DR. GÖNCZ KINGA
DR. GÖNCZ KINGA
DR. GÖNCZ KINGA külügyminiszter: Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőház! Magyarország az utolsó 17 év alatt, azt gondolom, hogy nagyon komoly tekintélyt vívott ki magának a világban, és ez hozzáadódott ahhoz a nagyon pozitív képhez, ami az '56-os forradalomhoz kötődik, részben a forradalomhoz magához, ahol egy pici ország valóban hősiesen és nagyon egységesen lépett fel a szabadságáért.
(14.50)
Aztán hozzáadtak ehhez a képhez mindazok, akik elmenekültek az országból, különböző országokban beilleszkedtek, és nagyon sikeresek lettek.
Amikor én külügyminiszter lettem, tulajdonképpen ezt az országképet kaptam vissza sok-sok kiadásban, és azt gondolom, hogy ez egy olyan tőke volt, ami nagyon-nagyon fontos tőkéje ennek az országnak. Amikor a tévé ostroma történt, én éppen akkor, pont abban az időben érkeztem meg New Yorkba az ENSZ-közgyűlésre, és szembesültem a CNN-képekkel, amik valami egészen gyorsan rombolták össze ezt a képet, ami az emberekben élt. Az ENSZ-közgyűlés lehetőség volt arra, hogy egyszerre találkozzam mindazokkal a kollégáimmal, akik nemcsak Európa, hanem a világ minden részéről ott voltak, és megkérdezték tőlem, hogy mi is történik ebben az országban, amelyet egészen másként láttak mind ez idáig. Engem is megráztak ezek a képek, de azt mondtam, hogy ez nem jellemző Magyarországra, ez nem egy ilyen ország, itt az emberek békét szeretnének, ugyan történhet egy ilyen, de biztos, hogy nem ismétlődik. Aztán azt kellett látnunk, hogy ez 23-án megismétlődött az utcai harcokkal, agresszióval, mindenféle egyébbel.
Egyetértek Boross Péter miniszterelnök úrral, hogy nagyon sokat ártott a rólunk kialakított képnek mindaz, ami az utóbbi időben történt. De azt is látnunk kell, hogy ennek mi a menete, és hogyan is jut el egy ország idáig. Amikor a Szlovákiával való vitáinkról beszéltünk, egyetértettünk a Fidesszel abban, hogy nagyon nagy különbség van aközött, hogy egy szélsőséges csoport képvisel egy véleményt, és jelenik meg agresszíven, vagy esetleg valaki politikai vezetői funkcióból mond olyan dolgokat, amelyek legitimálják, elképzelhetővé és elfogadhatóvá teszik az agressziót. Azt hiszem, hogy itt volt egy egyetértés a parlamenti pártok között, hogy ezért kell egyértelműnek lennünk, és azt mondanunk, hogy nagyon nagy a különbség, hogy ezt valaki politikai vezetői pozícióból teszi, vagy pedig szélről, egy szélsőséges csoportként. Én azt gondolom, ugyanennek vagyunk a tanúi Magyarországon is.
Kiváló pszichiáterkollégáim ülnek a Fideszben - Iván professzor úr, Kelemen András -, akik valószínűleg ugyanúgy ismerik azt a jelenséget, mint én, amikor valaki a világot úgy látja, hogy fekete-fehérre osztja: vannak a jók, és vannak a gonoszak, vannak azok, akik minden rossz tulajdonsággal egyszerre rendelkeznek. Hárs Gábor képviselő úr idézte, hogy a versenyképesség, a nagytőke, a kommunizmus, a csalás, a hazugság és mindenféle egyéb tulajdonság sűrűsödik az egyik oldalon, a másik oldalon pedig az igazság, ahogy az Orbán Viktor 23-ai beszédében egyértelműen megjelent, hogy az igazság győzött az önkormányzati választásokon. A világ ilyetén megosztása egyrészről súlyosan csorbítja a realitást, és azt gondolom, hogy ilyen módon az egész ország reális gondolkodására nézve súlyos veszélyeket jelent. Másrészről: ez önmagában erkölcsi felmentést ad mindazok számára, akik a saját indulatukat ennek révén úgy gondolják levezetni, hogy utcai harcokban vegyék föl a harcot azzal, akit, akiket, amely csoportot valaki rossznak tételezett.
Én azt gondolom, hogy ennek a folyamatnak vagyunk Magyarországon a részesei. Ha nem állunk meg nagyon gyorsan, beláthatatlan következményei lesznek részben a realitás torzulása miatt, részben amiatt, hogy ez további felhatalmazást jelent agresszióra és arra, hogy ez folytatódjon, ami eddig történt Magyarországon. Egyre kisebb az esélyünk arra, hogy ezt rendbe tudjuk tenni a külvilág felé. Ehhez még egy további lépést jelentett az, amit Hárs Gábor képviselő úr idézett itt, amikor ugyanez a kép, ez a mélyen megosztott, a világot fehérre-feketére osztó gondolkodás megjelent immáron európai uniós fórumokon egy olyan felhívással, hogy az országot büntessék emiatt. Ha az Európai Unió nem támogatja meg ezt a vezetést, ez azt is jelenti, hogy civil szervezetek, önkormányzatok és maguk az emberek esnek el ettől a támogatástól. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Nem szeretném, ha így folytatódna.
Köszönöm. (Közbeszólások az ellenzéki pártok soraiból. - Taps a kormánypárti oldalon.)
