SZABADOS JÓZSEF
SZABADOS JÓZSEF
SZABADOS JÓZSEF, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési bizottság megtárgyalta a törvényjavaslatot, és azt többségi szavazattal támogatja. A bizottság vitájában fontos kérdések merültek fel, amelyeket szeretnék az államtitkár úrnak és az Országgyűlésnek tolmácsolni. A bizottsági vélemény az, hogy a törvényjavaslat célja és szándéka egyértelműen pozitív a mezőgazdasági termelők számára.
A biztosítási díjak részbeni megtérítésének megszűnése visszavetette a kereskedelmi biztosítói védettséget, a mezőgazdasági termelők egy része az egyre gyakoribb természeti csapások ellen védettség nélkül maradt, természeti csapások esetén nagy nyomás nehezedett a kormányra kárenyhítő támogatás nyújtása érdekében, melynek forrását átcsoportosítások árán sem volt mód teljesíteni.
A fentiek miatt fontos kialakítani egy, a mezőgazdasági termelők és az állam közös tehervállalásán és kockázatán alapuló kárenyhítési rendszert, mely elemi csapás esetén kárenyhítő juttatást nyújt a bekapcsolódó termelők részére. Természetesen előre pontosan nem határozható meg a rendszerbe bekapcsolódók száma és az általuk befizetett díj, így az állam kötelezettségvállalása sem, ebből adódóan az sem, hogy a hozamérték-csökkenés milyen mértékig kártalanítható a befolyt befizetésekből.
A rendszer eltér a kereskedelmi biztosító kártérítési rendszerétől annyiban, hogy nem határozható meg előre a kártérítési összeg, nem látható előre a kockázati közösség összetétele, így a rendelkezésre álló pénzügyi alap sem. Az előzetes hatástanulmányok 2 plusz 2 milliárd forinttal számolnak évente. Ez nem nagy kártérítési alap ugyan, de mivel a fel nem használt összeg nem vonható el, a következő évekre átvihető, kármentes évek esetén, ami általában 5 és 7 év is lehet, létrejöhet jelentős kártérítési alap.
Javasoljuk vizsgálni a törvény keretében azt is, hogyan lehet ösztönözni a biztosítható elemi károk - jég, vihar, tűz - megkötésére a termelőket úgy, hogy előnyt élvezhessenek ebben a kárenyhítési rendszerben. Rugalmassá javasoljuk tenni az ezer forint szántóra és háromezer forintos gyümölcsre a hektáronkénti díjat. Át kellene gondolni, nem lenne-e célszerűbb a végrehajtási rendeletben szabályozni ennek mértékét, valamint azt is átgondolásra javasoljuk, hogy a szeptember 30-i fizetési határidőt áprilisra tenni annak érdekében, hogy kevesebb manipulációra legyen lehetőség, tudatában annak is, hogy természetesen tavasszal a mezőgazdaságban nem sok a szabad pénz.
Célszerű lenne szabályozni a szerződések időtartamát és a szerződéskötések intervallumát is. Arra gondolunk konkrétan, hogy egy év, három év legyen az időtartam, jobban belátható. A törvénytervezetben vagy a végrehajtási rendeletben egyértelműen rögzíteni kellene az elemi károk fogalmát. Mit ért pontosan aszály, árvíz, belvíz, fagykár alatt a törvénytervezet? Milyen mértékű a csapás ahhoz, hogy kárenyhítésre lehessen jogosult a termelő? Ismerjük a 30 százalékos hozamérték-kiesést természetesen. Jelentős elemi kárkockázat a vihar, a tűz és a jégverés. A tervezet ezekkel nem számol ugyan, ugyanakkor nem ösztönöz biztosításkötésre sem.
Tisztelt Ház! A törvénytervezet célja és szándéka pozitív üzenet a mezőgazdasági termelők számára: a termelők és az állam közös tehervállalásán és kockázaton alapuló rendszer. A költségvetési bizottság általános vitára alkalmasnak tartja, és többségi szavazattal javasolja ennek elfogadását.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)
