NÓGRÁDI ZOLTÁN

Teljes szövegű keresés

NÓGRÁDI ZOLTÁN
NÓGRÁDI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Könnyű helyzetben vagyok, hiszen Pettkó András képviselő úr megtisztelő módon az MDF részéről a Fidesz által benyújtott módosító javaslatok egy jelentős részét is indokolta.
Ahhoz szeretnék először általánosságban hozzászólni, hogy a nagy számú módosító javaslat talán azt jelzi, hogy a parlament mindkét oldala szükségesnek tartotta a szabályozás létrejöttét, és nem volt hiábavaló az ötpárti egyeztetés sem, hiszen nagyon sokféle szándék tisztázódott mind a beterjesztők, mind pedig a módosító javaslatok részéről. Ami azonban hiányossága a módosító javaslatoknak, illetve magának a beterjesztett koncepciónak a hiányossága, és a módosító javaslatok megpróbálnak erre valamilyen módon választ adni, azt három téma köré csoportosíthatom.
Egyrészt igyekszik kikerülni azt a lehetőséget és azt a vádat, amit talán joggal fogalmaznak meg a civil szervezetek képviselői, hogy mintegy rajtuk verjük el a port. Hiszen nagyon sok esetben a civilszabályozás - érintve a nemzeti civil alapprogramnak majdhogynem a működésképtelenségét jelentő szabályozási részt is - azért azt sugallja, hogy azt gondoljuk mi, törvényalkotók, hogy a civil szervezetek körében és a civil szervezetek által felügyelt közpénzelosztásban valamiféle korrupciós faktor jelenne meg, illetve nagy számban megjelenhetne ez a lehetőség. Úgy gondolom, ma nem zárható ki sajnos a közpénzek elosztásában ez a körülmény, mint ahogy több tanulmány is ezt megmutatja, de előbb a saját házunk táján kell határozottan körülnézni, és csak azután azt sugallni, hogy a civil szféra - amelynek egyébként feladata, hogy mindezeket a folyamatokat hatékonyan ellenőrizze, a társadalmi folyamatokat és a civil kontrollt ezáltal érvényesítse - számára talán nem szabad azt üzenni, hogy mindezen folyamatok kapcsán ők ebben a korrupciós lehetőségrendszerben főszerepet játszanak.
Nagyon-nagyon komoly problémája a törvénytervezetnek, amelyre egy KDNP-s módosító javaslat felhívja a figyelmet, hogy nem zárja ki azokat a döntéshozatalból, akik kivitelezői oldalon érdekeltek egy pályázat elnyerésében. Ez speciel azt jelenti, hogy aki a lehetséges kedvezményezettel kivitelezői szerződést köt, tehát érdekelt az adott közpénz felhasználásában, akár direkt és indirekt módon elbírálhatja a pályázatot, illetve hatással lehet a pályázat elbírálására, annak végeredményére. Ez nagyon komoly probléma, ezt igyekszik kiküszöbölni a módosító javaslat. Arra kérem a kormánypárti képviselőket, hogy ezt vegyék számításba.
A másik oldal, ami nagyon-nagyon komoly problémát fog jelenteni, az a törvénynek az a hatásköre, amely szűken szabottan, nagyon-nagyon szűken szabottan köti le csak azokat a lehetőségeket, ahol a korrupciónak, illetve a politikai befolyásolásnak teret adtunk.
(20.20)
Mindannyian tudjuk, hogy a Gyurcsány-kormányok sorozata kiszervezte a közpénzekkel kapcsolatos folyamatok, ügyek, eljárások és tevékenységek jelentős részét a minisztériumokon kívülre. Ez azt jelenti, hogy kiszervezte a parlamenti kontroll alól is, és magukat a kormánytagokat is felmentette az alól a politikai felelősség alól, amely politikai felelősséggel nekik el kellene számolniuk, illetve a parlament demokratikus kontrollja alatt végezhetik a munkájukat. Ezek a kiszervezett tevékenységek a törvény hatálya alól kikerülnek. Az a sok közreműködő szervezet, amely az eljárásrendeket kidolgozza, az a közreműködő szervezet, amely ma már nem is tudjuk pontosan, hány munkatárssal dolgozik megbízásos jogviszonyban vagy vállalkozói szerződéssel, akik konkrétan hozzányúlnak a pályázathoz, akár előértékelési, akár bírálati szakaszban, azok kikerültek a törvény hatálya alól. Ezért szerettük volna ezt szigorúbbá tenni módosító indítvánnyal. Úgy tűnik, hogy az ötpárti egyeztetések kapcsán ez nem nyerte meg a kormányzó pártok többségének a bizalmát. Úgy gondolom, hogy ez a későbbiekben nagyon komolyan visszaüthet, és az a kijelentés, hogy Közép-Európa vagy Európa legszigorúbb összeférhetetlenségi törvényét hoztuk létre, erősen csorbát szenved, és ezáltal egy nagyon féllábas összeférhetetlenségi törvényt, illetve egy nagyon féllábas összeférhetetlenségi szabályozást jelent.
Nagyon komoly problémája ennek a jogszabálytervezetnek az, hogy visszamenőlegesen már leszerződött, illetve részlegesen felhasznált európai uniós forrásokat is visszakövetelhet utólagosan megállapított összeférhetetlenségi tényező, összeférhetetlenségi ok fennállása esetén. Ez egy nagyon kemény kritérium, ráadásul szerintünk ellene megy az ország érdekeinek, hiszen egy leszerződött, polgárjogilag értelmezhető támogatási szerződést utólag fölbontani úgy, hogy ezzel valójában komoly károkat is okozhatunk a kedvezményezettnek, pusztán azért, mert a törvény végrehajtása során nem sikerült teljes egészében érvényt szerezni a törvény szavának, ez nem korrekt. Annál is inkább, mert ebben a helyzetben tönkretehetünk vállalkozásokat, tönkretehetünk önkormányzatokat, ráadásul a visszafizetett források egy jelentős része valószínűleg a brüsszeli központi büdzsében fog landolni. Tehát az ország is rosszul jár ezekkel a kérdésekkel. Ezért az a módosító javaslat, amely a törvény 15. §-át teljes egészében törölni óhajtja, ezt a célt szolgálja. Visszamenőlegesen, polgári jogi szempontból érvényes és érvényesíthető szerződés mellett, kártérítési felelősség mellett nem lehet ezeket a szabályokat úgy érvényesíteni, hogy ne okozzunk kárt vagy egy kedvezményezettnek - amely kár adott esetben végletes is lehet -, vagy ne okozzunk kárt magának az országnak is.
Az utolsó pont, amelyben szeretnék érvelni a törvénytervezethez benyújtott módosító indítvány mellett, az ugyancsak a szigorítás jegyében zajlik. Tehát igyekeztünk és igyekeznénk az MDF képviselőivel együtt az időközben itt-ott puhuló törvénytervezetet konzekvensen végigvinni azon az úton, amely az eredeti törvényalkotói cél volt, ez pedig a kizárt és nem kizárt közjogi képviselőknek az azonos rangban történő kezelése. Pettkó képviselő úr elmondott egy példát az egyéni mandátumos és a nem egyéni mandátumos, de a választókerületben érintett képviselők közötti különbözőségre. Hadd hívjuk fel még egy ilyen különbözőségre a figyelmet. Míg az egyéni körzetben érintett képviselő sok esetben ki van zárva a döntéshozatalból, addig az egyéni körzetben érintett kormánytag képviselő nincs kizárva a döntéshozatalból, ami a legdurvább és leghatározottabb politikai befolyásolásra ad lehetőséget. Amíg a regionális fejlesztési tanácsokban a miniszter és annak képviselője a saját választókörzetében határozottan érvényesítheti a politikai befolyásolás eszközrendszerét, addig a képviseleti demokrácia szabályai szerint az adott területen érintett egyéb képviselő nem teheti meg ugyanezt. Ezért szigorítani szeretnénk a szabályozást, és a képviselő kormánytagokra ugyanúgy érvényesíteni kívánjuk ezeket az összeférhetetlenségi viszonyokat, mint bármelyik képviselőre, aki körzetben érintett.
Amíg ezek a differenciák nem egyenlítődnek ki, és nem lesz azonos összeférhetetlenségi szabály alá sorolva a kormánytag országgyűlési képviselő és a nem kormánytag országgyűlési képviselő, az egyéni mandátumos képviselő és a nem egyéni mandátumos képviselő, amíg politikai befolyásolásra felhasználható az államháztartás rendszerén kívül működő, az államhatalmi eszközöket működtető kiszervezett intézmény munkatársa éppúgy, mint a kizárt és nem kizárt közjogi képviselő, addig ez a jogszabály egy féllábas jogszabály lesz. Jó úton indult el, de félúton megrekedt, s mivel félúton megrekedt, következetesen nem fogja betölteni a szerepét. Éppen ezért úgy gondoljuk, hogy a módosító indítványok a szigorítás irányába hatnak, és éppen ezért kérjük a tisztelt kormánypárti képviselőket, főleg a beterjesztőket, hogy ha ezzel egyetértenek, és a törvényjavaslat filozófiájának következetes véghezvitelében érdekeltek, akkor támogassák az ellenzék által benyújtott módosító javaslatokat. Egy sem a puhítás, hanem mind a szigorítás irányába hat. Úgy gondolom, így leszünk egymással korrektek, és úgy visszük végig az ötpárti egyeztetések hangulatát is, ha a módosító javaslatok sorsa végül is az lesz, hogy beépülhetnek a törvénytervezetbe, és ezáltal válik kerekké az egész folyamat.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki oldalon.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem