DR. TÓTH JÓZSEF
DR. TÓTH JÓZSEF
DR. TÓTH JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Egy 2004-ben kelt tanulmány szerint Magyarországon 49 ezer nonprofit szervezet működik, ennek közel fele alapítványi formában. Tevékenységük semmi mással nem pótolható. Felfogásom szerint ténykedésük kereteinek meghatározása, jogi szabályozása példaértékű kell hogy legyen.
A közelmúltban megtapasztalt állapotok alapján teszek fel egy óvatos kérdést. A XIII. kerületi önkormányzat által alapított hat közalapítvány alapító okiratát módosította a képviselő-testület. A Fővárosi Bíróság hármat bejegyzett, hármat elutasított, azonos tartalmú volt az alapító okirat módosítása. Megvizsgáltuk az okokat, és sajnálatos megállapításra jutottunk. A változások átvezetése attól függ, hogy melyik bíróra szignálják ki a bejegyzési kérelem elbírálását. A gyakorlat talán oda vezethető vissza, hogy az adott terület írott joganyaga képtelen betölteni szerepét. A 28 bekezdés, amelyet a Ptk. tartalmaz az alapítványokra, valószínűleg nem alkalmas arra, hogy átfogóan szabályozzon. Állításomat alátámasztja, hogy a jogtárban 200 legfelsőbb bírósági határozat szerepel, amelyek megpróbálják kitölteni a réseket.
A konkrét helyzet még ennél is cifrább. Az egyik legfelsőbb bírósági döntés szerint az alapító a kuratórium tagjai közül egy vagy több tagot felmenthet, mert a gyakorlati élet megköveteli a személyi változásokat. A jogbiztonság megköveteli, hogy ezt a bíróság a nyilvántartáson vezesse át.
A másik, később született legfelsőbb bírósági döntés megállapítja, hogy a kezelő szerv tagjai csak akkor hívhatók vissza, ha tevékenységük veszélyezteti az alapítvány működését. Ég és föld a két megközelítés. Ezért kérdezem a miniszter úrtól, lehet-e úgy kérelmet benyújtani, hogy meglepetések helyett kiszámíthatóság uralkodjon. A jogalkotói munka előkészítése során folyik-e (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) gondolkodás a jelzett ellentmondások megszüntetésére?
