DR. MOLNÁR CSABA
DR. MOLNÁR CSABA
DR. MOLNÁR CSABA, az európai ügyek bizottsága előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az európai ügyek bizottsága a múlt héten két alkalommal is tárgyalta a törvényjavaslatot. A bizottság előtt az előterjesztés tárgyalásakor, meghallgatva az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, valamint az adatvédelmi biztos képviselőit, feltárult az a megállapodással kapcsolatos hatalmas dilemma, amellyel a tárgyalás során az Európai Unió testületei, a magyar kormány képviselői, illetve az adatvédelemmel foglalkozó hatóságok is találkoztak, jelesül az, hogy meddig lehet korlátozni az adatvédelemmel kapcsolatos jogokat a terrorizmus elleni harc egyébként elismert és jogos igénye kapcsán.
Ez a probléma, ahogy az államtitkár úr mondta, végigjárta az Európai Unió testületeit is, hiszen az eredeti tanácsi határozatot, illetve a Bizottság úgynevezett megfelelőségi határozatát az Európai Közösségek Bírósága megsemmisítette, éppen az Európai Parlament kérésére. Egyébként nemcsak az Európai Parlament bírálta a javaslatot, hanem az Európai Unió adatvédelmi munkacsoportja is, amely véleményében kifejtette - idézem -: “Az Egyesült Államoknak a belső biztonság iránti jogos igénye nem sértheti az Európai Unió alapvető szabadságjogait.”
Az európai ügyek bizottsága tehát lefolytatta a vitát, amelynek során több problémát is jelzett. A bizottsági vita során a bizottság tagjai közül többen furcsállották, hogy miért van szükség a személyes adatokon túl egyéb adatok továbbítására is, például a menetjegy vásárlásával és a fizetés módjával kapcsolatos adatokra, az utas szolgáltatás teljesítésére vonatkozó speciális igényeire, vagy például az utas e-mail-címére.
Életszerűtlen az az egyébként jóindulatú, az adatbiztonság céljából beiktatott rendelkezés is, amely szerint a tagállami adatvédelmi hatóság felfüggesztheti az adatkezelést, ha úgy veszi észre, hogy azt az Egyesült Államok területén jogellenesen kezelik. Azért tűnik életszerűtlennek, mert kicsi a valószínűsége annak, hogy például a magyar adatvédelmi biztos egyáltalán tudomást szerez arról, hogy az Egyesült Államok területén jogellenes adatkezelés folyik, ha pedig tudomást szerez róla, és felfüggeszti az adattovábbítást, abban az esetben pedig az ahhoz vezetne, hogy az Egyesült Államok megtagadja a területére a légi jármű belépésének az engedélyezését.
Mindezeken túl a bizottság túlnyomó többsége, kormánypárti és ellenzéki oldalon egyaránt úgy ítélte meg, hogy az Európai Unió nem elég határozottan képviselte a tárgyalások során az adatvédelmi szempontokat. Történtek persze eredmények is, például az eredeti amerikai javaslathoz képest sikerült csökkenteni a továbbítandó adatok körét, illetve az adatkezelés időtartamát is, valamint az Egyesült Államok nem szerzett jogot a légitársaságok adatbázisához való közvetlen hozzáféréshez sem.
Mindezek ellenére a bizottság tagjai kívánatosnak tartották volna, hogy az Európai Unió jobban álljon ellen az adatvédelem korlátozását célzó amerikai törekvéseknek, hiszen az Európai Közösség ereje éppen abban rejlik, hogy amit a tagállamok külön-külön nem tudnak elérni, azt érvényesíteni tudnák egy nagy befolyású közösség tagjaként. A bizottság tagjai, ahogy az államtitkár úr mondta, természetesen tisztában vannak azzal, hogy a közösségi bíróság döntése nyomán kialakult exlex helyzet feloldását is célozza ez a javaslat, melyet ha nem fogad el, nem ratifikál a Magyar Országgyűlés, akkor kérdésessé válhat a magyar légitársaságok részéről az adattovábbítás jogszerűsége, vagy annak megtagadása esetén a légi jármű nem léphet be az Egyesült Államok területére.
Egyébként azzal, hogy a megállapodás meglehetősen rövid időbeli hatályú, hiszen csak jövő év július végéig szól, az Európai Közösség tagállamai a Tanácsban is érzékeltették, hogy még sok-sok javítanivaló van ezen a szabályozáson.
Mindezek alapján az európai ügyek bizottsága a tartózkodó szavazatok többségével a javaslat általános vitára való alkalmasságát nem támogatta.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
