HALÁSZ JÁNOS
HALÁSZ JÁNOS
HALÁSZ JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amikor a nemzeti hírügynökség egyik éves beszámolójáról vagy bármelyik év beszámolójáról is beszélünk, akkor érdemes elgondolkoznunk azon, hogy mit várunk a nemzeti hírügynökségtől, az MTI-től.
Röviden összefoglalva talán mondhatjuk, hogy azt várjuk a nemzeti hírügynökségtől, hogy összegyűjti, dokumentálja, mi történt az adott évben Magyarországon és a magyarság életében, és hogy ezt a dokumentációt, a híreket, a képeket, amelyeket összegyűjtött, a hazai és a nemzetközi közvélemény elé tárja, és azt várjuk, hogy tegye ezt hitelesen és pártatlanul. A kérdés az, hogy a Magyar Távirati Iroda 2006-ban így járt-e el. Az elnök úr a beszámolójában úgy fogalmazott, hogy legyen az MTI betűszó a hitelesség és a megbízhatóság szimbóluma. Én úgy látom, hogy még nem tartunk itt. Nem tartunk itt, van mit tenni még, és a beszámoló, az ÁSZ-jelentés is sok-sok ponton erősíti ezt a véleményt.
Természetesen az MTI is dolgozott 2006-ban, látjuk a benyújtott jelentésből, és több olyan terület van, ahol eredményeket ért el. Alapvetően nagyon fontos eredmény az, amely a cég üzleti eredménye, hogy immár 2005 után 2006-ban is nem veszteséges a Magyar Távirati Iroda Zrt. Ez nagyon fontos dolog, de nyilván nagy ára volt ennek: komoly leépítések voltak 2004-ben, az ott dolgozóknak több mint egynegyedét elbocsátották, ez a szakmai munka színvonalán is meglátszott, máig érződik a hiány. Azt hiszem, önmagában az, hogy üzletileg eredményes a cég, persze szép dolog, de nem szabad elfelejtenünk, hogy milyen áron sikerült ezt elérni.
Persze, az elnök ebben az esetben sok mindent nem tehet, a parlament megszavaz egy költségvetést, amely nem mindig volt annyi, mint amit az MTI kért, és kénytelen eszerint dolgozni. Ez ügyben a parlament felelősségét is említenünk kell, hiszen a mindenkori költségvetési törvényben, amíg a finanszírozási rendszer kevéssé EU-konform, de ilyen Magyarországon, addig oda kell figyelnünk arra, hogy ne felesleges gazdasági kényszerek működtessék a Magyar Távirati Irodát, hanem a szakmai munka kiteljesedhessen.
Voltak persze jó példák így is. Az egyik ilyen példa, ami részben talán kiegészítő tartalmi tevékenység, de nagyon fontos, az MTI Fotó ügye és kérdése. Most volt ötvenéves 2006-ban, tehát ez eleve egy jó emlékező időpont volt, és ahogy az elnök úr is mondta, kiléptek a nyilvánosság elé sok mindennel, egyébként már a korábbi években is, fotóalbumok készülnek évről évre, felhasználva azt a komoly nemzeti kincset, ami az MTI-ben van fotógyűjteményként, és kiállítások is készültek, amelyek az országot körbejárják, ami külön fontos dolog.
Azt is láthattuk, hogy a Fotó üzleti eredménye 2006-ban sokkal jobb volt, mint az előző években, nyilvánvalóan köszönhetően az 1956-os forradalom ötvenéves évfordulójának és az ezzel kapcsolatos, MTI-ben meglévő anyagnak. Most persze a 2007-es év jön, én szeretném biztatni a Magyar Távirati Irodát, hogy attól függetlenül, hogy e tekintetben üzletileg visszaesés lehet, a Fotót, az MTI Fotót és az ott dolgozókat ugyanúgy becsülje meg, mint ebben az évben tette, mert nagyon felkészült emberek dolgoznak ott, és nagyon jó munkát végeznek a fotósok. Nem szabad, hogy ez a terület tisztán üzleti szempontok alapján ítéltessen meg a cégen belül, mert ennek kultúrtörténeti értéke is van. Ahogy én az elnök úr munkáját ismerem, joggal remélem, hogy erre oda fog figyelni még ebben az utolsó évben is.
(10.40)
A másik nagyon fontos tartalmi kérdés a megyei hálózat kérdésköre. Emlékszem, amikor a 2004. évi beszámolóról beszéltünk, most a 2006-os évről van szó, 2004-ben volt először komoly vita itt a parlamentben arról, hogy rendben van-e a Magyar Távirati Iroda vidéki tudósítói hálózata. Én azt mondtam, hogy nincs rendben. Vitatkoztunk elnök úrral ez ügyben, a 2005-ös beszámoló kapcsán is beszéltünk erről, már kisebb volt a vita, és 2006-ban pedig örömmel láttam a tartalmi beszámoló 3. oldalán, hogy az MTI egyik legnagyobb, komoly piaci erővel is bíró értéke a megyei tudósítói hálózat. Érdemes volt beszélni erről, nagyon örülök, hogy ez a mondat végre bekerült az írásos anyagba is, de még nincs minden rendben ezen a területen.
És most nem a kiadott hírek számáról akarok beszélni. Azt az MTI mindig nagyon szépen bemutatja, nyilván statisztikát nem is nehéz készítenie, de komoly munka folyik ott, van mire alapozni ezt. Mindig bemutatják, hogy a vidéki hírkiadás milyen nagy számú, és semmi visszaesés nincs. Na de ezt a munkát ott kollégák végzik, és az ő megbecsülésük, a munkakörülményeik javítása nagyon fontos. Persze, az imént említett 2004-es év ebből a szempontból is elhibázott volt. Mert miről beszélünk most? A megyei tudósítói hálózat nagy érték, így van, támogatnunk kell, és azt halljuk, hogy közben az adminisztrációs munkatársak leépítése, esetleg egy-egy iroda eladása történik, nyilván ez átgondolt, ennek megvannak az okai, és ezt a forrást a megyei hálózat erősítésére fordítják. De ez nem elég; nem öncsonkításból kell erősödni.
Azt hiszem, hogy például 2004-ben, amikor a 27 százalékos leépítés volt, ott hibázták el, hogy akkor a több száz elküldött dolgozó esetén nem léptek olyat a vidéki tudósítói hálózat esetén, hogy csak 10-15 kollégával erősítették volna, gyakorlatilag mindenütt két tudósító lehetett volna. Az egy elszalasztott lehetőség volt az átalakításkor, mert akkor még sajnos nem gondolták ennyire fontosnak a megyei tudósítói hálózatot, úgy vélem. Ösztönözni szeretném a Magyar Távirati Iroda vezetését arra, hogy figyeljenek oda jobban erre a területre, mert valóban a nemzeti hírügynökségnek különlegessége, hogy minden megyében ott van a tudósítója, és a vidéki Magyarországon történtekről is be tud számolni, ami kulcskérdés. Hovatovább ma már más médiaszereplőtől ezt nem nagyon várhatjuk sajnos. Az MTI viszont ez ügyben nagy tapasztalatokkal rendelkezik, ha jól látom, vállalásaiban elkötelezett, de ezért, azt hiszem, mindenképpen tenni kell még. Az eddigi előrelépéseket e területen egyúttal üdvözlöm, ezt szeretném leszögezni, de remélem, még nincs vége ennek a fejlesztési folyamatnak.
Hiteles és megbízható-e a Magyar Távirati Iroda? Ez a betűszó a hitelesség és a megbízhatóság szimbóluma-e? - ahogy elnök úr itt felvetette. Én azt mondom, hogy nem. Persze, látnunk kell, hogy nincs olyan hírügynökség, amely ne hibázna. Nincs olyan ember, aki nem hibázik, négy lába van a lónak, mégis megbotlik. Sok minden történhet, ami nem jól sikerül. Csak az nagyon fontos, hogy ilyen esetekben az, aki hibázik, ha az a nemzeti hírügynökség, akkor a nemzeti hírügynökség tudja beismerni a hibáját, tudjon elnézést kérni, tudjon helyesbíteni. Azt hiszem, ez joggal elvárható a nemzeti hírügynökségtől. És úgy látom, ez nem mindig következett be megnyugtatóan.
Menjünk tovább! Ha azt mondjuk, hogy a magyar állam - mert az alkotmányban is szerepel - nemzeti hírügynökséget működtet, ha a mindenkori költségvetés többmilliárdos támogatást ad a Magyar Távirati Irodának, a nemzeti hírügynökségnek, akkor egy ilyen hírügynökségtől joggal várjuk el, hogy arra törekedjen, hogy ne hibázzon, egyáltalán ne hibázzon. De az elmúlt évben sok-sok hiba volt, ha beszélt róla a pártdelegáltakból álló ORTT, ha nem. Két egyszerű példa, az egyik még egy dicséret is lehetne: 125 éves volt az MTI, 50. évfordulója volt az 1956-os szabadságharcnak, forradalomnak. Készített az MTI a 2006. októberi napokról egy olyan különleges kiadványt, amit sem előtte, sem utána - egy hírlapot, ez az MTI Hírlap. Ezt el is küldte sokaknak. Ez egy szép kezdeményezés, a 2006. októberi MTI-hírekből összeállított hírlap.
Csak egy apróság: október 21-22-23-áról szól ez az összesítés, de 24-éről már nem. Tudjuk, hogy milyen dolgok történtek Magyarországon 23-án és 24-én is, mi minden derült még ki, a rendőri brutalitás, ami példátlan 1989, 1990 óta, ez itt kicsúcsosodott, de az MTI olyan szerkesztési elvet választott, hogy már nem nagyon fért bele ebbe a kiadványba, ebbe az újságba. De 21-e belefért, amikor a legnagyobb kormánypárt kongresszust tartott, és arról szép képes beszámoló is szerepel az újságban. Szóval, ezek a szerkesztési elvek azok, amelyek szerintem nincsenek rendben egy nemzeti hírügynökségnél. Ennél sokkal érzékenyebbnek és figyelmesebbnek kellene lenni.
Vagy még egy példa: 2006 decemberében az emberi jogok világnapján éppen csak a magyar parlament emberi jogi bizottságának elnökét nem kérdezték meg, pedig sajtónyilvános eseményeken is szerepelt, de az ő megjelenése ezen világnap alkalmából nem szerepelt az MTI hírei között, míg más politikusé szerepelt. Azt hiszem, ez is olyan ügy, ráadásul a parlament egy jelentős bizottságával kapcsolatosan, ami nem helyes és nem megengedhető.
A tartalmi problémákon kívül pedig hallottunk már itt arról, hogy az Állami Számvevőszék bizonyos kifogásokkal is élt. Nem feltétlenül alapvetőek ezek, de nagyon fontosak. Akkor, amikor az ÁSZ azt írja, hogy a Magyar Távirati Iroda működése és szervezeti és működési szabályzata több ponton nincs összhangban, az azért nem megnyugtató. Nem megnyugtató, ugyanis nyilvánvalóan úgy kell működnie a cégnek, hogy a napi működése a szervezeti és működési szabályzatával teljesen összhangban legyen.
Amikor azt olvashatjuk az Állami Számvevőszék jelentésében, hogy a Magyar Távirati Iroda elnökét kéri, javasolja neki, hogy alkossa meg a társaság egységes ingatlangazdálkodási szabályzatát, és készítse el az egységes középtávú ingatlangazdálkodási tervet, akkor az nem megkerülhető. A parlamenti bizottsági tárgyaláson, amikor ezt felvetettem, elnök úr azt mondta, hogy ő már ezt nem akarja megcsinálni, majd meglátjuk, ki lesz az új elnök. 2007 végén lejár az elnök úr mandátuma, a pályázatot már az arra illetékes szervezet kiírta, nyilván a folyamat zajlik, majd az új elnöknek kellene ezt elkészíteni. Én nem osztom ezt a nézetet. Ha az Állami Számvevőszék 2006 első felében azt mondja, hogy ezt el kell készíteni, akkor ne várjunk tovább, merthogy ez nem személytől függő kérdéskör. Nem attól kell ingatlangazdálkodási szabályzatot készíteni az MTI-ben, hogy ki az elnök, hanem a szervezet normális működése miatt van erre szükség.
Azt hiszem, hogy ezek a pontok és a bizottsági ülésen ezekre kapott válaszok nem megnyugtatóak számunkra. Ezek miatt, valamint a hibák és hiányosságok miatt nem tudjuk támogatni ezt a beszámolót. Egyúttal szeretném azt is jelezni, ami már itt elhangzott, tisztában vagyunk vele, hogy a működési körülmények, a törvényi környezet idejétmúlt, új nemzeti hírügynökségről szóló törvényre van, lesz szükség. Ez nem új keletű felismerés egyik parlamenti pártnál sem, hiszen már két évvel ezelőtt elkezdtünk egy olyan munkát a kulturális bizottság egyik albizottságában, ami előkészíti ezt az új nemzeti hírügynökségről szóló törvényt, ahol tárgyaltunk az európai finanszírozási normákról, a közszolgálatiság fogalmáról, egyáltalán arról, hogy milyen szerkezetű törvényre van szükség.
(10.50)
Most, hogy a média-jogalkotás egy bizonyos területén túl vagyunk - a digitális szabályozásra gondolok -, abban bízom, hogy ősszel hozzákezdhetünk a nemzeti hírügynökséggel (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) kapcsolatos törvény előkészítéséhez is. Nem rajtunk fog múlni.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
