GULYÁS JÓZSEF
GULYÁS JÓZSEF
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon röviden, mert ahogy az előterjesztő is mondta, két alkotmányos mulasztás megszüntetésére irányul az előterjesztés, és ezt a törekvését az előterjesztőnek teljes mértékben támogatni tudjuk, és azt gondolom, hogy egy alapvetően valóban többfordulós egyeztetési eljárás során érdemben sikerült egyeztetni a javaslatokról. Ezt még akkor is ki kell mondanom, ha nem minden elemében jutottunk egyetértésre.
Egyébként el kell mondanom, hogy az előterjesztés tárgyalása során korábban az ötpárti vitákon, ami valóban úgy volt, ahogy Ujhelyi államtitkár úr mondja, hogy ez az egyeztetési folyamat tulajdonképpen még ez év nyarának az elején indult Lamperth Mónika akkori miniszter asszony kezdeményezésére, nos, ezeken az egyeztetéseken egy elég konstruktív vitát érzékeltem, ahol egyébként azt tapasztaltam, hogy a Fidesz és a KDNP, az MDF megjelent politikusai, szakértői alapvetően támogatták az alkotmányos mulasztás megszüntetésére irányuló előterjesztési szándékot. Leginkább az SZDSZ-nek volt vitája egy ponton, ez pedig az igazolással történő szavazáshoz kapcsolódó kérdéskör.
Azt gondolom, hogy a lezajlott ötpárti egyeztetés után joggal fogadhatjuk megütközéssel a Fidesz magatartását, mert egyfelől a népszavazási kérdéskörben indokolt lehetne, hogy a Fidesz támogassa ezt a fontos módosítást, amely még egyszer mondom, egy alkotmányos mulasztás megszüntetésére irányul. Még érdekesebb viszont a Fidesznek a választójogi törvény esetében elhangzott álláspontja. Miközben én végigéltem ezeket az ötpárti egyeztetéseket, és alapvetően azt tapasztaltam, hogy a Fidesz egyetért, elfogadja, illetve támogatja a kidolgozott szövegjavaslatot, most valami nagyon más irányú expozét hallhattunk Salamon képviselőtársamtól, pedig ott volt jó néhány olyan probléma, amelyre mi magunk fölhívtuk a figyelmet.
Azt gondolom, hogy azon az aggályon túl, amellyel kapcsolatosan az SZDSZ-nek változatlanul van fenntartása, alapvetően támogatásra érdemes az előterjesztés, és ahol nekünk van fenntartásunk, ott pedig módosító javaslatot készítettünk elő.
Szeretném elmondani, hogy az a kérdéskör, amiről beszélek, nem más, mint a választópolgárnak azon joga, hogy amennyiben távol van a szavazás napján lakóhelyétől, attól a választókörzettől, amelyben él, akkor is élhessen azzal az alkotmányos jogával, hogy arra a jelöltre szavaz, amelyik az ő körzetének az általa kiválasztott jelöltje. Köztudomású, hogy a külföldön tartózkodó választópolgáraink esetében biztosítjuk ezt a jogot, hogy ha valaki az Egyesült Államokban vagy akár Pozsonyban kíván szavazni a saját választókerületi jelöltjére, legyen az a baktalórántházi jelölt vagy a szentendrei jelölt, akkor ezt megteheti, miközben a hatályos szabályozás ezt a kérdést nem biztosítja azon választópolgárok esetében, akik Magyarországon kívánnak élni ezzel a jogukkal.
Annak ellenére ez a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy a 6/1991-es alkotmánybírósági határozat világosan kimondja: a magyarországi állandó lakással rendelkező, de a választás napján lakóhelyétől távol lévő választópolgárt az országgyűlési képviselők választásánál olyan helyzetbe kell hozni, mint ha állandó lakhelyén adná le szavazatát, azaz nem fosztható meg attól a jogtól, hogy az állandó lakóhelye szerinti területi választókerület, valamint egyéni választókerület jelöltjére egyaránt szavazhasson.
Kétségtelen, hogy az Alkotmánybíróság későbbi határozatai és a korábbi határozatok között sokszor érezhető egyfajta ellentmondás, olykor puhaság, olykor keményedő álláspont megjelenése. Ebben az esetben azonban a 47/2006-os alkotmánybírósági határozat egyfelől visszautal erre a '91-es határozatra, másfelől azt mondja, hogy különösen fontos állampolgári jogról van szó ebben az esetben, akár az egyenlőség, akár az általánosság bármiféle korlátozása - szól az Alkotmánybíróság indoklása - csak igen jelentős elvi indokból fogadható el és egyeztethető össze az alkotmánnyal.
Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor az ötpárti egyeztetésen fölvetettük, hogy milyen érdemi aggály van vagy milyen érdemi akadály van azzal kapcsolatosan, hogy biztosítsuk választópolgárainknak azt a jogot, hogy ha a szavazás napján nem tartózkodnak lakóhelyükön, mégis szavazhassanak a lakóhelyük szerinti választókerületi jelöltre, akkor érdemi akadályként vagy ellenérvként anyagi természetű okokra való hivatkozások jelentek meg. Ennek okán kértük, hogy próbáljuk ezt forintosítani, és számoljuk ki, hogy mekkora összegről is beszélünk. Nos, a minisztérium később ezt kiszámolta: kevesebb, mint 820 millió forint ennek a feltételnek a biztosítása. Szerintünk nem feltétlenül azon a módon, akár más módon is megoldható lenne az az alkotmányos probléma, amelyről beszéltünk. Azt gondolom, hogy akár a kilencvenes évek elején, de közepén is megoldható lett volna, amit mi javasoltunk, de különösen a XXI. század elején kissé értetlenül állunk az előtt, hogy nem vagyunk képesek ezt az egyszerű technikai problémát megoldani.
Annál is inkább kívánok erről beszélni, mert meggyőződésem és az SZDSZ meggyőződése, hogy a későbbiekben biztosítani kell annak a lehetőségét, hogy elektronikus úton is szavazhassanak a választópolgárok a jelöltjeikre. Azt gondoljuk, hogy ez a korszerű megoldás, ez az ellenőrizhető megoldás, amire a jövőben szükség van.
Még egy dolgot hadd említsek föl, tisztelt képviselőtársaim. Amikor az államtitkár úr arról beszél, hogy két alkotmányos mulasztás megszüntetéséről van szó, akkor bizony föl kell idéznünk, hogy vannak más alkotmányos mulasztások, amelyeknek a kezelésére nem terjed ki ez az előterjesztés, és az SZDSZ szorgalmazta az ötpárti egyeztetés során, hogy bizony ezzel foglalkozni kell. Foglalkozni kell, hiszen az Alkotmánybíróság ugyancsak 2006-ban hozott határozata alapján a választókörzetek közötti aránytalanság felszámolására kötelezett bennünket az Alkotmánybíróság határozata.
(19.20)
Szerintem nem tartható, hogy egy-egy ügyet elővegyünk, más ügyeket meg háttérbe szorítsunk, különösen akkor, ha egy ilyen jelentős alkotmányossági mulasztás elrendezéséről van szó, hiszen a választókerületekben lakó és választójoggal rendelkező választópolgárok esetében jelentős eltérések, jelentős aránytalanságok vannak, amelyek felszámolása kötelezettsége lenne az Országgyűlésnek.
Most, azok után, hogy Salamon László képviselőtársam egyfelől a népszavazási ügyben világossá tette, hogy nem fogja támogatni a Fidesz a kezdeményezést, azt gondolom, ennek a sorsa eldőlt. A másik kérdéskörben képviselőtársam tulajdonképpen a részletes vitára tartotta fenn a Fidesz számára azt a mozgásteret, hogy eldöntsék, vajon támogatják-e, vagy elvéreztetik ezt a javaslatot is. Bízom abban, hogy azért sikerül módosító javaslatokkal olyan megoldásokat találni, amelyekkel átvihető ez a szabályozás. Amennyiben azonban erre mégsem kerülne sor, az SZDSZ-nek az a határozott álláspontja, hogy a jövő év elején ne ezt a két mulasztást vegyük elő, hanem valamennyi olyan alkotmányos mulasztást egyszerre, egy csomagban tárgyaljanak meg a parlamenti pártok, beleértve a választókerületek közötti aránytalanság kérdéskörét is, amelyek a választójogi rendszert érintik.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti oldalon.)
