DR. WIENER GYÖRGY
DR. WIENER GYÖRGY
DR. WIENER GYÖRGY, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony, köszönöm a figyelmeztetését is. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Noha látszólag csak egy egyszerű, az államigazgatás központi szervezetével foglalkozó törvényjavaslat fekszik előttünk (Zaj. - Az elnök csenget.), valójában átfogó szabályozási anyaggal foglalkozunk, olyan törvényjavaslattal, amely meghatározó jelentőségű lesz a következő évek, netán évtizedek számára is. Közismert, hogy a magyar államszervezet súlyos fogyatékosságokban szenved, közismert, hogy a központi államigazgatás szervezetrendszere átalakítást igényel, közismert az is, hogy meg kell tenni azokat a politikai lépéseket, amelyek e téren jelentős javulást idézhetnek elő.
Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A törvényjavaslat három alapvető témakörben javasol változtatást. Először is: Magyarországon első alkalommal átfogóan szabályozza azt, hogy mi is tartozik a központi államigazgatás körébe. Ilyen törvényi szintű szabályozás korábban nem létezett. A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy melyek azok a szervezetek, amelyek e körbe tartoznak, és egyben tisztázza azt is, hogy az úgynevezett rendvédelmi szervek központi közigazgatási - vagy más néven: központi államigazgatási - szerveknek minősülnek. Erre a tisztázásra azért is szükség volt, mert az alkotmány külön fejezetben foglalkozik a Magyar Honvédséggel, illetőleg a rendvédelmi szervekkel, s ennek alapján olyan alkotmányértelmezés sem elképzelhetetlen, amely a rendvédelmi szerveket leválasztaná a központi államigazgatásról. Ezt a problémát a törvényjavaslat teljes egyértelműséggel megoldja.
Megoldja a törvényjavaslat azt is, hogy mely szervek tartoznak az úgynevezett kormányhivatalok - korábbi elnevezésük alapján: országos hatáskörű szervek - körébe. Jelenleg 13 ilyen országos hatáskörű szerv működik, melyek tevékenységét a kormány irányítja, illetőleg a miniszterelnök által kijelölt miniszter felügyeli. A törvényjavaslat ezen szervek számát négyre korlátozza. Ez a változtatás egyben folytatja és betetőzi azt az államigazgatási reformot, melyet még az Antall-kormány kezdett el 1026., majd 1040/1992-es kormányhatározataival, és a Horn-kormány folytatott a 2396/1997-es kormányhatározatával. Egyértelművé válik, hogy a nem miniszteriális formában működő központi államigazgatási szervek alapformája az úgynevezett központi hivatal, mely meghatározott tárcafelelősségi körbe sorolható.
Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A törvényjavaslat nagy érdeme az is, hogy egységes definíciót ad az irányítás és a felügyelet fogalmára. Megoldja azokat a problémákat, amelyek már több évtizede jelentkeznek a magyar államigazgatásban, illetőleg a magyar államigazgatási jogi jogalkotásban. Nyilvánvalóvá teszi azt, hogy melyek az irányító szervnek a hatáskörei, és egyben olyan szabályozást garantál, amely nem jelent teljesen egyértelmű alárendeltséget, szubordinációt, védi nemcsak az irányító, hanem az irányított hatáskörét is, kimondva, hogy nem vonható el az irányított szervnek a hatásköre, és döntése az irányító által érdemben nem változtatható meg, csak legfeljebb megsemmisíthető, és az irányított szerv új eljárásra utasítható. Egyértelmű az is, hogy a felügyelet tartalma és pontos körülírása - mint erre előbb már utaltam -, a felügyeleti jogosítványok értelemszerűen nem foglalják magukba az egyedi utasításadás jogát.
Alapvető jelentőségű alkotmányjogi problémát is megold a törvényjavaslat, amikor az 55/2004-es alkotmánybírósági határozat alapján kimondja azt, hogy a miniszterelnök lemondása azonnal hatályosul, és a lemondástól kezdve kizárólag ügyvezető miniszterelnökként vezetheti az ügyvezető kormány tevékenységét. Nagyon fontos alkotmányjogi garancia az is, hogy ha valamely képviselő konstruktív bizalmatlansági indítvány benyújtását kezdeményezi, illetőleg konstruktív bizalmatlansági indítványt a miniszterelnökkel s ezáltal a kormánnyal szemben benyújtottak, akkor a miniszterelnök, illetőleg a kormány nem mondhat le. Ezáltal a szabályozás védi a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményét, hiszen ha a miniszterelnök lemond, nemcsak a konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal történő leszavazását és egyben az új kormány megalakulását kerülheti el, hanem hatalmon maradhat még egy viszonylag hosszú ideig ügyvezető miniszterelnökként egy ügyvezető kormány élén.
(15.40)
Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Alapvető fontosságú változások történtek, mint erre már a bizottsági vélemény előadásakor utaltam, a minisztériumok felső vezetési rendjének átalakításával. Ez a szabályozás, amely a törvényjavaslatban található, biztosítéka annak, hogy a politikai és a közigazgatási szféra oly módon különüljön el, ami egyfelől megfelel a politikai realitásoknak, másfelől pedig az országreform, illetőleg az államreform követelményeinek. Kiiktat, mint erre előbb már utaltam, egy közbenső szintet, egyszerűbbé teszi a minisztériumok vezetését, egyértelműen biztosítja azt, hogy a miniszter teljes körű felelősséggel tartozzon azért, ami a minisztériumában történik. Egyben a közigazgatási államtitkári funkció kiiktatása azt is jelenti, hogy megszűnik a kormány működésében a közigazgatási államtitkári értekezlet, amely egy szakmai fórumként működött, de amely politikai funkciókat vett át. A megfelelő intézmény, amely elő tudja készíteni a kormányzati munkát, nem más, mint a kabinet. Ilyen kabinetek egyébként azóta működnek Magyarországon, amióta a rendszerváltás lezajlott, ilyen kabineteket működtettek például az Orbán-Torgyán-kormány időszakában is, tehát egyáltalán nem egy új intézmény bevezetéséről van szó, hanem arról, hogy ez az intézmény kapjon egy megfelelő törvényi rendezést.
Nagyon jelentős változás az is, hogy a törvényjavaslat szabályozza a minisztériumok belső szervezeti felépítésének alapvonásait. Kimondja azt, hogy a minisztériumokon belül kizárólag kabinetek, főosztályok és titkárságok működhetnek, ezáltal kiiktat olyan közbenső szinteket, mint a főcsoportfőnökségek, illetőleg a hivatalok. Nagyon fontos rendelkezés az is, amely a főosztályokat a kabinetektől elhatárolja, jelezve, hogy míg a kabinetekben a politikai előkészítő, koncepcionáló munka folyik, addig a klasszikusan értelmezett államigazgatási, közigazgatási tevékenység alapvető kereteit a főosztályok biztosítják.
Tisztelt Ház! Az elmondottak alapján javaslom a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
