GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Az elmúlt évek, de különösen az uniós csatlakozásunk óta eltelt két év, azt hiszem, mindannyiunk számára világossá tette, hogy a mezőgazdaság és ezzel együtt a magyar vidék csak akkor lehet sikeres, ha alkalmazkodunk a világban zajló folyamatokhoz; ha nem azt választjuk, hogy önellátók és bezártak leszünk, hanem felvesszük a kesztyűt, és megvívjuk azt a versenyt, ami előttünk van. Úgy gondolom, ez egy elég nehéz feladat, hiszen a világ feltörekvő államai egyre nagyobb kihívást állítanak Európával és ezáltal nyilván velünk szemben is.
Az uniós csatlakozás nálunk is, ahogy minden korábban csatlakozott országban, belső piacvesztéssel járt. Azt is látjuk, hogy a mai versenyben talán fontosabb a szervezett értékesítés, mint a profi termelés. Szerencsére azért úgy tűnik, ezen lassan túl vagyunk, hiszen most már elmondhatjuk, hogy a piacvesztésünk megállt, már ami a belső piacokon történt, a magyar fogyasztók egyre inkább keresik a biztonságosabb hazai élelmiszereket. Azért is fontos belső piaci pozícióink erősítése, mert ezáltal exportlehetőségeink is bővülhetnek. Azt is be kell látnunk, hogy hiába vagyunk gabonatermelő nagyhatalom, ha az ország rossz logisztikai helyzete miatt a világpiacon esélyünk sincs a tengeri országokkal szemben. Átmenetileg segített és segíthet még néhány évig az uniós intervenciós rendszer, de abban senkinek kétsége ne legyen, hogy ez a rendszer hosszú távon nem fenntartható.
Ezért fontos, hogy fokozatosan változzon meg az a rossz termelési arány, ami a növénytermesztés és az állattenyésztés volumenében kialakult. Ez azért is létkérdés, mert a mezőgazdaságon belül az állattenyésztés a legnagyobb foglalkoztató. Az állattenyésztés helyzetének javítását segítheti, ha a magyar élelmiszer-feldolgozást tehermentesítjük a versenytársakénál kedvezőtlenebb szabályozástól, ami persze nem jelentheti az élelmiszer-biztonsági előírások lazítását, de jelentheti az adminisztrációs terhek csökkentését.
A kisebb termelők lehetőségének javítása érdekében tovább kell enyhíteni a kis mennyiségű, ezért lényegesen kisebb kockázatú élelmiszerek termelői, közvetlen értékesítésének szabályait. Erről szól is a kormányprogram, ez nagymértékben segítheti a falusi turizmus fejlődését is. A következő három-négy évben meg kell oldani állattartó telepeink környezetvédelmi fejlesztését, ahogy erre a kormányprogram is utal. Ehhez reményeink szerint kihasználhatók az európai uniós támogatások. Be kell látnunk, hogy az ágazatok közötti aránytalanságot egyik napról a másikra nem lehet megváltoztatni, ezért rövid távon is újabb piaci lehetőségeket kell keresnünk az ágazatnak. Ez a másik lehetőség az ágazat energiatermelésben rejlő kiváló adottságainak kihasználása.
A kormányprogram, ahogy az előttem szóló képviselőtársam is jelezte, elég részletesen foglalkozik ezzel a kérdéssel. Tudjuk azt is, hogy sok próbálkozás volt korábban is ezen a területen, amelyek a magas támogatási igények miatt akkor még eleve kudarcra voltak ítélve. Mára megváltozott a helyzet, a világ elsősorban a fejlődő országok növekvő energiaigénye miatt igen nagy hiánnyal küzd, és egyre erőteljesebbek a fellépések a klímavédelem területén is.
(16.20)
Ez eredményezte az energiaárak drasztikus növekedését, ezért felértékelődtek a megújuló energiaforrások. És hála az itt zajló fejlesztéseknek, egyre kisebb a támogatási igény, sőt mára már vannak olyan területek is, amelyek tisztán piaci alapon is életképesek. Az elmúlt egy évben sok erőfeszítést tettünk, hogy olyan jogszabályaink legyenek, amelyek segítik a megújuló energiák térnyerését.
Az könnyítheti a továbblépést, hogy ez a terület, ahol különböző politikai oldalak sem állnak vitában egymással. A megszületett országgyűlési és kormányhatározatok gyakorlatba ültetésével elérhető, hogy a jelenleg kizárólag élelmiszer-előállításra hasznosított mezőgazdasági területek legalább 15-20 százalékán energia-alapanyag előállítására térjünk át.
Ez a program talán a legnagyobb kihívás a magyar mezőgazdaság és a vidék számára. Alapvető érdekünk, hogy sikeres legyen. Az időnk nagyon rövid, hisz ezen a piacon a következő években az lesz sikeres, aki hamarabb valósítja meg ezeket a beruházásokat. Azt gondolom, hogy ez a folyamat kompenzálhatja azokat a fejlesztéseket, amelyeket a bioenergetikában meg tudunk valósítani. Ez, a melléktermékek és hulladékok hasznosítása részben olcsóbb takarmányt biztosít az állattenyésztésnek, amellett, hogy megoldja az állattenyésztés környezetvédelmi problémáit, új jövedelemforrást is biztosíthat az állattartóknak.
Azt is tudjuk, hogy ennek a kihívásnak csak összefogással tudunk megfelelni. Mondom ezt annak ellenére, hogy a különböző szakmai és politikai szervezetek programjai között óriási, látszólag kibékíthetetlen ellentét feszül. Fogjunk össze és tegyünk érte, hogy a magyar mezőgazdaság és ezáltal a magyar vidék újra sikeres legyen!
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
