KOVÁCS GYÖRGY
KOVÁCS GYÖRGY
KOVÁCS GYÖRGY, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Várható volt, előzményei is voltak ennek a mostani plenáris ülésen folyó vitának. A kulturális bizottságban, a költségvetési bizottságban folyamatosan napirenden szerepelt ez a kérdés. A legnagyobb vitát kiváltó ügy, mint ahogy a beszámolóban is jeleztem, a két kereskedelmi televíziós szerződés hosszabbítása.
Nem egyedüli és kizárólagos fegyver a szerződés hosszabbítása és a digitalizációra gyakorolt hatás. Szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy három darab multiplex országos csatorna tervezését két évvel ezelőtt az ORTT eldöntötte, és felkérte rá a Nemzeti Hírközlési Hatóságot. Ezek a frekvenciák elkészültek. Pillanatnyilag van egy 30 százalékos lefedettséggel, egy 50 százalékos lefedettséggel és egy 70 százalékos lefedettséggel bíró multiplex, és a legújabb információim szerint a 30 már 40, az 50 már 60 és a 70 már 80 százalékos lefedettséggel bír. Semmilyen összefüggés nincs a kereskedelmi televíziók által használt csatornáknak ennek a három darab multiplexnek a helyzetére.
Rendelkezésre áll legalább kettő darab, amelyekkel országos műsorszolgáltatásokat lehet indítani. Minden multiplex esetében négy-öt műsorszolgáltatás elindítására van lehetőség. Kizárt dolog, hogy a piac elbírja Magyarországon, hogy, mondjuk, nyolc-tíz kereskedelmi műsorszolgáltató piacra lépjen. Mód és lehetőség van arra, hogy e multiplexek felhasználásával elinduljon egy változás. Meg kellene nézni, hogy a törvényi feltételek, a médiatörvény szabályozásai, a hírközlés szabályozásai mennyire felelnek meg ennek a rendszernek. Módosítani kellene ezeket a szabályokat, és meg lehetne szüntetni ezt az általam sem szerencsésnek tartott monopolhelyzetet. Tényleg ez van a két kereskedelmi televízió vonatkozásában.
Néhány olyan kérdésre szeretnék reflektálni, amit szakmai kérdésnek tekintek, és nem szeretném, hogy a levegőben maradjon. Átcsoportosításokat - mondja Babák képviselő úr - az ORTT kezdeményez. Jelzem önnek, nem az Országos Rádió és Televízió Testület kezdeményez. A költségvetési és pénzügyi bizottságnak van egy albizottsága - az albizottság nyújtja be a javaslatot. Kétségkívül az ORTT az albizottságnak szakmai segítséget nyújt. De egyet szeretnék jelezni: kormányzati kurzusokon keresztülnyúlóan évek óta ezzel a módszerrel oldja meg a parlament az Országos Rádió és Televízió Testület finanszírozását. Tette ezt akkor is, amikor jobboldali kormányzat volt, teszi most is, amikor baloldali kormányzat van.
Azt gondolom, hogy a parlament kurzustól függetlenül okosan dönt, mert a működési feltételeket nyilvánvalóan előrehelyezi bizonyos pályáztatási feltételeknél. Mit tett az ORTT ennek érdekében? - szól a kérdés. Jelzem önöknek: legalább három alkalommal nyújtottunk be törvénymódosító javaslatot ebben a konkrét kérdéskörben. Mind a három alkalommal a bizottsági vitákon nem jutott túl az előterjesztés, politikai konszenzus hiánya okozta. Ezt követően önökre bízom, hogy ezt a kérdést lehet-e az ORTT-nek továbbra is felróni.
A rádióknál a koncessziós díj: 2002-ben történt a koncessziós szerződések hosszabbítása a két kereskedelmi rádiónál. Nem tudom, Babák képviselő úr akkor feltette-e ezt a kérdést. Emlékeim szerint nem tette fel ezt a kérdést a 2002. évi beszámoló tárgyalásakor. Most a 2005. éviről beszélünk. Kétségkívül hatása van a pénzügyi problémáinkra, anyagi gondjainkra, kihat a kérdés. 2002-ben teljesen más összetételű testület hozott e vonatkozásban döntést.
(20.10)
Idő előtti volt a törvényhosszabbítás. Nem engedem, hogy az ORTT-re háruljon az a teher, hogy az ORTT nyilatkozott úgy, hogy választási kampány miatt az ORTT véleménye - így hangzott Babák képviselő úr mondata, hogy az ORTT véleménye - szerint a választási kampány vitáiból kivonta a testület ezt a kérdést. Nem! Egy sajtónyilatkozatban én magam egyéni véleményként fogalmaztam meg és nem testületi véleményként. Kifejezetten azt jeleztem, hogy az ORTT-nek van bizony olyan feladata, hogy a műsorszolgáltatók függetlenségét megvédje, egy választási időszakban, egy fölfokozott politikai izgalmi helyzetben, azt gondolom, hogy nem... - a magam részéről és egyéni véleményként mondom, helyes döntés volt korábban meghozni, én ezt is figyelembe vettem. Nem idegen ugyanis a magyar politikai paletta szereplőitől, hogy egy választási időszak előtt akár a műsorszolgáltatókra is bizonyos hatásokat próbáljunk meg érvényesíteni vagy gyakorolni. Akár helyi, de körzeti szinten is vannak hasonló tapasztalataink.
Halász képviselő úr - nincs a teremben, de -, nagyon sajnálom, hogy olyan mély az ellentmondás a testület álláspontja és a véleménye között. Számos alkalommal bizottsági üléseken külön az ORTT elnökét... - e kérdéskörben napirendre tűzte a vitában a parlament kulturális bizottsága. Sajnálom, hogy ilyen mély az ellentét. A minősítéseket szeretném e helyről is visszautasítani.
Nem szitokszó Magyarországon a kereskedelmi televíziózás, része a duális médiarendszernek. Ez volt az egyik olyan vívmánya a '96-os médiatörvénynek, hogy megszüntette azt a monopolhelyzetet, és létrehozta a duális médiarendszert. Tényleg nem tartom szitokszónak. Az, hogy ilyen reklámpiaci helyzetbe kerültek, a '96. évi I. törvénybe be van kódolva. Ugyanis úgy szól a törvény, hogy két kereskedelmi jogosultság indítására van lehetőség. Íme itt van két darab földi frekvenciakészlet, és ennyi, és nincs más esély. Ezért mondtam korábban is, hogy meg kell próbálni ezt a monopolhelyzetet a digitalizáció adta lehetőségekkel megtámogatva, jól megalapozott törvénymódosítással a parlament által meg lehet szüntetni, ha ez kevés. Részben önökön is múlik, jelzem önöknek.
Az Állami Számvevőszék vizsgálata. Igen, kétségkívül alapvetően a 2004. év vizsgálata kapcsán a Számvevőszék néhány hiányosságot a Műsorszolgáltatási Alap működésében feltárt. Egy tény azonban, hogy az átcsoportosítás értékelése némileg eltér az itt elhangzottaktól. A Számvevőszék jelentése tartalmazza, hogy az átcsoportosítás elérte a célját, és betöltötte a feladatát. Magyarul, a működést biztosította még ebben a vitatott finanszírozási helyzetben is. Azokra, amikre hiányosságként utal az ÁSZ-jelentés, jelzem önöknek, hogy egy megvalósítási terv született, részletesen végigtárgyalta a testület, és minden felmerülő kérdésre választ adott, a rendszert átalakította, és az Állami Számvevőszéket tájékoztatta, amelynek a válaszlevele a birtokunkban arról szól, hogy megelégedéssel nyugtázta a megtett intézkedéseket.
Egyedi támogatások ügye. Szerettem volna, és évek óta nem tudom elérni a testületen belül, egyetlen támogatói szavazatot sem kapok, hogy az egyedi támogatások rendszere oly módon kerüljön átalakításra, hogy előre meghatározott célok mentén, átlátható módon, bárki számára hozzáférhetően, akár pályázat útján meghatározza az egyedi támogatás céljait, hogy mit kíván a testület egyedi támogatás keretében megvalósítani. Írjuk előre, tegyük mindenki számára hozzáférhetővé, és ne kívülről mozgassa a piac az egyedi támogatási igényekkel a testületet, hanem mi próbáljuk meg a céljaink érdekében és alárendeltségébe tenni ezeket a kereteket. Meg kell mondjam önöknek, egyetlenegy tagtársam nem támogatta ezt az írásbeli indítványomat.
Időpont kérdése. Aki azt mondja, hogy ez az időpont és ez a szerződésmódosítás biankó csekket adott a hosszabbítás pillanatában és a szerződés lejárta közti időszakban a szerződés megsértésére, a törvény megszegésére, és innentől kezdve már nincs mit keresni vele, nem ismeri a szerződést. A szerződés ugyanis nem így szól. Azt mondja, hogy meghosszabbítja, 2007 a hatálya a hosszabbításnak, de ugyanakkor mindezen időszak alatt nyilvánvalóan csak akkor lép hatályba a szerződéshosszabbítás, ha a feltételeknek ez időszakban is meg fog felelni a műsorszolgáltató. Így szól a szerződés, tessék elolvasni! Tehát nem biankó szerződést adtunk, így szól a szerződés.
Pályáztatási szabályzat, utófinanszírozás kérdése. Igen, hosszú éveken keresztül nem volt szabályzat. Azt kell mondjam, hogy amikor a számvevőszéki vizsgálat megkezdődött, már folyamatban volt a pályáztatási szabályzat, az ellenőrzési szabályzat elkészülte pont az egyéni kezdeményezésem alapján, amit a számvevőszék vizsgálati jelentése taglal is, hogy igen, készültségi állapota már elfogadható. Ez is annak a része, amiről beszámoltunk, hogy meghoztuk, rendben van, nyilvánvaló, hogy a kérdés szabályozva lett. Az utófinanszírozást szakmai kérdésnek tekintem. Bizony vannak olyan pályázatok, ahol előfinanszírozással kell biztosítani bizonyos mértékig, és nem teljes és nem magas százalékban, hogy bizonyos pályázati célok megvalósulhassanak, és vannak bizony olyan pályázati célok és olyan feladatok, amelyeknél az utófinanszírozás egy jobb választási lehetőség még akkor is, ha közpénz. Azzal a szabályzattal, amit a Pénzügyminisztérium ellenjegyez, s már a megalakulás pillanatában ellenjegyzett, hogy a szabad pénzeszközöket befektetheti az ORTT nyilvánvalóan államilag garantált értékpapírok vásárlásával, ezt tesszük is, ezzel is bővül a pályázati keret jó néhány tízmillióval, volt év, amikor százmilliós nagyságrendben is. Bizony nem biztos, hogy a médiavállalkozások számára a közpénzt ki kell helyezni. A közpénzt a legjobb feltételekkel kell forgatni és kezelni. Azt gondolom, ezek a feltételek az utófinanszírozás során mélyen megvalósulnak.
Várhatóan nőni fog a reklámpiac. Igen, a reklámpiac folyamatosan nő szerencsére, kisebb ingadozások ugyan vannak, de általában a reklámpiac, ahogy talán a gazdaság, a környező világ, bármely más országban a reklámpiac bizonyos tendenciákat mutat. Hogy olyan arányban nő-e, mint amilyen arányban lehetne a műsorszolgáltatók számát az elkövetkezendő nagyon is közeli jövőben növelni, azt viszont már nem osztom. Egy kereskedelmi műsorszolgáltató piacra lépése egyharmaddal csökkenti a matematika szabályai szerint a reklámpiac tortáját, kettőnek még többel és így tovább. De a reklámpiac nem ilyen arányban nő, hanem csökkentett mértékben. Ha élnénk a lehetőségeinkkel, a piac kiegyensúlyozottabb lenne, nem lenne ilyen dipól, és mértékadó módon szerepelhetnének a kereskedelmi műsorszolgáltatók díjai is. Ezek a díjak egyébként Európában a harmadik legmagasabb díjak, és a minket megelőző két ország gazdasága, médiapiaca nem hasonlítható össze Magyarország médiapiacával, gazdaságával és reklámpiaci eltartóképességével.
Tulajdonképpen ennyit szerettem volna szólni, és még egyszer kérem önöket, hogy az ORTT beszámolóját támogatólag tárgyalja a tisztelt Ház.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)
