DR. KONDOROSI FERENC
DR. KONDOROSI FERENC
DR. KONDOROSI FERENC igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A vállalkozói körbetartozások, az úgynevezett lánctartozások problémája nyomasztó helyzetet teremt a magyar gazdaságban, és bár egy percig sem hisszük azt, hogy ezt a közbeszerzési törvény módosításával egy csapásra meg lehet oldani, mégis azt gondoljuk, hogy meg kell tennünk mindent a megfelelő normatív háttér kialakítása érdekében. Ezért az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium a kormány által előírt feladatnak megfelelően elkészített egy olyan törvényjavaslatot, amelynek néhány fontos pontját, ha megengedik, ismertetném.
A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésben foglaltak teljesítése érdekében a nyertes ajánlattevő, adott esetben fővállalkozóként eljárva számos mikro-, kis- és középvállalkozást von be a szerződés szerinti feladatok megvalósításába. Nyilván ez így életszerű. Azonban az a tapasztalatunk, és ezt az IRM-hez eljuttatott észrevételek is rögzítik, hogy a fővállalkozók irreálisan hosszú fizetési határidőket kényszerítenek rá az alvállalkozókra, illetve visszatartják az ajánlatkérőktől kapott pénzt.
A törvényjavaslat célja ezért a fizetési fegyelem javítása, az alvállalkozók pozíciójának erősítése. A közbeszerzési törvény hatályos szabályai szerint a fővállalkozónak 30 nappal a szerződésszerű teljesítés után inkasszójoga van az ajánlatkérővel szemben. A hatályos szabályok alapján ugyanakkor ilyen jog az alvállalkozókat nem illeti meg. A törvényjavaslat az alvállalkozók pozíciójának erősítésével kívánja biztosítani, hogy a tartozási láncon mintegy végigfusson az ajánlatkérő által fizetett pénz. A koncepció szerint a fővállalkozó és az alvállalkozó egymás közötti szerződéseikben továbbra is a szerződéses szabadság elve alapján állapodhatnak meg a fizetési határidőkben. Ugyanakkor a törvény erejénél fogva létrejön majd egy végső fizetési határidő. Tekintettel arra, hogy a fővállalkozónak 30 nappal a szerződésszerű teljesítés után inkasszójoga van az ajánlatkérővel szemben, megalapozottan lehet feltételezni, hogy legkésőbb ekkor a fővállalkozó a pénzéhez jut. A javaslat szerint 8 nappal a fővállalkozó inkasszójogának megnyílása után szerződésszerűen teljesítő alvállalkozó számára szintén inkasszót lehet biztosítani, amit ő a fővállalkozóval szemben nyújthat be.
Hasonlóan működik a koncepció a tartozási lánc következő lépésében, az alvállalkozó és a teljesítési segéd, az alvállalkozó alvállalkozója között is. Az inkasszó érvényesítésének feltétele minden esetben a láncban előrébb álló személy által kiállított teljesítési nyilatkozat. Ez a koncepció a tartozási lánc végén álló személyeket hozza a legkedvezőbb helyzetbe, a tartozási láncban előrébb álló személyek abban válnak tehát érdekeltté, hogy a követeléseiket szükség esetén inkasszóval érvényesítsék a láncban előrébb álló személlyel szemben. Így ideális esetben a fővállalkozó szerződésszerű teljesítése után az ajánlatkérő által kifizetett összeg végigfut a tartozási láncon. A törvényjavaslat előkészítése során meg kellett fontolni azt is, milyen kockázatot jelenthet az inkasszó alkalmazásának ilyen mértékű kiterjesztése magánfelek között.
A javaslat szerint a szerződő felek érdekeinek védelme, a pénzforgalom biztonsága érdekében egy külön jogszabályban meghatározott értékhatár felett nem lehet inkasszót érvényesíteni. Ehelyett a fővállalkozónak az alvállalkozó felé, illetve az alvállalkozónak a teljesítési segéd felé úgynevezett okmányos meghitelezéssel, akkreditívvel kell biztosítania, hogy a végső fizetési határidőben fizetni fog. Ez azt jelenti például, hogy a fővállalkozó megbízása alapján a fővállalkozó bankja meghatározott dokumentumok, így a teljesítési nyilatkozat benyújtása esetére vállalja, hogy fizetni fog az alvállalkozónak. A kötelezett az inkasszó elkerülése érdekében természetesen az értékhatár alatt is nyújthat akkreditívet a jogosultnak.
A javaslat szerinti módosítást erősíti, hogy a kormány szándéka szerint nyilvánosságra kell hozni a 100 millió forint feletti közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekkel kapcsolatos kifizetések kedvezményezettjeit, a kifizetések idejét és összegét. Így a fővállalkozó nyilván nem hivatkozhat majd arra, hogy a pénzt az ajánlatkérőtől nem kapta meg.
Tisztelt Országgyűlés! Ahogy jeleztem önöknek, a vállalkozói körbetartozások szerteágazó problémát jelentenek. Az előttünk fekvő törvényjavaslat a közbeszerzési eljárások alapján kötött szerződések terén kívánja enyhíteni a körbetartozás jelenségét. A javaslat célja az, hogy javítsa az alvállalkozók és a tartozási lánc további tagjainak pozícióját, erősítse a fizetési fegyelmet. A javaslat nem titkolt célja az is, hogy erősítse a jellemzően alvállalkozói pozícióban lévő kis- és középvállalkozásokat.
Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a törvényjavaslat elfogadását.
Köszönöm. (Taps az MSZP soraiból.)
