rendszert igénybe vevő, új országos műsorszolgáltatás megindítására.
(18.20)
A műsorszolgáltatásokat szakosított közszolgálati jelleggel kívánták megindítani a műsorszolgáltatók. Az ORTT a nyilvántartásba vételt megelőzően részletes vizsgálatot folytatott két alapvető kérdésben.
Mindenekelőtt tisztázást igényelt, hogy a médiatörvény alapján lehetőség van-e egyáltalán arra, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók további műsorszolgáltatási lehetőségeket vegyenek igénybe. Az ORTT vizsgálata ezzel összefüggésben megállapította, hogy a médiatörvény egyes szakaszai kiemelt figyelmet fordítanak a közszolgálati műsorszolgáltatók új műsorszolgáltatásaira, így nyilvánvaló, hogy a törvényhozó szándéka szerint a speciális jogállású közszolgálati műsorszolgáltatónak lehessenek a törvényben biztosított lehetőségeken kívül egyéb műsorszolgáltatásai is. Mindemellett az ORTT megállapította, hogy a közszolgálati műsorszolgáltató új jogosultsága kizárólag közszolgálati jellegű lehet.
Hangsúlyosan vizsgálta továbbá az ORTT, hogy az új csatornák indításának körülményei megfelelnek-e az Európai Unió által támasztott követelményeknek. Az uniós joganyag szerint a közszolgálati televízió csatornáinak működését biztosító források jogszerűségét a közszolgálati megbízatás, a törvényi felhatalmazás és a ráfordítások arányossága mentén lehet eldönteni. Az ORTT tehát megkövetelte, hogy a bejelentések a szolgáltatás uniós kritériumoknak való megfelelőségére is térjenek ki.
A műsorszolgáltatók bejelentései megfeleltek az elvárásoknak, és az azokban foglaltak alapján a fent említett körülmények megnyugtatóan vizsgálhatók voltak. Ennek köszönhetően a Magyar Televízió m3, valamint a Duna Televízió Autonómia elnevezésű csatornáját az ORTT nyilvántartásba vette. Mérföldkőnek minősíthető döntések meghozatalára került sor ezekben az esetekben, hiszen e határozatok a jelenlegi médiarendszer keretei tágításának lehetőségét hordozzák magukban. A döntések célja az volt, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatás - mint a véleménynyilvánítás szabadsága, a sokszínű tájékoztatás fő letéteményese - képes legyen a tőle telhető legjobb minőségben eleget tenni a tájékozódás és a tájékoztatás szabadságának érvényre juttatása körében meglévő kötelezettségeinek.
A hatóság elmúlt évi tevékenységének különösen fontos kérdése volt a lejáró kereskedelmi műsorszolgáltatási jogosultságok meghosszabbításának ügye. Rendhagyó év volt ez ebben a tekintetben, hiszen az ORTT-nek annak tudatában és szem előtt tartásával kellett foglalkoznia a meghosszabbítás feltételeinek vizsgálatával, hogy korántsem rendezett jogszabályi környezetben meghozandó döntései az előttünk álló évek médiarendszerére alapvető és közvetlen hatással bírnak majd.
Az ORTT végül 2005-ben összesen 59 kereskedelmi műsorszolgáltató jogosultságát hosszabbította meg, és ezzel a műsorszolgáltatók lehetőséget kaptak arra, hogy további öt éven át földfelszíni terjesztésű rendszeren sugározzanak. A hazai médiapiac egészére nézve különösen a két országos kereskedelmi televízió műsorszolgáltatási jogosultságának meghosszabbítása tekinthető meghatározónak. Az ORTT e döntés meghozatalakor a következő szempontoknak tulajdonított döntő jelentőséget.
A kérdés jogszabályi háttere korántsem tekinthető rendezettnek. A meghosszabbítás a törvény szerint két esetben kizárt: ha nem érkezik erre irányuló kérelem, valamint ha a megújításnak nincs helye, azaz a műsorszolgáltató ismételt vagy súlyos szerződésszegést követett el. Sem a médiatörvény, sem a műsorszolgáltatási szerződések nem adnak azonban eligazítást a “súlyos és ismételt szerződésszegés” fogalmát illetően. A két kereskedelmi csatorna, az RTL Klub és a TV2 esetében a felek a szerződésben a meghosszabbítás feltételei keretében meghatározták a súlyos szerződésszegés fogalmát, és egyetlen esetkört rögzítettek: a műsorszolgáltatási díj megfizetésének késedelmét. Az ORTT a meghosszabbításra vonatkozó kérelmek előterjesztése esetében azzal bízta meg az irodáját, hogy olyan műsorszolgáltatók tekintetében tegyen javaslatot a meghosszabbításra, melyekkel szemben az ORTT nem alkalmazta még a súlyosnak tekinthető, másodszori kiszabásának szükségessége esetén a műsorszolgáltatási szerződés azonnali hatályú felmondásával járó írásbeli figyelmeztetést, illetve amelyeknek nincs díj- vagy egyéb tartozása.
Az ORTT-nek a döntés meghozatalakor az egész médiarendszerre, annak stabilitására is figyelemmel kellett lennie. Az ismételt szerződésszegés fogalmának legszigorúbb értelmezése esetén ugyanis egyetlen műsorszolgáltatási jogosultság sem lenne meghosszabbítható Magyarországon, ami nyilvánvalóan nem állhatott a törvényhozó szándékában. Az ORTT mindemellett nem tartotta felvállalható, helyes eljárásnak, hogy a meghosszabbítás feltételeinek szigorú értelmezését úgy tegye a meghosszabbítás akadályává, hogy e feltételeket a műsorszolgáltatókkal a jogosultság elnyerésének idején és a későbbiek során sem tisztázták.
Sok kritika érte az ORTT-t amiatt, hogy a műsorszolgáltatási jogosultságokat a műsorszolgáltatási díjak változatlanul hagyása mellett hosszabbította meg. Ennek kapcsán egyrészt megjegyzendő, hogy a díjemelés műsorszolgáltatók általi elfogadását törvényi rendelkezés hiányában nem lehetett volna a meghosszabbítás feltételéül szabni. Másrészt az ORTT számos szakértői elemzést és értékelést szerzett be a magyar médiapiaci körülmények között megállapítandó műsorszolgáltatási díjak összegére vonatkozóan, és e szakértői anyagok a díjak emelését nem tartották indokoltnak.
Összességében elmondható, hogy az ORTT az állami tulajdonban lévő frekvenciáknak a társadalom számára legkedvezőbb anyagi hasznosítását, valamint a műsorszolgáltatókat megillető korrekt eljárást egyaránt szem előtt tartó mérlegelés során hozta meg a meghosszabbítás melletti döntését. Nem vitatható azonban el, hogy a döntés kapcsán felmerülő jogértelmezési különbségek jól mutatják annak szükségességét, hogy a jövő médiaszabályozása e különösen fontos kérdésben rendezettebb és a jogalkalmazásban egyértelműen kezelhető viszonyokat teremtsen.
A 2005. évi támogatáspolitikánk kapcsán mindenképpen kiemelést érdemel, hogy az ORTT ez évben is jelentős összeggel, csaknem 1,8 milliárd forinttal támogatta a műsorkészítést. Az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából felhívást jelentetett meg műsorszámok, tanfilmek elkészítéséhez, valamint a Magyar Mozgókép Közalapítvánnyal 2005-ben is közös pályázatot írt ki tévéjátékok, tévéfilmek és tévéfilmsorozatok gyártására. Az ORTT mecénási tevékenysége során kiemelt fontossággal bírt továbbá a dokumentumfilm-műfaj továbbélésének támogatása, illetve ezen belül a határon túli műhelyek segítése is. Utóbbi célkitűzést jól szimbolizálta, hogy Debrecen mellett az ORTT 2005-ben Marosvásárhelyen tartotta meg Mustra elnevezésű filmfesztiválját.
Pár szót szeretnék ejteni a műsorszórási célú frekvenciagazdálkodás azon kérdéseiről, amelyeknek rendezése 2005-ben különösen aktuálissá vált. Az év folyamán egyre sürgetőbb módon várt megoldásra, hogy a jogszabályok értelmében 2006-ban megszűnt volna a Magyar Rádió műsorszolgáltatási jogosultsága 70 megaherz URH sávon. Miután a Kossuth rádió parlamenti és nemzetiségi műsorainak, országos, regionális műsorainak részleges sugárzása ebben a sávban történik, az ORTT kiemelkedően fontosnak tartotta a kérdés megnyugtató rendezését. E rendezésben jelentős lépés volt, hogy az Országgyűlés a sáv leállását megelőző napokban a törvény módosítása mellett döntött, és további egy évig a Magyar Rádió használatába adta a frekvenciát. A helyzet hosszú távú megoldása érdekében pedig az ORTT úgy döntött, hogy a közszolgálati rádió rendelkezésére bocsát két középhullámú frekvenciát, melynek köszönhetően a rádió a középhullámú sávban a jövőben is országos módon tudja majd sugározni a parlamenti és nemzetiségi műsorokat.
Az ORTT a frekvenciagazdálkodáson túlmutató körben is fontos szereplője a földfelszíni digitális televíziózásra való átállást irányító munkának. E tekintetben jelentős eseménynek számított a földfelszíni digitális televízió-műsorszórásra való átállásról szóló kormányhatározat meghozatala, melynek értelmében a magyarországi digitális televíziózásra történő átállásnak 2012-ig meg kell valósulnia. Az ORTT annak érdekében, hogy az érintett állami szervek részvételével zajló felkészüléshez minél megalapozottabb koncepcióval járulhasson hozzá, 2005-ben létrehozta a digitális átállás ORTT-stratégiáját előkészítő munkacsoportot.
A 2005. évben az ORTT kutatási tervének egyetlen feladataként a médiatörvény általános felülvizsgálatát határozta meg. A feladat végrehajtása az ORTT által létrehozott, az elektronikus médiavilág különböző területeit jól ismerő, neves szakemberekből álló törvény-előkészítő szakértői bizottsággal együttműködve folyt. A munka kapcsán hangsúlyosan szeretném felhívni a tisztelt Országgyűlés figyelmét, hogy a médiatörvény általános felülvizsgálatának elvégzése tovább már nem halogatható jogalkotói feladat. Számos olyan kérdés megoldása várat ugyanis magára az elektronikus média szabályozásában, amely nem rendezhető részleges törvénymódosítással. Kiemelném e kérdések közül a közszolgálati műsorszolgáltatást érintő problémákat, így egyfelől azt, hogy a közszolgálati médiumok irányításának jelenlegi rendje a gyakorlati tapasztalatok szerint nem bizonyult jó megoldásnak, másfelől a közszolgálat finanszírozásának szabályozása, kiváltképp az Európai Unió által támasztott szigorú követelmények fényében, átfogó újragondolást igényel.
(18.30)
A törvényalkotást sürgető, különösen jelentős további tényező a digitalizáció folyamata, amely az új technológiai lehetőségek kezelése érdekében a médiatörvény szabályozásának tágítását teszi szükségessé oly módon, hogy az az Európai Unió jogalkotásában is megfigyelhető. A határok nélküli televíziózásról szóló uniós irányelv folyamatban lévő módosítása ugyanis minden bizonnyal olyan eredménnyel zárul majd, amely a médiaszabályozás hatályát az alkalmazott technológiától függetlenül minden audiovizuális tartalomra kiterjeszti.
Az ORTT törvény-előkészítő tevékenysége kapcsán elmondható, hogy az ORTT tagjai által folyamatosan tárgyalt és alakított anyag a közös munka eredményeképpen olyan tervezetként jelenik meg majd a közeljövőben, amely az elmúlt tíz év problémáinak kezelésén túl a digitális átállás médiajogi kihívására is megoldást kínál.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előzőekben az Országos Rádió és Televízió Testület 2005. évi beszámolójából azon hangsúlyos elemeket próbáltam kiemelni, amelyek világosan tükrözik, hogy az ORTT a politikai szféra és a közvélemény érdeklődése mellett folyó működése során következetesen törekszik arra, hogy tevékenységét olyan szakmai alapon és háttérrel végezze, amely alkalmassá teszi az audiovizuális médiaszektor területén jelentkező egyre összetettebb feladatok kezelésére.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az előtte fekvő beszámoló elfogadásával támogassa az ORTT-t e tevékenység folytatásában.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
