DR. KÖKÉNY MIHÁLY
DR. KÖKÉNY MIHÁLY
DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Hozzászólásomban a részletes vita szabályait igyekszem követni, ezért mellőzöm, hogy az előző két kétperces, az általános vitába illő hozzászólásra reagáljak.
Az ajánlás 1. pontjában a törvényjavaslat címének megváltoztatására tettünk indítványt, és ez látszólag egy technikai módosításnak tűnik, mégis ennek kapcsán szeretnék szólni a szocialista képviselők számos indítványáról.
A cím megváltoztatásának azért van jelentősége, mert addig, ameddig ez a törvényjavaslat szól az egészségfinanszírozás új szereplőiről, az egészségbiztosítási pénztárakról, megítélésünk szerint nem kell, nem szabad hogy szóljon a természetbeni szolgáltatások igénybevételi rendjének a módosításáról. Hiszen borzasztó fontos az, hogy mindenki érzékelhesse, tudja, hogy a szolgáltatások igénybevételi rendje alapvetően, jellemzően nem változik, hiszen korábban már törvényben szabályoztuk azt, hogy mi jár a magyar állampolgároknak állampolgári jogon, mi jár járulékfizetés ellenében, biztosítási jogon, és mi az, amiért kiegészítő biztosítást kell vagy lehet kötniük. E tekintetben és a szolgáltatási csomag meghatározásának általános szabályai tekintetében semmiféle változás nincs. Ellenkezőleg: azt gondoljuk, hogy például olyan módosító indítványt nyújtanak be szocialista képviselők a fejkvóta-szabályozásnál, amely egyértelműen tartalmazza azt, hogy a legsúlyosabb, legrászorultabb betegek sem szorulhatnak ki az ellátási rendszerből, mert hiszen ezt nem a pénztáraknál tervezzük finanszírozni, hanem az országos kockázatkezelési alapból. Ezek a részletek borzasztóan fontosak meggyőződésem szerint, tehát hogy a nemzeti kockázatközösség, a szolidaritás továbbra is a magyar társadalombiztosítási rendszer jellemzője, és ilyen irányú, látszólag technikai indítványaink is vannak, amelyek ezt újra és újra kiemelik. Merthogy nem igazak azok az érvelések, hogy itt privatizáljuk a társadalombiztosítást, nem igazak azok az érvelések, hogy itt holland modell vagy pláne amerikai modell készül, és ugyan ez még csak az első lépés, de repül a nehéz kő, ki tudja, hol áll meg.
(21.40)
Tisztelt Képviselőtársaim! Arról van szó, hogy az egységes társadalombiztosítási rendszerben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár utódszerve - amit mi nemzeti egészségbiztosítási központnak javaslunk nevezni - több pénztárral, vegyes tulajdonú szervezettel osztja meg az egészségfinanszírozási felelősségét annak érdekében, hogy világos és számon kérhető letéteményese legyen a mai egészségügyi rendszerből annyira hiányzó szolgáltatásszervezőnek, a betegutak menedzselőjének, a betegérdekek markáns képviselőjének, a szolgáltatók minőségi munkája számonkérésének. Ez a törvényjavaslat jellemzően erről szól. S miután tizenhét éven keresztül az állami rendszerben nem tudtuk ezeket a funkciókat hatékonyan gyakoroltatni, hatékony biztosításának a feltételeit megteremteni, ezért van most arra szükség, hogy pénztári szinten bevonjuk a magántőkét, a magánszereplőt, szigorú állami garanciákkal övezve természetesen, amit a módosító indítványok részleteiben is tartalmaznak, azért, hogy a menedzselési, szolgáltatásszervezési tapasztalataikra számíthassunk.
Módosító indítványainkban átalakítottuk az egyes egészségpénztárak vezetésének a rendjét a benyújtott javaslathoz képest. A kisebbségi tulajdonos adhatja az egyszemélyi felelős vezető személyét, de a döntéshozatal pontjain - legyen szó igazgatóságról, de jellemzően a közgyűlésről - erősítjük, erősítettük az állami felelősséget és az állami többség szerepét.
Ugyancsak nagyon fontos, hogy ha ebben az új rendszerben számítunk a befektetők közreműködésére - márpedig számítunk -, akkor világos, számszerűsíthető legyen az, hogy mennyi pénz folyhat be a rendszerbe a tőkebefektetésekből, ezért a kisebbségi részvényértékesítésnél egy induló licitárat szabtunk meg - ez 12 ezer forint lenne pénztártagonként -, ami azt jelenti, hogy legalább 120 milliárd forint állhat rendelkezésre, ha és amennyiben minden pénztárban lesz kisebbségi befektető, az egészségügyi ellátás fejlesztésére és a pénztárak stabil működésének biztosítására.
Fontos indítványunk az is, tisztelt Országgyűlés, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár utódszervezete nem pusztán egy elszámoló, utalványozó iroda, hanem hatósági jogosítványokkal rendelkező, a fejkvóta-kiegyenlítő rendszer átmeneteit is kezelő kormányhivatal. Úgy gondoljuk, hogy ezek az indítványok és számos más fontos indítvány a szocialisták számára jelentős értékeket meg tudják testesíteni, ezért arra kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy ezeket az indítványokat támogassák.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.)
