KORÓZS LAJOS
KORÓZS LAJOS
KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony, a lehetőséget. Képviselőtársaim! Immáron több mint egy évtizede december 3-a a fogyatékosok világnapja. Ezt a napot világszerte megünnepeljük mi és a fogyatékos emberek, illetve azok a szervezetek, amelyek fogyatékos emberekkel foglalkoznak, illetve őket segítik.
Nagyon beszédes adatokat találunk arra nézve, hogy a fogyatékos emberek közül kik hol és hogyan élnek Magyarországon. Ha megvizsgáljuk a statisztikai adatokat, azokból egyértelműen kiderül, hogy nincs különbség nemek szerint, hiszen majdnem 50-50 százalékban van fogyatékos férfi és fogyatékos nő ebben az országban, és a lélekszámuk közel 800 ezer főt tesz ki. Ugyanakkor azt is pontosan látjuk, hogy az életkor előrehaladtával növekszik a fogyatékos emberek száma. Addig, amíg a kiskorú gyermekek körében 5-6 százalékos a fogyatékosok számaránya, a 60 év fölöttieknél ez már meghaladja a 44-45 százalékot, tehát nyolcszoros a különbség a fiatalok, a gyermekkorúak és az idősek között.
Nagyon beszédesek azok az adatok, amelyek az iskolai végzettségre vonatkoznak, hiszen ott dől el minden, hogy hogyan éli meg, milyen életminőségben éli meg egy fogyatékos ember az életét. Nyolc általános iskolával sem rendelkezik a fogyatékos emberek több mint 32 százaléka, és 8 elemi osztálya van mintegy 39 százalékuknak. Tehát ez az adat, kedves képviselőtársaim, annál is inkább beszédes, mert az látszik, hogy a fogyatékos emberek több mint 70 százaléka semminemű képzettséggel nem rendelkezik sajnos. Szakmával mintegy 10 százaléka, érettségivel 15 százaléka és diplomával mindösszesen 5 százaléka rendelkezik a fogyatékos embereknek.
Ha megvizsgáljuk a településtípusonkénti megoszlásukat, akkor az látszik, hogy az országban aránytalanul magas a számuk a fejletlenebb régiókban, Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön.
(13.10)
Falun él a fogyatékos emberek több mint 40 százaléka, és a falun élő fogyatékos embereknek csak 8 százaléka rendelkezik érettségivel, és nincs 2 százalékuk, aki diplomával rendelkezik. Teljesen világos, hogy sajnos a fogyatékos emberek azokban a régiókban, azokban a településtípusokban élnek, ahol egyébként is kevés a szolgáltatás, nehezen jutnak el a szolgáltatásokhoz, kevesebb a szakember, és természetesen az erőforrások is alacsonyabbak, mint máshol.
A foglalkoztatási adatok szintén beszédesek, hiszen az összes fogyatékosnak mintegy 10-11 százaléka az, aki valamilyen formában foglalkoztatott, és még beszédesebb az az adat, hogy a két fogyatékossággal rendelkezőknek csak 5 százaléka, a három fogyatékossággal rendelkezőknek csak 2 százaléka foglalkoztatott ebben az országban. A halmozottan sérült emberek gyakorlatilag kiszorultak a munkaerőpiacról. Egyértelmű tehát, képviselőtársaim, a válasz: az oktatásra és a foglalkoztatásra kell helyezni a hangsúlyt.
Az ebben az évben meghozott döntések közül kiemelném a foglalkoztatás segítése irányába tett lépéseinket. Több mint 30 ezer fogyatékos ember után kap a foglalkoztató bértámogatást, természetesen itt az akkreditált foglalkoztató intézményekről van szó, munkabér- és járuléktérítést, illetve támogatást akár 40 százaléktól 100 százalékig is kaphatnak a foglalkozató intézmények. A védett foglalkoztatásban több mint 60 cég vesz részt ebben az országban, és több tízezer főre tehető azoknak a száma, akiket a védett munkahelyeken foglalkoztatnak. Itt is természetesen költségkompenzációra és bértámogatásra van lehetőség.
Engedjék meg, képviselőtársaim, hogy néhány jövőbeni programot hozzak szóba, hiszen előttünk vannak azok az operatív programok, amelyek különböző régiókban, illetve a központi kormányzatnál kerültek megfogalmazásra. A fogyatékos, megváltozott munkaképességű embereket érintő fejlesztéseknél, a rehabilitációs járadékban részesülőknek elsősorban a képességfeltárás, egyéni rehabilitációs terv kidolgozása, a munkavégző képesség fejlesztése, készségfejlesztésre, szakmai képzésre több mint 40 milliárd forintot tervezett a kormány. Szeretném megemlíteni a komplex rehabilitáció szakmai feltételeinek megerősítésére kiírt pályázatot. Itt a módszertani oktatási bázis létrehozására 8,5 milliárd forint áll rendelkezésre a jövőben.
Képviselőtársaim! Befejezvén, számíthatnak a fogyatékos emberek a kormányra, számíthatnak a jövőben azokra a lehetőségekre, amelyeket az előbbiekben fogalmaztam meg.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
