HERÉNYI KÁROLY
HERÉNYI KÁROLY
HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Én sem akarom a szót azzal szaporítani, hogy megismétlem azokat a magvas gondolatokat, amelyeket már előttem elmondtak. Az expozéval teljes mértékben egyetértünk, és támogatni fogjuk ezt a törvényjavaslatot. De hogy azért kritikai nézetünknek vagy véleményünknek is hangot adjunk, hamarabb meg lehetett volna kezdeni ezt a módosítást, lassan öt éve kormányoz a jelenlegi kormánykoalíció, és majd mindjárt rávilágítok arra, hogy azért voltak olyan civil kezdeményezések, amelyek komoly lépéseket tettek ez ügyben.
Engedjék meg, hogy először a számokkal kezdjem, hogy tulajdonképpen mi is az a problémakör, amelyet most meg kell oldanunk, vagy amelynek a megoldására kísérletet teszünk. Az egyik bizottsági előadó több tíz milliárdos tartozásról beszélt - hát akkor engedjenek meg néhány adatot. A körbetartozások becsült értékéről, a lánctartozás mértékéről 2006 tavaszán különböző számok forogtak közszájon. Az építő-, a textil- és a feldolgozóipari, valamint a fuvarozói lejárt adósságok együttes összege 2000 óta 100-140 milliárd forint körül mozgott, a kereskedelemben az MKB szerint további 200 milliárd forintra tehető a lánctartozás. A követelés nyilvántartó rendszerével az egy éve startolt Eye Watch Global Network Kft. viszont jóval többre, 500-600 milliárd forintra taksálja a lánctartozások teljes összegét, és ennek duplájára az elvégzett, de még le nem számlázott munkák értékét.
A gazdasági tárca számításai szerint 2000 és 2005 között a körbetartozás a különböző ágazatokban együttesen 140 milliárd forintot tett ki, a cégbíróság nyilvántartása szerint ’97 és 2005 között megháromszorozódott a fizetésképtelen cégek száma, amelyek nyilván ez okból váltak fizetésképtelenné. Dióssy Gábor, a GKM politikai államtitkára 2006 márciusában azt mondta: azt, hogy melyik vállalat kinek fizet, és mennyivel a szerződéses határidőn túl, gyakorlatilag lehetetlen nyilvántartani, és nincs is erre kapacitás, meg nem is szeretnénk semmilyen központi nyilvántartást felállítani, nem is tehetnénk ezt meg. Az államtitkár úr akkor úgy becsülte, hogy több ezer cégnek nagy a kintlévősége, ennél kisebb mértékkel pedig mintegy tízezernek kell megbirkóznia. Véleménye szerint ennek a folyamatnak a makrogazdasági hatása tehát elhanyagolható; ezt mi másképp gondoljuk.
Néhány olyan következmény... - a fizetésképtelenségi eljárások valós oka az egyre dramatikusabban növekvő nem fizetés. A Coface céginformációs és követeléskezelő cég a fizetések csúszását figyeli és jegyzi közel száz országban. Magyarországon a késve fizetett számlák aránya történelmi csúcson van, a cégek 98 százalékának késve fizetnek a vevői, a gazdasági szereplők az “üzletet” féltve, 6, 9 vagy akár 12 hónapos csúszásoknál sem lépnek fel erélyesen az adósukkal szemben.
Nézzük, mit tettek a szakszövetségek a körbetartozások ellen, és ez az, amiben tulajdonképpen megelőzték a kormányt. A körbetartozások további terjedésének megfékezésére és a későbbi tartozások kialakulása ellen együttműködési megállapodást írt alá az Ipartestületek Országos Szövetsége - az IPOSZ -, és az Eye Watch Global Network Kft. Ennek értelmében kedvezményes díjért, havi ezer forintért az IPOSZ-tagok igénybe vehetik az Eye Watch szolgáltatását, amelynek során nemcsak az esetleges partnereik tartozásait és hitelképességét követhetik nyomon, de olyan pénzügyi szolgáltatásokhoz is jutnak, mint a faktoring vagy a pénzügyi tanácsadás. Az Eye Watch becslése szerint a körbetartozás 600-700 milliárd forint lehet az összgazdaságra vetítve. A körbetartozás több tízezer IPOSZ-tagot érint, becslések szerint 240 milliárd forint értékben, de rendkívül magas a be nem fogadott számlák tartozása is.
Amit az előbb az SZDSZ képviselője, Hankó Faragó Miklós úr mondott az APEH-ről: az APEH a szövetség értékelését elfogadta, és ígéretet tett arra, hogy a maga részéről biztosít minden olyan törvényes keretek között megadható kedvezményt, amelynek segítségével az IPOSZ családi és mikrovállalkozásai kis időt nyerhetnek a körbetartozásaik kiegyenlítésére. Például nullás adóigazolást adnak ki azoknak a vállalkozóknak, akik igazoltan körbetartozás miatt késlekednek az adóbefizetéssel, amennyiben azt írásban kérik. Azt gondolom, ez nagyon előremutató lehetőség. Az IPOSZ javaslata, hogy nagyobb hangsúlyt kell helyezni a pénzügyi garanciák biztosítására, a nemfizetés utáni azonnali szankciók bevezetésére – hát erre jó ez a törvénymódosító javaslat, tehát azt hiszem, itt a dolog a helyére kerül.
Még néhány adatot engedjenek meg a körbetartozás, a lánctartozások helyzetéről. A károsult vállalkozók és vállalkozások megoszlása cégforma szerint: az összes károsult 60 százaléka egyéni vállalkozó, 25 százaléka kft., 10 százaléka bt., és 1 százaléka részvénytársaság. Tehát a kicsik halmozottan hátrányos helyzetben vannak. Ez az alkalmazottak számát tekintve 0-9 főig 75 százalék, 10-49 főig 21 százalék, aztán 250 fő felett gyakorlatilag nullává válik ez a dolog. Tehát mindenképpen a hazai kis- és középvállalkozók kerülnek a legmostohább helyzetbe.
Ez a törvényjavaslat szerintünk szakmailag alkalmas, szakmailag kellően kidolgozott arra, hogy ezt a problémát adekvát módon kezelje, és a felmerült kérdésekre adekvát és érvényes válaszokat adjon, ezért a Magyar Demokrata Fórum támogatni fogja ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását. Köszönöm szépen.
