DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS

Teljes szövegű keresés

DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS
DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Először is egy mondatban szeretném előrebocsátani, hogy a mentelmi bizottság is megtárgyalta a javaslatot, és 5 igen szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatokat támogatta. A következőkben viszont a szocialista frakció álláspontját ismertetném. (Folyamatos zaj.)
Mi is úgy gondoljuk, hogy a köztársasági elnök úr által visszaküldött törvényjavaslatban megjelölt pontokban valóban meg kell tennünk a szükséges módosításokat. Mi azt gondoljuk, hogy az alkotmányügyi bizottság javaslata, amelyet a tárca is támogat, korrekt módon teljesíti azokat az elvárásokat, amelyek egyrészt az alkotmányosságból, másrészt a köztársasági elnök úr észrevételeiből fakadnak.
Az 1. pont megpróbál rendet teremteni a mentelmi jog kusza világában, hiszen nagyon sokan rendelkeznek az országgyűlési képviselőkön kívül is mentelmi joggal, ezt azonban a közvélemény gyakran nem érti. Másrészt voltak ellentmondásos szabályozások, többek között azt mondanám, szerencsére az Országgyűlés eddigi időszakaiban nem került erre sor, de az ombudsman esetében a mentelmi jog felfüggesztése bármilyen kis ügy miatt is a hivatás gyakorlásának a felfüggesztésével járt volna.
Az Alkotmánybíróságnak a mentelmi jogi ügyei továbbra is az Alkotmánybíróságnál maradnak, az Alkotmánybíróság teljes ülésén döntene az alkotmánybírák mentelmi jogáról. Az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei eddig is az Országgyűlés körében kerültek elbírálásra. Itt a legfőbb ügyész terjeszti majd nyilvánvalóan elő, az eddigi eljárási szabályok is így maradnak.
És van egy kemény garancia: az országgyűlési képviselők esetében a jelenlévők kétharmada szükséges a mentelmi jog felfüggesztéséhez; az Országgyűlés által választott közszereplőknél, ez vonatkozik az Állami Számvevőszékre, a legfőbb ügyészre, az állampolgári jogok országgyűlési biztosára, valamint a Legfelsőbb Bíróság elnökére, ezekben az esetekben az Országgyűlés egésze kétharmadának igen szavazata szükséges a mentelmi jog felfüggesztéséhez.
Én azt gondolom, hogy mindenféleképpen indokolt, hogy ezek a szabályok átláthatók legyenek, és egy törvényben kerüljenek szabályozásra, azzal, hogy természetesen az Országgyűlésnek ezzel még lesz majd a későbbiekben dolga, hiszen az eljárási szabályok is elég régiek. Salamon képviselőtársamnak abban igaza van, hogy az eljárási szabályokat is kell majd pontosítani. Én azonban ezt a pontot például, amit ő kifogásolt, úgy tudom értelmezni, hogy amennyiben alkotmányerejű törvény hatalmazza fel a köztársasági elnököt a bírák mentelmi ügyében való eljárásra, akkor ott nem hiszem, hogy a miniszteri ellenjegyzésre szükség lenne.
Rendkívüli állapot esetén a Honvédelmi Tanács tagjait is megilleti a mentelmi jog, ebben az esetben a Honvédelmi Tanács saját belső szabályzata szerint dönt, itt szintén néhány ponton közreműködik a köztársasági elnök.
Nagyon nagy viták vannak a közvéleményben is, a médiában is és a képviselők között is a mentelmi jognál a becsületsértés, rágalmazás, valamint a szabálysértés ügyében. Becsületsértés, rágalmazás esetén a parlamenti szólásszabadságot is kell biztosítani, tehát senkit nem lehet általa elmondott tényekért, véleményéért felelősségre vonni. Az Alkotmánybíróságnak volt egy állásfoglalása, miszerint a közszereplők sérelmére elkövetett becsületsértés, rágalmazásszerű eljárás csak akkor indítható, hogyha nyilvánvalóan a képviselőnek tudomása volt arról, hogy az állításai nem állják meg a helyüket. Úgyhogy ez a szabály is, én azt gondolom, megérett a változtatásra, tehát a figyelmükbe ajánlom.
A legtöbb vita a szabálysértések körül volt. Az országgyűlési képviselőkkel szemben a közlekedési vagy más szabálysértéseknél a rendőri szervek nem tudtak kellően határozottan eljárni. Egy ideig az országgyűlési képviselők is gyakran nem mondtak le a mentelmi jogukról a helyszínen, ezért nagy zavar keletkezett ezekben az ügyekben.
A mentelmi bizottságnak az elmúlt ciklusban volt egy kísérlete: állást foglaltunk, hogy a képviselők vessék alá magukat az alkoholszondás eljárásnak, és ezt az ajánlást a bizottság elfogadta. De szükséges, hogy egyértelmű szabály legyen a törvényben is, hiszen itt arról van szó, hogy ha valakit közlekedési szabálysértésért vagy másért az úton igazoltatnak, akkor a szabálysértési eljárásból következő intézkedéseket a rendőri szervek megtehessék.
Ez nyilván nem jelenti a büntetőeljárási kényszerintézkedés lehetőségét, hiszen azt csak a mentelmi jog felfüggesztése esetén lehet alkalmazni.
(18.30)
Úgy gondoljuk, ezek a képviselői mentelmi jogról szóló szabályok egyértelművé teszik, hogy nem a képviselők privilégiumáról van szó, nem arról van szó, hogy a képviselők előjogokat akarnak a közlekedésben vagy másutt, hanem arról, hogy a mentelmi jog egyrészt parlamenti jog, amely az egész Országgyűlés alkotmányos szerepét védi, másrészt viszont egyes szabálysértési esetekben nem indokolt az eddigi, sokszor kissé zavaros vagy más szabályok fenntartása.
A 4. pont pedig - ahogy itt már említésre került - a nemzetközi bíróság előtti eljárásokra vonatkozik. Nem indokolt, hogy az országgyűlési képviselő a nemzetközi bírósági eljárás során kivételt képezzen, tehát azokban az esetekben, amelyekben a nemzetközi bíróságok eljárnak a nemzetközi törvények által meghatározottan, a képviselő ne hivatkozhasson a mentelmi jogára.
Azt gondolom, hogy ezek a szabályok változásra érettek, és az alkotmányügyi bizottság úgy igyekezett összehozni a javaslatokat, hogy az 1. pontot úgy állította össze, amennyiben a másik oldalnak kifogásai vannak a képviselői jogállásra vonatkozóan, akkor ezt úgy is meg tudja tenni, hogy az 1. pontban jelzett módosításokat elfogadja, és ha a második és a harmadik esetben ezt nem teszi meg, a törvény még akkor is megállhat.
Hozzáteszem, nem tartom indokoltnak azokat az aggodalmakat és véleményeket, melyek szerint a képviselői jogállásnak ez a szabályozása bármilyen módon csorbítaná a képviselői jogokat, ezért még egyszer azt javasoljuk, hogy az Országgyűlés mind a négy pont esetében igennel erősítse meg ezeket a törvényjavaslatokat.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem