ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Egyetértek én is Orosz Sándorral abban, hogy az Európai Unió irányában sokkal hatékonyabb és nagyobb nyomást kell abba az irányba gyakorolni, hogy egy általános biztosítási alap kerüljön kialakításra. Egyrészt azt hiszem, mindannyiunk előtt ismert az éghajlatváltozásból adódó, a későbbi károk esetleges keletkezésének az előrejelzése, hiszen erre készült egy program is. Nagy kérdés az, hogy Magyarország, a magyar agrárágazat ebben az irányban milyen lépéseket kíván megtenni annak érdekében, hogy az esetleges bekövetkezett elemi károkat valami úton-módon előre tudja oly módon jelezni, hogy adott esetben olyan termelői és termékstruktúrát fog kialakítani, amelyben minél kisebb lesz magának az elemi kárnak a nagyságrendje.
A másik ilyen dolog, hogy valóban az Európai Unión belül azért a biztosítási alap nemzeti forrása sokkal magasabb, mint ahogy Magyarországon ez a kérdéskör jelen pillanatban van.
Azokból az elemekből, amit Kis Zoltán elmondott, érdemes lenne pár dolgot újragondolni, és adott esetben nem kísérletképpen, hanem valóban a valóságnak megfelelően nemzeti forrásból is úgy biztosítani, hogy az megérje magának a biztosítótársaságnak is.
Ami az elmúlt időszakban nagyon felerősödött, ma Magyarországon a termékek annyira alacsony áron történő felvásárlási áraival találkozunk, amelyben további terheket maga a termelői szféra nemigen tud elviselni. Nagyon jól ismerjük azt is, annak ellenére, hogy megfogalmaztuk, hogy a tészeknek létre kellene jönni, ugye, államtitkár úr, de még mindig tulajdonképpen több láncon keresztül vagy több kézen keresztül való értékesítési rendszerek működnek Magyarországon. Amíg ezeket a dolgokat nem tudjuk helyretenni, addig biztosítási alapról a termelők részéről, azt mondom, nem balgaság, de talán szerencsétlen elvárás, hogy ők tegyék le azt az összeget, amit a nemzeti forrásból maga a kormány biztosítani kíván.
A másik dolog az, hogy ha valóban a tészeket komolyan vesszük, és kizárjuk a több kereskedőláncon keresztül való kereskedésnek a folyamatát, akkor érdemes azon elgondolkodni, hogy Magyarországon igenis egy agrárbankot létre kellene hozni, hisz ma már a bankok is foglalkoznak biztosítási tevékenységgel. A nemzeti forrást berakhatjuk oda, hiszen van erre számos példa is. Amikor a fiatal házasok lakástámogatása megindult, akkor azt lehet mondani, hogy harcolt érte az összes bank, hogy abban a folyamatban részt vegyen, hiszen egyfajta garanciát kapott arra, hogy az államtól majd a forrást meg fogja kapni.
(21.10)
Itt jön a kérdés, hogy a nemzeti forrás valóban erre a célra szolgál-e, valóban erre a célra használjuk-e fel. Ha egy ilyen formát kialakítunk, vagy legalábbis utat engedünk annak, hogy a termelők, a termelői értékesítési szövetkezetek saját maguk is létre tudjanak hozni egy bankot, egy biztosítási rendszert, és azzal párhuzamosan növelni tudjuk a nemzeti forrás nagyságrendjét, akkor egészen biztos, hogy ki fog tudni alakulni az a rendszer, amely a gazdáknak is, a pénzintézetnek is, és a pénzintézeten keresztül a biztosítótársaságnak is meg fogja érni, hogy bővítsék ezt a rendszert.
Azt mondom, hogy ebbe az irányba kellene inkább elmozdulni, mert az európai uniós országokban, számos országban megtalálhatók az agrárbankok, landesbankok. Tehát vannak olyan banki tevékenységek, amelyek kimondottan az agrártevékenységre szakosodnak, és bizonyos előnyökkel, állami garanciákkal tudják tevékenységüket végezni. Innentől fogva megéri a banknak is és a bankon belül működő biztosítótársaságnak is ezt a tevékenységet felvállalnia. Csak a garancia fedezetét kormányzati részről is meg kell találni.
A másik: hiába alkotunk egy nagyon jó törvényt, a kérdés az, hogy a végrehajtási utasításban vagy a miniszteri rendeletben ebből mennyi fog megvalósulni. Mert ha a törvény jó, és utána a miniszteri rendeletek sorra olyan végrehajtást próbálnak meg realizálni, amire vevőt nem találnak a piacon, fogalmazzunk így, hiszen '90 óta az összes ilyen kísérlet abban halt el, hogy a végrehajtás területén akinek hozzá kellett volna járulni, az nem tudott, mert a rendszer nem úgy működött, akkor alkottunk megint egy törvényt, amit esetleg rövid időn belül négyszer-ötször módosítani fogunk, mert nem éli túl a 4-5 hónapot sem.
Köszönöm a figyelmüket.
