TÓTH ANDRÁS

Teljes szövegű keresés

TÓTH ANDRÁS
TÓTH ANDRÁS, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési bizottság ellenzéki képviselői nem utasítják el ezt a törvényjavaslatot, tartózkodtunk a szavazásnál. Nem utasítjuk el a javaslatot, mert teljes mértékben egyetértünk a törvényjavaslat céljával, tehát hogy kísérletet tesz arra, hogy nem biztosítható elemi károknak valamifajta rendezését megoldja. Egyetértünk azzal is, hogy egyfajta öngondoskodást is elvár a mezőgazdasági termelőktől.
Azonban, hogy mégis tartózkodó álláspontra helyezkedtünk, talán a bizonytalanságunk indokolja. A többségi vélemény előadója, amit mondhatok akár a bizottsági vélemény előadójának is, nagyon sok olyan elemet megfogalmazott már, amely az ellenzéki képviselők szájából hangzott el. Egyébként is jellemző volt a bizottsági vitára, hogy nem is annyira támogató, hanem inkább kritikus vélemények fogalmazódtak meg egy eléggé hosszúra sikerült vitában, nyilvánvalóan jobbító szándékkal. Szeretném inkább kiemelni azokat a kérdéseket, amelyek kicsit elbizonytalanítanak bennünket.
Kezdjük azzal, hogy milyen lesz ez a kockázatközösség, egyáltalán hány termelőre lehet számítani. Önmagában az, hogy egy nagyon szerény mértékű hozzájárulást igényel a termelők részéről, ezer forint, háromezer forint, ez önmagában megfontolásra készteti a termelőket, hogy egyáltalán foglalkozzanak-e ezzel a kérdéssel. Egy bizonyos birtoknagyság alatt egyáltalán szóba sem fog jönni az, hogy most fogja magát és utánajár ennek a kérdésnek. A bizottsági ülésen maga a tárca képviselője is úgy nyilatkozott, ők úgy gondolják, hogy tíz hektár alatt nem számolnak azzal, hogy valaki csatlakozni fog ehhez a rendszerhez. Mi még ezt a tízhektáros határt is lényegesen magasabb szintre tesszük.
Számunkra egyértelmű, hogy az eleve megfogalmazott törvényjavaslat már nagyon sok termelőt és talán a leginkább rászoruló termelőket fogja kizárni ebből a rendszerből. Nagyon éles a feltételezésünk, hogy talán egy nagyon szűk gazdasági kör, az igazán nagyok lesznek azok, akik ennek a haszonélvezői lehetnek.
(20.20)
Nagyon hasonlít ez a konstrukció a Wesselényi Miklós ár- és belvízvédelmi konstrukcióhoz, és éppen azon a bizottsági ülésen az Állami Számvevőszék elnöke, kapcsolódva a költségvetési zárszámadáshoz, mondta el nekünk, gyakorlatilag egy csőd az, ahogy az az alap viselkedik. Feltételezzük, ha nem találunk egy normális konstrukciót, akkor ez is annak a sorsára fog jutni.
Államtitkár úrral vitatkozunk abban a kérdésben, hogy mennyire kiszámítható ez a rendszer. Szabados képviselő úr is utalt rá, hogy egy sima biztosítási konstrukció kiszámítható, hiszen ha a kuncsaft megfizeti a biztosítási díjat, akkor tudja, hogy kár esetén milyen megtérítésre számíthat. Itt nem erről van szó, hanem arról, hogy ami jut. Nyilvánvalóan meghatározó az, hogy milyen kockázatközösség fog létrejönni, meghatározó az, hogy milyen mértékű a kár nagysága. Egyáltalán nem kiszámítható ez a rendszer. Úgy gondoljuk, ez is afelé mutat, hogy a termelők nem szívesen fognak bekapcsolódni ebbe a rendszerbe.
Úgy ítéljük meg, az, hogy ez a törvényjavaslat ilyen formában megszületett, inkább annak a törvényi kötelezettségnek, illetve annak a politikai igénynek felel meg, hogy az állam kinyilvánítja, hogy szeretne segíteni. Nagyon reméljük, ez nem lesz ürügy arra, hogy levegye az állam a kezét az ilyen kárt szenvedett termelőkről. Az eddigi gyakorlat az volt - hallottuk már több előadótól -, hogy az állam katasztrófahelyzetekben jótállt, és próbált segíteni a termelőkön. Nagyon szeretnénk, ha ennek a törvénynek a létrejötte nem lenne ürügy arra, hogy levegye a termelőkről a kezét az állam, és arra hivatkozzon, hogy tetszett volna öngondoskodni, tetszett volna beszállni ebbe a rendszerbe, és az megoldást nyújtott volna a felmerülő problémákra.
Ezek miatt a fenntartásaink miatt helyezkedtünk tartózkodó álláspontra. Még egyszer mondom, egyetértünk a törvényjavaslat szándékával, de a megfogalmazással, illetve az alkalmazott módszerekkel már sokkal kevésbé, mert nem tartjuk elég hatékonynak.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem