FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a kormány, úgy tűnik, és a kormányprogram alapján is azt látjuk, hogy a reform kormánya és kormányprogramja, de egyben meghirdették a folytonosság kormányát is. Az, hogy mit jelent a reform szó szocialista értelmezése, azt megpróbáltuk magyarról magyarra lefordítani. Itt azt hiszem, sikerült bebizonyítani, hogy ez a megszorítások, az elvonások és a sarckivetések szinonimájává vált. Hogy mit jelent a folytonosság, nos, erre szeretnék utalni majd, különösen a mezőgazdaság tekintetében, mit is szeretnének önök folytatni tehát 2002-2006 után.
Merthogy a kormányzásukat akkor azzal kezdték, hogy a multinacionális tőkeérdekeknek megfelelően egy téeszalapú tőkés nagybirtokrendszer kiépítésébe kezdtek a mezőgazdaságnál. Ezzel természetesen tönkretették a hazai kisbirtokkal rendelkezőket, a középméreten családi gazdálkodás környezetében termelést folytatókat. Tönkretették a családi kézben levő, középnagyságú élelmiszer-feldolgozó üzemeket; HACCP-re hivatkoztak, uniós szigorra hivatkoztak. Ez egyik sem volt igaz, mert számtalan példát tudunk arra felmutatni, hogy ezeket hogyan lehetett volna kikerülni, sőt az Uniótól átvett úgynevezett nagyon szigorú szabályokat önök egy kettes szorzóval megszorozták, és ezt kényszerítették rá a hazai élelmiszeriparra.
Ennek következtében, hogy tönkrementek, eltűnt a magyar élelmiszer a piacról, és hát a polcok nem maradnak üresen természetesen a multinacionális élelmiszeráruház-láncoknál: elkezdett beáramolni az élelmiszernek álcázott szemét. Milyen meglepő, miközben Magyarország Európa harmadik-negyedik legnagyobb élelmiszer-előállító képességével rendelkezik, az önök kormányzása alatt két év alatt több mint 40 százalékkal növekedett az élelmiszerimport Magyarországon. Olyan országokkal szemben vesztettünk export-import egyenleget, pozíciót, amelyekkel szemben évszázadokon keresztül előnyben voltunk. Nehogy azt gondolják, hogy ezek régi, uniós tagországok! Nem, nem! Szlovákia, Lengyelország egyszerűen lelépett bennünket az élelmiszerexportjukkal. (Közbeszólások, köztük Gőgös Zoltán: Ne túlozz!)
És sajnálatos módon nem igaz Gőgös Zoltán képviselőtársamnak az az állítása, hogy minden Unióhoz csatlakozó ország elvesztette a piacát. Magyarország, az igen, az elvesztette. Szlovákia, Lengyelország viszont megnyerte itt a háborút, a saját tízmilliós lakosságunk piacán; ami a legnagyobb veszteség, hogy ezt a tízmillió fogyasztót átadtuk multinacionális tőkéseknek, olyanoknak, akik élelmiszergyárból ontják a meghatározhatatlan minőségű élelmiszert, és ezt fogyasztják ma sajnos sokak, akik nem tudnak máshol minőségi élelmiszert vásárolni.
És aztán természetesen, mikor a vásárlók felismerik, hogy baj van, óvatosak lesznek, odafigyelnek minden rezdülésre, ami az élelmiszer-biztonságot jelenti, és megjelenik a madárinfluenza. Ahelyett, hogy önök tavaly ősszel és az idén tavasszal valami érdemi lépést tettek volna, beszállnak a riogató kampányba. Miniszterek és kormányzati felső vezetők, közigazgatási első számú vezetők állatbetegség ellen a nagy nyilvánosság előtt oltatják be magukat. Tetszenek érteni?! Ember állatbetegség ellen beoltatja magát! Én tudom, hogy az evolúciós elmélet tekintetében valahol az ember is állat, de azért ezt kormánytagként nap mint nap bebizonyítani a nagy nyilvánosság előtt (Közbeszólások. - Derültség az ellenzéki padsorokban.), ez azért mégiscsak túlzás.
Ennek természetesen az lett a következménye, hogy 20-30 milliárd forintos veszteséget szenvedtek el a baromfi-feldolgozó üzemek, az élelmiszer-előállítók ezen része, aminek következtében éppen a mai napokban a Carnex, a legnagyobb magyar baromfi-feldolgozó vállalatrendszer önfelszámolást kért, öncsődöt kért. És ismerjük, hogy a Hajdú-Bétnél mi történt, sorozatos, többszöri öngyilkosság is sajnos megtörtént a beszállítók tekintetében, mert lenyúlták ezek a nagyvállalkozók a beszállítók pénzeit. Most a Carnex ugyanebben a helyzetben elindította a csődeljárást.
Tehát mit is akarnak önök akkor végül is folytatni - ez itt most már a nagy kérdés -, egy téeszalapú tőkés nagybirtokrendszer kiépítését? Az állatlétszám további leépítését? Hogy a múlt heti statisztikai adatokat idézzem: szarvasmarha, 15 ezerrel csökkent az elmúlt évben, a sertésállomány 206 ezerrel. Összességében az önök kormányzása alatt több mint kétmillió darabbal csökken a sertésállomány. Tyúkféle, baromfiféleség 912 ezer darab. Ennek következménye természetesen, hogy a mezőgazdasági termékekből felvásárolt mennyiség visszaesik 7,6 százalékkal az előző évhez képest.
Tehát mit is szeretnének akkor önök folytatni? Tényleg ez az igaz, hogy ma Magyarországon nincs egyetlenegy olyan ágazata sem a mezőgazdaságnak, amely fel tudna mutatni valami pozitív eredményt?
(17.20)
Tessenek legalább megnevezni! Tudnak ilyet? Állattenyésztésben, növénytermesztésben - szőlő-gyümölcs -, a borászatban, a méhészetben, kertészetben - soroljam még? Ezek mind-mind a vesztesek oldalára kerültek az elmúlt időszakban. És ilyen állapotban önök benyújtanak egy kormányprogramot, annak egy olyan mezőgazdasági fejezetével, amely köszönő viszonyban sincs a választásokon elhangzott ígéretekkel, hogy Kuncze Gábort idézzem, azzal az ígéretcunamival - ezt ő szereti használni -, amit a választások időszakában önöktől hallottunk.
Az a helyzet, hogy a vidéken élő emberek, gazdatársaink, jómagunk úgy gondoljuk, hogy nem ígéretekkel kellett volna bennünket elhalmozni, hanem a megoldást kellett volna leírni ebbe a lózunggyűjteménybe. Ez láthatólag nem sikerült. Nem sikerült, és nem foglalkozik a legfontosabb kérdésekkel, ellenben előállnak egy pénzbehajtási programmal, Önök ma egész nap arról beszéltek, hogyan kell majd rendbe rakni az államháztartást, azaz hogyan kell minél több pénzt igaztalanul bevenni azoktól, akiknek nem mondják meg, hogy mi fog történni, bűvös-bájos szavaikkal elrejtik a valóság elől, hogy mi fog történni velük az elkövetkezendő időszakban. Tehát a mezőgazdaság miről nem szól? Mert az az izgalmas, a mezőgazdasági fejezet.
Nem szólnak arról, hogy az üzem- és birtokpolitikában vajon milyen birtokmérettel gondolkodnak. Nem szólnak arról, hogy a külföldiek és a társas vállalkozások földvásárlásával vajon mi lesz a későbbiekben. A családi gazdálkodóval, az őstermelővel, az ő jogállásukkal, az ő adóztatási formájukkal vajon mi fog történni a későbbiekben? És nem szólnak arról, ami szerintem a legfontosabb és legizgalmasabb kérdés lesz az elkövetkezendőkben: a génmanipulált növények termesztése, azok felhasználása Magyarországon. Amikor óriási nyomás érkezik az USA-ból; már a szlovákok elestek ebben a csatában. Mi lesz ezzel, tessék mondani! Önök elkezdenek ekkor egy félrevezető oldalon energiaprogramot hirdetni a mezőgazdaság számára. Kiszámolta valaki az energia-egyensúlyát a bioetanolnak és a biodízelnek? Kérem szépen, ha ezekre az üzemanyagokra nem rakunk áfát, és nem rakunk jövedéki adót, akkor természetesen olcsóbbak, mint ma a kőolaj-származékú energiafajták. De ha ugyanazt a jövedéki adót rakjuk ezekre is, akkor nem olcsóbb, kérem szépen, akkor nagyobb a ráfordítás. Legyenek szívesek majd ezzel is egy picit foglalkozni, mielőtt végtelen nagy hibákat tetszenek elkövetni.
Önök sajnos méltánytalanul lenézték a vidéket és a vidéken élő embereket és gazdálkodókat. Ez az iromány véleményem szerint, csak arra jó, hogy hivatkozási alap legyen majdan később az igaztalan sarcok kivetéséhez. Önök a saját maguk által okozott válság pénzügyi következményeit akarják most a választókra áthárítani. Véleményem szerint ez a legnagyobb igaztalanság, ami az elkövetkezendő időkben be fog következni, de önök ezt hivatkozási alapul szeretnék ehhez a műveletükhöz felhasználni.
Végül engedjenek meg egy axiómát, amelyet én állítottam fel, és tudom, aki ismeri, az tudja, az axióma önmagában igaz, nem szorul bizonyításra (Szórványos derültség az MSZP soraiban.), ezért óvatosan kell vele bánni. De mégis merek egyet mondani: egy hiba kijavításának legszükségesebb eleme magának a hibának a felismerése. (Moraj az MSZP soraiban.)
Ez a kormányprogram, ezen belül a mezőgazdaságot érintő fejezet, fényévnyi távolságra van attól, hogy legalább a hibát felismerték volna, nemhogy a hibát kijavították volna, ezért értelemszerűen nem fogadható el ez a lózunggyűjtemény.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Közbeszólás az ellenzéki pártok soraiból: Úgy van! - Taps az ellenzéki oldalon.)
