CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Frakcióvezető-helyettes Úr! A gázár- és fűtéstámogatási rendszer tavalyi átalakítását követően bevezetésre került támogatási szisztéma az igazságosság és az esélyegyenlőség elve alapján valamennyi család számára biztosítja az ellátást, ha azt a szociális helyzet indokolttá teszi. Azon háztartások, ahol az egy fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének három és félszeresét, jogosultak a támogatás igénybevételére. A támogatási összegek az igénylő anyagi helyzetének megfelelően célzottan a leginkább rászorulókat segítik a legnagyobb mértékben.
A lakosság egy része valóban nem a szociális helyzete, hanem a másféle fűtési mód alkalmazása miatt nem részesül a gázár- és távhőtámogatásból. A rendelkezésre álló statisztikák alapján a képviselő úr által is említett fával történő fűtés igénybevétele a lakott lakások mintegy 13 százalékát érinti. Az ő számukra a lakhatás biztonságát megelőző jelleggel a lakásfenntartási támogatás célozza. Ezt képviselő úr egy korábbi kérdésére is elmondtam. A lakásfenntartási támogatás normatív formájának bevezetésével megvalósult a legalacsonyabb jövedelmű családoknál a központi szabályozás és finanszírozás alapján biztosított garantált igénybevétel lehetősége.
A támogatás alapvetően két jogosultsági feltételhez kötött: egyfelől az adott háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem ha nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 150 százalékát, másfelől a lakásfenntartás elismert havi költsége meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 20 százalékát. Hangsúlyozom: elismert költségének, tehát a számlával igazolt költségének a 20 százalékát. Ezzel szakmai szempontokat figyelembe véve úgy gondolom, hogy a legrászorultabbak lakhatási költségeinek mérséklése biztosított.
A normatív ellátáson kívül a lakásfenntartási támogatás további két jogcím alapján is igénybe vehető, az egyik az adósságkezelési szolgáltatáshoz kapcsolódó, míg a másik a helyi önkormányzatok által méltányossági alapon kiegészítésként vagy önálló ellátásként nyújtható helyi lakásfenntartási támogatás. Ez utóbbi esetben az önkormányzatok a helyi életviszonyoknak megfelelően akár az eltérő fűtési módokat használók számára is biztosíthatják a támogatást. Ráadásul a szociális törvény garanciális szabályként írja elő, hogy az önkormányzatnak helyi rendeletben kell meghatározni, hogy a lakásfenntartás havi költségének a háztartás havi összjövedelméhez viszonyított aránya a 30 százalékot nem haladja meg.
Az elmúlt években a lakásfenntartási támogatás mind az igénybe vevők, mind a ráfordított összeg tekintetében ugrásszerű növekedést mutat. Míg 2003-ban az ellátást 148 ezren, összességében mintegy 3,5 milliárd forint mértékben vették igénybe, ugyanez a szám tavaly meghaladta a 349 ezer főt, az ellátásra fordított kiadás pedig elérte a 17 milliárd forintot.
Remélem, sikerült képviselő urat, valamint a hallgatókat és a nézőket meggyőzni, hogy a bemutatott támogatási formák biztosítják a rászoruló háztartások, családok számára a fűtési, lakhatási támogatás igénybevételének lehetőségét, a költségek mérséklését. A jogszabályi feltételek adottak ahhoz, hogy az önkormányzatok éljenek ezzel a lehetőséggel, hogy az igazolt költségekhez valóban hozzá is járuljanak. Ehhez a költségvetés és a jogi körülmények biztosítottak.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)
