HERÉNYI KÁROLY
HERÉNYI KÁROLY
HERÉNYI KÁROLY (MDF): Ha stílszerű akarok lenni, mi a kritikai észrevételeinket feltettük az internetre, tehát ott van. De hogy ön erről nem ejtett egy szót sem, nyilván ezért kerültük ezt meg.
No, de a demokráciánk védelméről van szó, és ez azért fontos, mert ha az emberek életszínvonala, életérzete, komfortérzete erősen csökken, akkor ennek az okai keresendők, sokan a demokrácia intézményrendszerében fogják megtalálni. Tehát ez közös érték, amit védeni kell.
Ráadásul Magyarország ideje túl drága ahhoz, hogy politikai játszmák oltárán áldoztassuk fel. Ma mintha két szintje alakult volna ki a kommunikációnak Magyarországon. Az egyik a normális Magyarország kommunikációja. Itt normális polgárok, vállalkozók sokasága vált egymással szót az élet fontos kérdéseiről és az előttünk álló feladatokról, és van a politikai elitnek egy bizonyos, illetve sajátos kommunikációja, amely mára inkább ellenére van az ország előrehaladásának, fejlődésének, mint inkább szolgálná azt. Úgy néz ki, mint egy nagy homokozó, amelyben a politikusok elszórakozgatnak egymás igazát erősítve, illetve saját igazukat erősítve, a másik véleményét pedig nem veszik figyelembe. Túl drága ehhez Magyarország ideje!
Szeretném emlékeztetni a miniszterelnök urat és a képviselőtársaimat, hogy a Magyar Demokrata Fórumnak attól függetlenül, hogy immár ötödik esztendeje ellenzékben vagyunk, volt jó néhány olyan javaslata, amelyet az Országgyűlés végül magáévá tett. Csak emlékeztetni szeretnék az iraki kivonulás kezdeményezésére. Ma már nem is beszélünk róla, de megoldott. Emlékeztetni szeretnék a 2004-es európai parlamenti választásokra. Az utolsó pillanatban sikerült úgy a kétharmados törvényt a mi javaslatunk alapján módosítani, amely lehetővé tette a választások megtartását. Szeretnék emlékeztetni arra is, hogy Dávid Ibolya volt az, aki immár három esztendeje a nemzeti minimum, a konszenzuskeresés útján elindult, amelyet, hála istennek, ma már egyre többen, köztük a miniszterelnök úr is - hiszen ebben az anyagban is benne van - nagyon fontosnak és követendőnek tart.
Ma igazából nem a politika és nem az ország, hanem véleményünk szerint a középosztály van válságban. Amiben egyetértünk ezzel az anyaggal, a miniszterelnök úr által elkészített anyaggal, az az, hogy a helyzet valóban nehéz, és a problémák sokasága áll előttünk; amiben nem értünk egyet, az a megoldások sora vagy a megoldási javaslatok sora.
(14.20)
Mi azt gondoljuk, hogy ezt lehetne jobban csinálni, lehetne okosabban csinálni, és hogy ezt így tegyük, ez nem csak pénzkérdés, és nem csak források hiányának a kérdése. Lenne elképzelésünk, hogy lehet a középosztály helyzetén segíteni és változtatni, hiszen az ország minden terhét ma ők viselik, ők fizetik az adót, amiből aztán a költségvetés gazdálkodhat, és a kiadási oldal forrásait biztosíthatja, ők viselik az összes terhet, és most azokat a pluszterheket is, amit reform vagy megszorító intézkedéscsomag nyomán a magyar társadalomnak el kell viselnie. Mi azt gondoljuk, hogy ha a középosztály helyzete romlik, akkor az egész ország helyzete romlik, hiszen ez a kettő csak együtt képes mozogni. Az igazán jó ütemben fejlődő országok fejlődési gyorsasága megalapozottságának a titka az volt, hogy a középosztályt erősítették.
Ezért megismétlem Dávid Ibolya javaslatát, amelyet az előbb reakciójában miniszterelnök úrnak elmondott, mégpedig azt, hogy miután különleges helyzet van ebben az országban, különleges megoldások szükségeltetnek. És azért, mert a javaslataink, amelyek például a múlt héten, úgy látszik, nem találtak az ön részéről nyitott fülekre, hiszen mi pont a fogyasztóvédelem helyzetének a javítását szorgalmaztuk a költségvetési törvény során, indítványozzuk, hogy miniszterelnök úr a szokásoktól eltérően látogasson el a Magyar Demokrata Fórum frakciójába - mondom: különleges helyzet van, különleges megoldások kellenek -, és ha ezt megteszi, akkor talán hozzá tudunk járulni az előttünk álló feladatok eredményesebb és jobb megoldásához.
Köszönöm szépen. (Taps az MDF soraiban.)
