DEMENDI LÁSZLÓ
DEMENDI LÁSZLÓ
DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Egy halaszthatatlan és régen várt törvénytervezetet nyújtott be az agrártárca. Azt gondolom, a felmerült összes aggály és probléma ellenére úgy tűnik, hogy a törvénytervezet bizonyos módosítások után alkalmas lesz arra, hogy a gazdálkodóknak az elmúlt években szakmailag is többször vitatott nem biztosítható elemi kárait, a kár nagyságát, annak a tényét és egyéb körülményét a szakigazgatási szervek meg tudják állapítani.
A törvényjavaslatnak vannak olyan pontjai, amelyek kimondottan szimpatikusak kell hogy legyenek, különösen azok, amelyek a garanciára vonatkoznak; például hogy ez a pénzügyi alap nem vonható el, átvihető a következő évre. Természetesen a gazdálkodók együttműködése nagyon fontos a tekintetben, hogy ez a pénzalap hogyan fog összeállni. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján látható, hogy egy-egy katasztrófahelyzetnek nem minősíthető elemi kár országos szinten több tízezer gazdálkodót érintett, és ez az adott szituációban pénzügyi nyomás volt az államon. Az állam gondviselése vagy szerepvállalása ugyanúgy megmarad. Teljesen világos számunkra, hogy aki nem szerepel a rendszerben, az nem vállal kockázatot, ezért kárenyhítő támogatásban vagy kifizetésben sem részesülhet, de teljesen egyértelmű az is, hogy a biztosítható elemi károk részét ez nem érinti.
A Tóth András képviselőtársam által elmondottakból úgy látom, hogy a területnagyság nem igazából egzakt megfogalmazás, ugyanis szántóföldi növénytermesztés esetén is vannak olyan növények, amelyek esetében a tíz hektárnál kisebb területen gazdálkodóknak is érdemes csatlakozni ehhez a rendszerhez, mert egy-egy kár esetén a hozamérték-csökkenés bizony nagy összeg lehet - elsősorban a zöldségre vagy a dohányra gondolok -, ezért én azt mondom, hogy a szántóföldi növénytermesztésnél az egyéves szerződések lehetnek indokoltabbak, szőlő- és gyümölcstermelés esetén pedig a többéves szerződések. Itt a tíz hektár alatti gazdálkodók is egyfajta kockázati biztonságot érezhetnek akkor, ha ennek a rendszernek a részeseivé válnak.
Az egész törvénytervezet sikere igazából a végrehajtáson múlik. Sok dolgot fel lehetne sorolni, de most csak három-négy olyan dolgot említenék meg, ami a törvény jövőbeni végrehajtásának a sikerét jelentheti. Alapvetően az, hogy a törvény végrehajtásaként megjelenő miniszteri rendelet mennyire pontosan és érthetően előre lerögzített jogok és kötelezettségek egységét fogja megállapítani; hogy mennyire lesznek tiszták azok a határidők, amelyek pontosítására javaslat hangzott el, amelyekkel én személy szerint egyetértek.
Rendkívül fontos a feladat végrehajtásának az intézményrendszere, azaz hogy az az intézmény, amely ezt a feladatot el fogja látni, mennyiben rendelkezik a feladat végrehajtásához szükséges egyértelmű utasítással és feltételrendszerrel minden vonatkozásban, mert én arra számítok, hogy nagyobb számú helyszíni szemlék és egyéb feladatok jelentkeznek. Ebben az esetben ennek bizony tárgyi feltételei is vannak. Rendkívül fontosak a szerződés tartalmi elemei azon túlmenően is, ami a törvényjavaslatban meg van fogalmazva. A végrehajtási rendelet megalkotása során erre nyilván majd oda kell figyelni. Ezenkívül a hozamérték értelmezése és pontosítása szintén rendkívül fontos dolog.
Azt javaslom, hogy az Országgyűlés a módosításokat követően fogadja el ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
