KISS ATTILA
KISS ATTILA
KISS ATTILA (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Hajdúböszörmény városában évek óta komoly gondokat okoz a magas talajvízszint. A város földrajzi helyzete, a teljes csatornázottság hiánya és néhány nem megfelelő intézkedés egyre súlyosabb helyzetet teremtett, amelyet a tavaszi hóolvadás és a csapadékos időjárás tovább súlyosbított. Ebben az időszakban jellemző volt, hogy Hajdúböszörmény egyes részein, a Déli-Lucernás, valamint az Északi-Lucernás nevű településrészeken az udvarokban folyamatosan állt a víz, néhány ingatlan pincéjéből szó szerint kiömlött a megemelkedett talajvíz. Százszámra repedtek meg a házak falai, sorra nedvesedtek el a lakások, több épület összeomlott. Nem csupán a régebben épült, hanem az új házak is megsérültek, szinte lakhatatlanná váltak.
A bekövetkezett károk enyhítésére az önkormányzatok központi támogatást igényelhettek. Hajdúböszörményben a kormány által meghatározott június 14-i határidőig 217 ingatlantulajdonos jelezte kárigényét. Itt kezdődnek a problémák. A kárigények felmérése ugyanis egy adott állapotot mutatott, a víz azonban nem ismer időkorlátokat. Számos ingatlantulajdonos jelezte, hogy a felmérés időpontja, tehát június 14-e után tovább romlott az érintett épület állapota. Az ő kárukat ki téríti meg? Nem beszélve azokról, akiknél az említett központilag meghatározott időpontig - június 14-ről volt szó, ugye? - nem jelentkezett kár, csak a vízszint csökkenése hozta meg a nem várt eredményt, vagyis megsérült, rosszabb esetben összedőlt a ház. A víz ugyanis - ahogy nálunk a Hajdúságban mondják -, ha jön, ha megy, visz, tehát kárt okoz. Velük mi lesz? Az ő kárukkal ki foglalkozik?
Az ingatlantulajdonosok túlzásnak tartják, hogy az érintetteknek tíz évre lakásbiztosítást kell kötniük. Hogyan fizesse ki a biztosítási díjat a néhány tízezer forintból tengődő egyedülálló kisnyugdíjas vagy kiskeresetű, esetleg munkanélküli ember?
Az már végképp elbizonytalanítja a szerződéskötés előtt állókat, hogy miért kell tíz évre jelzálogot tenni az ingatlanra, amire esetenként 50-100 ezer forintos nagyságrendű támogatást kapnak. A kárigénnyel jelentkező tulajdonosok közül nagyon sokan kiskeresetű vagy nyugdíjas emberek, akik alapvetően nehezen tudják fenntartani házaikat, lakásaikat. Most a természeti csapások miatt tovább romlott lakásuk állapota, amelynek helyrehozatalához kapnának némi segítséget - a kárigény maximum 70 százalékát, azonban leggyakrabban csak 40 vagy 50 százalékot -, de csak ha jelzálogot tesznek a lakásra, és kötelező biztosítást is kötnek. Legtöbbjük esetében egyébként egy élet munkájának az eredményéről van szó, és félnek a jelzálogtól. Kinek éri ez meg? - kérdezik egyre többen a hivatalokban. Úgy tűnik, hogy nagyon kevés embernek. Hajdúböszörményben a jogosultak alig több mint a fele él majd a kártérítés lehetőségével. Olyan szigorúak a kormányzat által megszabott szerződési feltételek, hogy inkább hagyják veszni a támogatást. Egy hetven-nyolcvan éves idős ember vagy házaspár nem vállal tízéves biztosításokat és jelzálogot. Többen elmondták, hogy egyszerűen nem tudnák a havi biztosítási díjat fizetni, hiszen a tönkrement épületek felújítását is hitelből oldották meg, újabb terhet már nem tudnak elviselni.
A károsultak egyöntetű véleménye, hogy a kárigény megítélése utáni támogatási eljárás túl bürokratikus, a szerződéskötési feltételek feleslegesen szigorúak. Fontos lenne, hogy a kormány bővítse a támogatottak körét, vagyis támogatást nyújtson a június 14-e után kárt szenvedett ingatlanok tulajdonosainak is.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)
