DR. HORVÁTH ZSOLT

Teljes szövegű keresés

DR. HORVÁTH ZSOLT
DR. HORVÁTH ZSOLT, az egészségügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Az egészségügyi bizottság ülésén a kötelező kamarai tagság megszüntetésével kapcsolatosan hosszabb vita is kibontakozott. Több olyan kérdésben kérték a képviselők az előterjesztőt, hogy indokolja meg, miért látja feltétlenül szükségesnek a köztestületi kamarák megszüntetését, különösen akkor, amikor a legfiatalabb ilyen kamarát, a szakdolgozói kamarát hosszú-hosszú évek után az elmúlt ciklusban végre sikerült megalakítani, és ez a kamara rendkívül szépen fejlődött, és igen szép eredményeket ért el.
A bizottság ülésén megszólalási lehetőséget kaptak a kamarák vezetői is, akik különböző vérmérséklettel és különböző személyes indíttatással mondták el álláspontjukat. Alapvetően a bizottság kisebbségben maradt véleményét képviselők valamennyien értetlenül állnak az előtt, hogy mi az igazi, tényleges oka a kötelező tagság megszüntetésének. Egységesen kialakult az az álláspont, hogy önmagában egy választási program vagy egy kormányprogramban tett politikai ígéret véleményünk szerint nem feltétlenül indokolja azt, hogy ilyen módon oszlassák fel a kamarákat.
A törvényjavaslat részleteibe igazából nem is nagyon volt érdemes a bizottsági vitában belemenni, hiszen a legsarkalatosabb pont az volt, amilyen módon fölszámolják ezeket a köztestületi kamarákat. Elhangzott az, hogy ez nem annyira a kötelező tagság megszüntetését, sokkal inkább a kamarák feloszlatását jelenti a jelen törvényi formában, hiszen egy tollvonással megszűnik a jelenlegi tagság, és a kamarák egy adott határidőre újra kell hogy szervezzék, újra kell hogy építsék magukat. Ugyanakkor a többségi véleményt képviselők, döntően kormánypárti képviselők is legalábbis jelzést tettek a bizottságban az irányban, hogy ezen a szabályozáson készek lennének módosítani. E tekintetben egyetértés alakult ki a bizottságban; ha már a kötelező kamarai tagság megszüntetése elfogadásra kerül - tudomásul kell venni, hogy többségi demokráciában a többség véleménye érvényesül -, akkor azt kértük, hogy lehetőség szerint ez egy másfajta megoldással történjen meg. Tehát akik nem kívánnak kötelező kamarai tagok lenni, azok jelezzék ezt egy adott határidőig, és lépjenek ki a kamarából. Ily módon a kamarák működőképessége sokkal egyszerűbben tartható meg.
A bizottsági vitában az is elhangzott, hogy a köztestületi kamarák létrejötte a rendszerváltozás egyik fő eleme volt, amikor egy adott köztestület saját kezébe vette a saját sorsát, önmaga ült törvényt önmaga fölött az etikai részekkel, az etikai eljárásokkal; nagyon komoly jogosítványokat kapott meg a kamara, amely jogosítványokban rendelkezhettek például a praxisjog kiadásáról, a működési nyilvántartásról, illetve a patikajog kiadásáról. Nem látjuk, hogy mi volt az igazi oka annak, hogy ezeket a funkciókat részben vagy egészben elveszik ezektől a köztestületektől. A mi álláspontunk az volt, illetve a kisebbség álláspontja az volt, hogy ez nem szolgálja a demokráciába vetett bizalmat. Visszalépésnek tekintjük, hogy erre már nincsen a továbbiakban lehetőség.
Elhangzott az is még a bizottság ülésén, hogy a kötelező tagság megszüntetésével nem kell hogy együtt járjon a kamarai jogok elvonása és a kamarai jogok kiüresítése. Elhangzott a kisebbség álláspontjaként, hogy úgy is megoldhatta volna a törvényalkotó, hogy nem hatályon kívül helyezi a jelenlegi három kamarai törvényt és hoz egy újat, hanem mindhárom törvényben átvezeti a kötelező tagság megszüntetését, és az önkéntes tagságot biztosítja mint lehetőséget. A megszólaltatott kamarai elnökök közül volt, akinek az volt a véleménye, hogy sokkal inkább egy politikai bosszúról van szó; volt, akinek az volt az álláspontja, hogy ő maga van útban a kamara élén, inkább fölajánlotta azt, hogy akkor őt kell eltávolítani onnan, de nem a kötelező tagságot kell megszüntetni.
Összegészében a bizottság kisebbségi véleményt képviselő tagjainak az jelent valami pozitívumot, hogy talán a felszámolás helyett az önkéntes kilépés irányában történő módosítást fogják támogatni a parlamentben a többség képviselői is.
Köszönöm szépen.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem