HERÉNYI KÁROLY
HERÉNYI KÁROLY
HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Először engedjen meg egy megjegyzést: én talán tíz esztendeje először vagyok ingben, zakó és nyakkendő nélkül, de tegnap egy olyan felhívás részesei lehettünk, ami az időjárás különlegességére való tekintettel ezt lehetővé tette, sőt kérte is tőlünk.
Ez a beszámoló, amely előttünk fekszik, számos olyan elemmel gazdagodott az előző esztendőkhöz képest, aminek csak örülhetünk, például most fordult elő először, hogy időben az Országgyűlés asztalára került a beszámoló, és ez nem az MTI-nek, hanem az Országgyűlés szemlélet- vagy gondolkodásváltásának köszönhető. Egyébként most tulajdonképpen egy közgyűlés részesei vagyunk, hiszen a tulajdonosi jogokat az Országgyűlés gyakorolja az MTI vonatkozásában.
Miután az ÁSZ-beszámoló kifejezetten a vállalati tevékenység vonatkozásában tartalmaz megállapításokat - szakmai vonatkozásban nem, hiszen nem is ez a dolga -, ezért engedjenek meg egy-két mondatot az MTI szakmai tevékenységével kapcsolatban. Talán kevesen tudják, de én '92-től a Magyar Demokrata Fórum szóvivőjeként meglehetősen szoros kapcsolatban voltam a sajtó világával - az egy más típusú kapcsolat volt, mint a mostani -, és annak idején, ami egy egészen más médiavilágot jelentett, az MTI volt a lénia. Tehát ha bármiféle probléma vetődött fel újságírók között egy-egy hír értelmezése vagy pontosítás terén, akkor mindig az MTI volt az, ahová fordulni lehetett, az MTI-hírek szakmailag megalapozottak és általában hibátlanok voltak.
Elmúlt azóta jó tizenöt esztendő, a médiavilág irtózatosan megváltozott, nagyon szoros, nagyon kemény verseny alakult ki. Nem biztos, hogy ez minden esetben használ például az újságírás színvonalának, de a kérdés az, hogy tizenöt év elteltével mondhatjuk-e, hogy az MTI ma is lénia, és ma is a hírei iránymutatók, illetve követendőek és követhetőek, hiszen szakmailag megalapozottak és pontosak. És azt mondom, hogy igen, az MTI helytállt ebben a versenyben, az MTI meg tudta sokkal nehezebb körülmények között is azt a pozícióját, azt a szakmai tekintélyét őrizni és óvni, amit nyilván más körülmények között kivívott. Ezért elismerés illeti az MTI vezetését, elismerés illeti az MTI minden munkatársát, hiszen nagyon nehéz körülmények között kell ezt a pozíciót, amit megszereztek, megtartani.
Az Állami Számvevőszék 2006. esztendei jelentésében két csoportra oszthatók az ügyek: az egyik, amelyben dicsér, a másik, amelyben elmarasztal. Nézzük, hogy mi az, amiben dicséri az MTI-t, és amiben pozitív megállapításokat tesz: a legfontosabb talán az, hogy az MTI Zrt. gazdálkodása 2006-ban eredményes volt. Ez a második olyan esztendő, amikor eredményes, illetve pozitív szaldóval zárult a mérleg, 8,4 millió forint ez az eredmény, ami az előző esztendőkhöz képest egészen jónak mondható. Ez a második nyereséges év olyan sok veszteséges év után. Azért nagy kérdés egyébként, hogy egy ilyen nemzeti intézmény vonatkozásában a piaci alapú megítélés adekvát megítélés-e, hála istennek, az utolsó két esztendő azt mutatja, hogy az MTI jelen körülmények között is a szakmai színvonal megtartása mellett képes volt ilyen üzleti és gazdasági eredményeket produkálni.
A 2006. évi bevételek az üzleti terv kedvezőtlen előrejelzései ellenére mind a belföldi, mind az export árbevétel tekintetében meghaladták a tervezettet és a megelőző év árbevételi adatait.
Az ÁSZ-jelentés kijelentés arra, hogy a korábbi években elkezdett termékfejlesztés eredményeként bevezetett új termékek és szolgáltatások 85 millió forinttal javították a társaság bevételét, igaz, megjegyzi azt is, hogy az eredményre gyakorolt hatás tekintetében a piaci bevezetés óta eltelt rövid időszak miatt még nem alakítható ki a teljesen reális kép.
(10.30)
Az MTI nagy erőfeszítéseket tesz és tett folyamatosan, hogy termékeit úgy fazonírozza, hogy a meglévő híranyagbázis a legkülönbözőbb szegmensek igényeinek megfelelően egyedi árut tudjon kínálni. Ezt a törekvést az ÁSZ is elismeri a jelentésében, megállapítva, hogy az említett új szemlélet pozitív hatást gyakorol az éves gazdálkodásra is.
Van azonban néhány elmarasztaló megállapítás. Az ÁSZ a tavalyi jelentésében ajánlásokat fogalmazott meg az Országgyűlésnek, a kormánynak és a TTT elnökének a jogalkotással, a szabályozással kapcsolatosan. A mostani jelentés szerint ezek a javaslatok lényegében nem hasznosultak, az ÁSZ a MEH tájékoztatására hivatkozva azt írja, hogy a szükséges jogalkotásra és egyéb intézkedések megtételére, különös figyelemmel a közösségi jog előírásaira, továbbá a választási időszakra vonatkozó külön törvény megalkotására az új médiaszabályozás elkészítése keretében kerül sor. A megvalósulást az ÁSZ bizonytalannak ítéli, miután kétharmados jogszabályról van szó. De én itt az előbb három nevet felsoroltam, ezek közül az egyik volt a TTT, a másik kettő más szerv volt, az egyik a kormány, a másik a parlament, tehát a felelősség itt minimum harmadolható.
Egyébként az ÁSZ-jelentésnek ezen megállapítása gyakorlatilag minden kormányszervre igaz lehet és igaz is, és igaz például a költségvetési törvényre, hiszen tudjuk, hogy hosszú esztendők óta, másfél évtizede legalább az ÁSZ minden évben előre jelzi, hogy a költségvetéssel milyen bajok, milyen problémák lesznek, és ezt általában az érintettek nem veszik figyelembe - itt is ez történt. Itt szükséges megjegyezni, hogy a korábbi évek folyamatos ÁSZ-megállapításainak hatására érzékelhető azért valamilyen fejlődés, például az, hogy most, ebben az esztendőben időben elkezdtük ennek a jelentésnek a tárgyalását.
Az ÁSZ-jelentés az MTI Zrt. számára három, lényegében adminisztratív jellegű elmarasztalást fogalmaz meg, feladatul tűzve ezeknek a problémáknak a megoldását. Az szmsz és a különböző vezetői utasítások, valamint a munkaköri leírások összhangja hiányos, ezeket összhangba kell hozni. A létszámterv készítését szervezeti egységekre lebontva, valamint a humánerőforrás-gazdálkodás elveinek, kritériumrendszerének és szabályainak kidolgozását el kell végezni, és az ingatlangazdálkodási szabályzat elkészítése szintén olyan feladat, amit teljesíteni kell.
Az MTI által benyújtott éves jelentésben szereplő néhány lényeges tény - és ezek dicsérő megállapítások -: a híradást az ORTT 2006-ban egyetlenegyszer sem marasztalta el, pedig szakmai szempontból ez rendkívül nehéz esztendő volt, két nagyon komoly választás, egy országos, egy önkormányzati, és tudjuk, hogy a tavalyi esztendő, különösen az őszi időszak nem várt eseményekkel terhelt időszak volt.
Pályázati rendszert vezettek be 2006-ban a szerkesztőségvezetői posztok betöltésére, egyúttal megnyitották a külső jelentkezők előtt az MTI külföldi tudósítói posztjára való pályázás lehetőségét. Ez, azt hiszem, a szakmaiság kritériumának teljességgel megfelelő döntés volt, és csak helyeselni lehet.
Érzékenyen érintette az MTI-t, mint az egész magyar sajtót az úgynevezett színlelt szerződések megszüntetésének kötelezettsége. A nemzeti hírügynökség 31 új munkatárs felvételét eszközölte, és összesen 48 vállalkozói szerződést és 31 hétvégi munkavégzésre vonatkozó szerződést mondott fel a cég.
A TTT-vel kapcsolatos néhány megjegyzés: a TTT 2006-ban is időben jóváhagyta az MTI következő évi díjszabását, és ez lehetővé tette a menedzsment számára, hogy a piacon kellő rugalmassággal lépjen fel. A TTT ugyan nem 2006-ban, hanem 2007. március elején egyhangú döntést hozott az alapító okirat alapvetően technikai jellegű módosításának kezdeményezéséről, erről azóta már megszületett az országgyűlési határozat is. A TTT testületi ülésén elismerően értékelte az MTI-nek a 2006. évi országgyűlési és önkormányzati választások alatt végzett szakmai munkáját, erről már szóltam, és a TTT a cég elnökének 2006. évről benyújtott beszámolóját, beleértve az elnöki pályázatban foglaltak végrehajtásának időarányos teljesítését, 1 tartózkodás mellett elfogadta.
Mindezek alapján a Magyar Demokrata Fórum a beszámolót elfogadja, és az Országgyűlésnek tisztelettel elfogadásra javasolja.
Köszönöm szépen. (Taps az MDF és a kormánypártok soraiban.)
