CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ön a magyarországi kis- és közepes vállalkozások helyzetének felvázolásakor szűkülő forrásokról, csökkenő támogatásokról, foglalkoztatást ellehetetlenítő politikáról beszél, illetve önkényesen kiragad számokat, amelyekből aztán torz és hibás következtetéseket von le.
Lássuk a tényeket! A kis- és közepes vállalkozások fejlesztési programjaira 2007-2013 között 1200 milliárd forint áll rendelkezésre. (Révész Máriusz: Ha ötven évet mondanál, még rosszabb jönne ki!)
(15.00)
Ebből a kis- és középvállalkozások fejlődését közvetlenül segítő programok keretében - amelyek a finanszírozáshoz jutást, a tudást, a vállalkozói infrastruktúra fejlődését segítik elő - közel 1080 milliárd forintot biztosítunk. Ebből kitűnik, hogy a képviselő úr által a 2008-as költségvetési törvényből idézett, kevesebb mint 3 milliárd forint a kis- és középvállalkozások támogatására szánt összegnek pusztán töredéke. A programoknak jelentős foglalkoztatásmegőrző és -bővítő hatása van. Az I. nemzeti fejlesztési terv gazdasági versenyképesség operatív programjának 2004. és 2006. évi pályázatai keretében létrehozott és megőrzött munkahelyek száma közel 85 ezer.
A képviselő úr a Széchenyi-kártya állami támogatásának megszüntetéséről beszél. Ehhez képest a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2008-ban támogatja a Széchenyi-kártya termékfejlesztését, azaz hogy futamideje két évre emelkedjen, ezzel nagyobb biztonságot adva a vállalkozóknak. 2008-ban is nyújt az állam kamattámogatást a Széchenyi-kártyához.
A mikro-, kis- és középvállalkozások 2005-ben és 2006-ban a közbeszerzési eljárások 67 százalékát nyerték el. 2006-ban az általuk elnyert beszerzések összege 50 milliárd forinttal több, mint 2005-ben. 2007 első felében a kis- és középvállalkozások pozíciója javult a tavalyi év első hat hónapjához viszonyítva. Részesedési mutatójukat jelentősen növeli, hogy ezek a statisztikai adatok nem tartalmazzák az egyszerű eljárásokat, amelyekben a kis- és középvállalkozások hagyományosan döntő részt képviselnek.
A KSH munkaerő-felmérése szerint 2007 első kilenc hónapjának átlagában a foglalkoztatottak száma 3 931 800 fő volt, 9,4 ezerrel több, mint az előző év megfelelő időszakában. A munkanélküliségi ráta az előző évi 7,5 százalékról 7,2 százalékra mérséklődött, miközben a foglalkoztatási ráta egytized százalékponttal tovább emelkedett. A kormány maximálisan törekszik arra, hogy elősegítse a kisvállalkozások foglalkoztatási képességének bővítését.
A Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alap részének döntő hányada a régiós munkaügyi központok döntési hatáskörében kerül felhasználásra. Ebben az évben 35,5 milliárd forint áll rendelkezésre az úgynevezett aktív munkaerő-piaci eszközrendszer keretében az álláskeresők esélyeinek bővítésére.
Ennek során csaknem 11-11 milliárd forint felhasználása történik közhasznú munkavégzésre, valamint a foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások finanszírozására, 8,4 milliárd forint pedig képzésre szánt összeg, amelyet tovább bővít a regionális képző központok képzéseit finanszírozó 5,3 milliárd forint is.
2007 augusztus végéig 120 ezer fő, 2006-ban csaknem 200 ezer fő volt az érintett létszám az aktív eszközök alkalmazása során. Reális az esélye annak, hogy ebben az évben is a tavalyihoz hasonló nagyságú lesz az aktív eszközökben érintettek száma. A kisvállalkozások gazdasági helyzetét javítják, terheiket csökkentik az alanyi jogú járulékkedvezmények is (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), mint amilyen a Start-, a Start Plusz, a Start Extra program. Folytathatnám még hosszan, de az időm lejárt.
Kérem a képviselő urakat, fogadják el a válaszomat. (Taps a kormánypártok soraiban.)
