HERÉNYI KÁROLY
HERÉNYI KÁROLY
HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Szerintem most olyan helyzetben van az Országgyűlés, hogy nem tud dönteni. Tehát szerintem az egy jó javaslat, hogy ennek a törvényjavaslatnak a vitáját most ne zárjuk le, hiszen számos olyan kérdés fogalmazódik meg egy átlag képviselőben, amilyen én is vagyok, amire jelen pillanatban, úgy gondolom, nincs adekvát és nincs érvényes válasz. De hogy zavarban lehetett a törvényalkotó is, az már a megfogalmazásból is látszik. Két példával engedjék meg, hogy ezt illusztráljam.
Az egyik a törvényjavaslat 1. §-a, amely felhatalmazást ad az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között az utas-nyilvántartási adatállomány adatainak a légi fuvarozók általi feldolgozásáról és az Amerikai Egyesült Államok belbiztonsági minisztériuma részére történő továbbításról szóló megállapodás kötelező hatályának elismerésére. Ennek a mondatnak nincs állítmánya, nincs tárgya. Kinek ad felhatalmazást? Ki a célzott ebben az egész történetben? Szóval, olyan zavaros ez az első mondat, hogy az aggályok többszöri átolvasás után sem oszlódnak, és az ember egyszerűen képtelen ezt pontosan érteni.
De aztán ha megnézzük a megállapodást, a 2. pontja különösen érdekes, és a legtöbb aggály ezzel kapcsolatban fogalmazódik meg. Egy rendszert kíván fölállítani az Egyesült Államok vonatkozó minisztériuma, amely az adatok feldolgozását fogja végezni, helyesebben: az adatok szállítását hivatott intézni. De amíg ez a rendszer nem épül ki, addig ennek megfelelően a 2. pont szerint a DHS - ez a vonatkozó minisztérium rövidítése - addig, amíg az érintett adatok légi fuvarozók általi továbbítására alkalmas megfelelő rendszer nem kerül felállításra, elektronikus úton hozzáférhet a légi fuvarozóknak az Európai Unió tagállamainak területén elhelyezkedő helyfoglalási rendszerében tárolt PNR-adatokhoz. Ez azt jelenti - mert itt is értelmezési gondok és zavarok vannak -, hogy az összes Európai Unión belüli légiforgalmi aktus adatainak a hozzáférését kívánja, vagy csak az Egyesült Államok és az Európai Unió tagországai közötti légi forgalomra vonatkozó adatokra kíváncsi?
Tehát ha ez a rendszer a teljes betekintést teszi lehetővé, az szerintem indokolatlan, akkor ez a rendszer tulajdonképpen az Egyesült Államok érdekeit hivatott szolgálni; akkor ne lépjen addig életbe ez a megállapodás, amíg a rendszer ki nem épül, az Egyesült Államok pedig járuljon hozzá ennek a rendszernek a kiépítéséhez.
(Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Szóval, annyi a kérdés ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban, és sajnos minél több ilyen terrorizmus elleni törvényjavaslat kerül az Országgyűlés asztalára, annál több kétely fogalmazódik meg bennünk. Két ciklussal ezelőtt, 2000 táján, még a 2001-es katasztrófát megelőzően kerültek az első ilyen törvények az Országgyűlés asztalára, és már akkor az aggályok a személyiségi jogok védelméről, az adatvédelemről szóló törvény és a terrorizmus elleni harc egyelőre kibékíthetetlen ellentétét hozták ide elénk. Hiszen nagyon nehéz megtalálni azt a pontot, amikor még azt mondhatjuk, hogy itt még indokolt a szigorítás, itt még indokolt az adatok mások részére rendelkezésre bocsátása, itt még indokolt a személyiségi jogok korlátozásának a részbeni feloldása. Ez egy rendkívül érzékeny terület.
Azt szeretném, ha az Országgyűlés e törvényjavaslat kérdésében nagyon alaposan és nagyon körültekintően járna el, hiszen feltételezhető, hogy egyre több ilyen javaslattal kell majd szembekerülnünk és döntést hoznunk.
Köszönöm szépen. (Taps az MDF padsoraiban.)
