PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! Hozzászólásom elején szeretném kiemelni a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja nevében, hogy egy nagyon fontos törvényjavaslatnak tartjuk a részletes vitáját.
Ha az országgyűlési képviselők átolvasták a Gyurcsány Ferenc által kezdeményezett hét törvényjavaslat-csomagot, akkor viszont azt láthatják és azt láthatták, hogy ez a törvényjavaslat, amelynek az elfogadása 50 százalékos, tulajdonképpen elég rosszul előkészített állapotban került a tisztelt Ház elé. Ezt az is bizonyítja, hogy számos módosítási javaslat érkezett be mind kormánypárti, mind ellenzéki oldalról.
Ha végigmegyünk ezeken a módosítási javaslatokon, amelyeket… - egy ötpárti egyeztetés után sajnos nem sikerült mind az öt parlamenti pártnak közösen beadni egyetlenegy módosítási javaslatot sem, ezt a magam részéről az MDF képviselőjeként nagyon sajnálom, hiszen nagyon fontos lenne, hogy ennek a törvényjavaslatnak a végén mind az öt parlamenti párt az igen gombot tudja megnyomni. A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja világosan és pontosan elmondta, hogy mi az a hat tétel, amihez köti a törvényjavaslat elfogadását, ehhez készítettük el mi azt a módosítójavaslat-csomagunkat, amelyet be is nyújtottunk. Tulajdonképpen az ötpárti tárgyalások során a Fidesz képviselőcsoportja által, Nógrádi képviselő úr által elmondott javaslatok többségével is mi egyetértettünk.
Egyetértettünk a Fidesz azon elképzelésével, hogy ha már benyújtunk egy ilyen módosítási javaslatot, akkor ne puhítsuk fel, hanem még szigorúbb, még pontosabb, még jobb szabályozást fogadjon el a tisztelt Ház, és ha valaki megnézi a Fidesz képviselőcsoportja által benyújtott módosítási javaslatokat, akkor azt tapasztalja, hogy ezek a módosítási javaslatok szinte egytől egyig mind a benyújtott törvényt pontosítják, a benyújtott törvény által becsukandó kiskapuk közül még többet és még többet kívánnak becsukni.
Konkrétan áttérve a módosítási javaslatokra, a 2. és 3. számú - amit Göndör István és jómagam nyújtottunk be, de ugyanígy benyújtotta Nógrádi Zoltán képviselőtársam is - egy olyan kérdést kíván rendezni, amely a természetben vagy pénzben juttatott támogatások kérdését rendezi. Az MDF képviselői számára elfogadható akár a 2. számú is, amit mi benyújtottunk, de akár a 3. számú módosítási javaslat is. Miután a 2. számút támogatja a kormány, ezért arra kérem a Fidesz képviselőcsoportját, hogy ők is ezt támogassák, hiszen egy problémára kicsit más megoldást talált ki a másik két frakció, Göndör képviselő úr és jómagam, de tulajdonképpen a problémát - azt hiszem - ez a 2. számú módosítási javaslat kezelni fogja.
Aztán szeretnék beszélni az MDF képviselőcsoportja által benyújtott 10. számú módosítási javaslatról, amelynek az a címe, hogy a “Párttal együttműködő ifjúsági társadalmi szervezet”. Ha ma Magyarországon tíz fiatal összeáll és csinál egy politikai ifjúsági szervezetet - bárcsak minél többen csinálnának, bárcsak minél színesebb lenne a politikai ifjúsági kategória is -, akkor elmegy a bíróságra és bejegyezteti a szervezetet, viszont ezeknek a politikai ifjúsági szervezeteknek nincs 1988, tehát lassan húsz éve megteremtve a legális költségvetési támogatása. Utoljára a Magyar Szocialista Munkáspártnak az ifjúsági szervezete, a KISZ volt az, amelyik fősoron 1988-ban több mint egymilliárd forintos támogatást kapott. Ha a képviselőtársaim elfogadják ezt az általam benyújtott módosítási javaslatot - ami tudom, hogy kétharmados szavazást igényel -, ha mindegyik parlamenti frakcióban megvan az az igény, hogy ezt a kérdést most már végérvényesen rendezzük és lezárjuk, akkor egy szavazással ezt a húszéves, előttünk tolt problémát tudnánk rendezni.
Remélem azt, hogy a kormánypárti képviselők és az előterjesztő meggondolja azt az álláspontját, hogy jelen pillanatban csak a négy tárgyalt bizottságból kettőben kapott többséget a javaslat, kettőben nem kapott többséget, és az előterjesztők nem támogatják. Azt gondolom, hogy ennek a javaslatnak az elfogadása - ha valaki leül és kiszámítja - nem a következő, hanem a rákövetkező évben 130-140 millió forintos kiadást jelent a költségvetésnek. Ezzel párhuzamosan viszont a politikai ifjúsági szervezet vezetőit is kizárjuk mindenfajta pályázási lehetőségből. Azt hiszem, egy normális országban ezen a területen is rendet kell csinálni. Remélem, hogy a képviselőtársaim megfontolják ezt a módosítási javaslatot és támogatni fogják.
Egy másik olyan módosítási javaslatról szeretnék beszélni, amit Göndör István képviselőtársam benyújtott ugyanúgy, mint én. A kormány nagyon sok esetben elkezdte használni, hála istennek, a modern információs társadalom adta lehetőségeket és előnyöket, viszont azt látom, hogy amennyiben a benyújtott törvényben nem tesszük kötelezővé azt, hogy a honlapon egy keresőrendszer működjön, egy honlapon pályázatonként, összeghatár szerint és más módon csoportosított lekérdezhetőségi lehetőség lehessen, akkor ez a honlap komolytalan lesz ugyanúgy, mint ahogy más tucat ilyen honlapot fel tudnék sorolni a tisztelt Ház falai között. Azt gondolom, és hála istennek, ezt az előterjesztők is támogatják, hogy itt ezen szakasz módosításával egy sokkal precízebb és a törvényjavaslat benyújtói szándékának megfelelő szabályozás tud létrejönni, hiszen abban a pillanatban, amikor feláll majd ez a honlap, akkor bárki leüti a gombot, beüti, hogy Dunát szeretők egyesülete vagy Dunát nem szeretők egyesülete, és ki fogja adni azt, hogy az országban hol, mire, mennyi állami támogatást kaptak akár önkormányzattól, akár más helyekről is.
A következő olyan pont, amin nagyon sokat vitatkoztunk mind az ötpárti tárgyalásokon, mind a különböző bizottsági helyeken, hogy mi történjen a nemzeti civil alapprogrammal. Mindannyian tudjuk, hogy annak idején, amikor a nemzeti civil alapprogramot még az előző Országgyűlésben a társadalmi szervezetek bizottsága közreműködésével például az MDF is megszavazta, az NCA-törvényt, akkor mi egy olyan NCA-ban gondolkodtunk, ahol a civil szervezetek saját kurátorai megszavazzák a költségvetési támogatásból, az 1 százalékból befolyó, ugyanolyan nagyságrendű támogatási összeget, tehát egy alulról építkező, civilek által történő pénzosztást szerettük volna.
Amennyiben a törvényjavaslat így elfogadásra kerül, ahogy most be van nyújtva, akkor az fog történni, hogy pont a civilek, akik jól megszervezték magukat, pont azok, akik jól tudnak pályázni, nem pályázhatnak majd, és azt hiszem, ez az eredeti NCA-elképzeléssel teljes mértékben szembemegy. Mi azt javasoltuk, hogy az egész NCA-t ki kell venni ebből a rendszerből. Amennyiben a kormánypárti képviselők fenntartják azt a módosítási javaslatot, hogy nem kivenni, hanem olyan köztes megoldás történne, hogy ha az egyik kollégiumban van olyan, aki érintett, akkor a másik kollégium bírálja el ezt a pályázatot, akkor mi ezt a módosítási javaslatot meg fogjuk szavazni, mert az eredeti elképzelést semmiféleképpen sem tudjuk támogatni.
(20.10)
A következő módosító javaslat a 22. számú, amiről szeretnék beszélni, ezt Balog Zoltán és Bíró Ildikó képviselőtársaim, a Fidesz képviselői nyújtották be. Azt gondolom, hogy amennyiben bennmaradnak az országgyűlési és az önkormányzati képviselők - tudom, van erre elképzelés, hogy kikerülnénk a törvényjavaslatból -, akkor a Balog Zoltán és Bíró Ildikó által benyújtott javaslat sokkal igazságosabb, és a valódi életnek megfelelőbb. Mert kérdezem a képviselőtársaimat, mondjuk én, aki Újpesten élek, és mondjuk, Kiss Péter, aki ugyanennek a körzetnek az MSZP-s országgyűlési képviselője, én részt vehetek majd egy pályázat elbírálásában és döntésében, míg Kiss Péter, aki ennek a körzetnek az egyéni képviselője, nem szólhat bele, amennyiben az eredeti törvény szövegét a benyújtott formában fogadjuk el. Ezért tudom támogatni a 22. számú módosítási javaslatot, mert az minden képviselőt - bármilyen alapon is került be - kizárja.
A másik, amiről szerettem volna még röviden beszélni: az 1 százalék tekintetében mi nem 2008., hanem 2009. január 1-jét javasoljuk, és nem értem, hogy az egyéves kitolást miért nem fogadják el. Persze abban az esetben van csak értelme az egyéves kitoláson vitatkozni, ha az országgyűlési képviselők és az önkormányzati képviselők benne maradnak a törvényjavaslatban - ez a 39. számú -, hiszen egy civil szervezet sem tudja néhány hónap alatt átpörgetni, lebonyolítani a választásait. Azt gondolom, ez az egyéves határidő, amit még tudnánk erre adni, pont megfelelő volna.
Majd egy ismételt felszólalással kívánom folytatni a hozzászólásomat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
