ÉKES ILONA
ÉKES ILONA
ÉKES ILONA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Gyurcsány-kormány az elmúlt másfél évben számos alkalommal (Felzúdulás és közbekiáltások az MSZP soraiban.) kivívta nemzetközi és hazai szaktekintélyek és szervezetek tiltakozását az emberi és alkotmányos alapjogok sorozatos megsértésével. (Zaj. - Az elnök csenget.)
Nézzük a 2006. szeptember-októberi rendőri jogsértések ügyét! Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese, a jelenleg igazságügyi miniszterként tevékenykedő Takács Albert is elismerte, hogy számos jogsértő rendőri intézkedésre került sor 2006 őszén Budapesten. Az ügyészséghez több mint 170 feljelentés érkezett ezen ügyekben. A feljelentők elsősorban hivatalos eljárásban történt bántalmazás, hivatali visszaélés és személyi szabadság megsértése miatt fordultak az ügyészséghez. A jogsértések miatt számos alkalommal aggodalmának adott hangot a köztársasági elnök úr.
Tiltakozott számos emberi jogi szervezet, például a TASZ, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány és a Civil Jogász Bizottság is. (Zaj. - Közbeszólások az MSZP soraiból: Ez a téma? Ez idetartozik?) Az Amnesty International éves jelentése elmarasztalta a magyar rendőrséget. Franco Frattini, az Európai Bizottság igazságügyi és jogi biztosa személyesen tájékozódott az ügyben Magyarországon.
Az ENSZ kínzás elleni bizottsága is elmarasztalta a rendőrséget és a kormányt. Olyan államokkal kerültünk egy csoportba, mint Oroszország, Guayana, Burundi, Dél-Afrika, ahol hasonló jellegű jogsértésekre kerülhetett sor. (Folyamatos zaj az MSZP soraiban.) A bizottság az alábbi megállapításokat tette Magyarországgal kapcsolatban. A kínzás fogalma a magyar jogban nem megfelelően körülhatárolt a nemzetközi normáknak megfelelően. Az előzetes letartóztatás időtartama kirívóan hosszú, teljesen ellentétes a nemzetközi normákkal, nincs szabályozás a gyermekek és a felnőttek szeparált elhelyezésére vonatkozóan.
A bizottság felszólítja a kormányt, hogy az őrizetesek jogainak védelmében hozzon hathatós intézkedéseket, azaz biztosítsa a rokonokkal, ügyvéddel való kapcsolatba lépés lehetőségét, ismertessék jogait, és lássa el azonnal orvos, ha az őrizetes kéri. Kiemelten felszólítja a kormányt, hogy biztosítsa az ügyvédhez és orvoshoz jutást rendőri felügyelet nélkül. Felhívja a figyelmet, hogy a menekültek és külföldiek esetében még gyorsabban és körültekintőbben kellene eljárnia a magyar hatóságoknak. Biztosítani kell a pártatlan bírósági eljárást. Magyarországnak tovább kell képeznie szakembereit, hogy biztosítható legyen, hogy a magyar rendőrök, büntetés-végrehajtók és bírák ismerjék a fogva tartottak jogait. A magyar börtönök túlzsúfoltak, amin sürgősen változtatni kell. A magyar kormánynak jó példával kell elöljárnia, zérótoleranciát kell tanúsítani az emberi jogok megsértésével kapcsolatban.
Mindezek ellenére a kormánypárti képviselők és a szocialista kormány tagjai úgy vélték, hogy nekik nincs teendőjük ezekben az ügyekben, és nem vettek részt az emberi jogi bizottságnak a tavaly őszi jogsértésekkel foglalkozó, október 17-ére meghirdetett ülésén. Helyette egyes kormánypárti képviselők rágalmazzák a bizottság elnökét, akinek hivatali kötelessége, hogy tájékozódjon a jogsértések ügyében. Szégyenteljes a kormány és a kormánypártok tevékenysége. Önök az áldozatok helyett az elkövetőket védik.
A KDNP és a Fidesz képviselői kezdeményeztek számos bizottsági ülést, parlamenti vitanapot is a témában. Ezek megtartását önök többnyire elutasították, elszabotálták. Mi tartotta vissza önöket a börtönök és a kórházak végiglátogatásától, az áldozatokkal való kapcsolatfelvételtől? Mi tartotta vissza önöket attól, hogy bizottsági üléseken és szakmai tanácskozásokon tájékozódjanak, majd tájékoztassák a közvéleményt a tömeges jogsértésekről? Csak nem a saját rossz lelkiismeretük? Gondolkodjanak el, tisztelt képviselőtársaim, mit csinálnak, erkölcsileg hol tartanak!
Köszönöm. (Taps mindkét oldalon. - Közbekiáltások az MSZP soraiból.)
