MÉCS IMRE
MÉCS IMRE
MÉCS IMRE (MSZP): Öt perc, ugye? Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az általános vitában már kifejtettem azt, hogy sokkal általánosabb kérdésről van szó, semmint be tudnánk szorítani ezt egy bizonyos élettársi kapcsolat Prokrusztész-ágyába. Hiszen egyértelmű ebben az esetben, hogy egy erősen szexuális töltetű kapcsolatról van szó. Az élettársi viszony, ahogy az értelmező szótár is mondja, egy férfi és egy nő együttélését jelenti, tulajdonképpen a vadházasságnak - régen, valamikor a gyerekkoromban vadházasságnak hívták - egy alteregója. Ráadásul van egy olyan problémakör, hogy azonos nemű emberek is együtt akarnak élni. De ezen túlmenően - ahogy elmondtam az általános vitában - rendkívül sok olyan szituációja van az életnek, amikor két ember közös háztartásban él, közös otthont tart fenn, és nem szexuális orientációjú a kapcsolatuk. Ugyanakkor az együttélésből következően egy otthont teremtenek, és számtalan kisebb joguk csorbul, ha ez nincs regisztrálva. Én tehát azt szerettem volna, és ezt elmondtam a frakcióülésen is, amikor a tárca minisztere jelen volt, hogy egy olyan általánosabb életközösségi törvényre volna szükség, amelynek alesetei, részhalmazai azok, amelyekről szó van.
Másrészt pedig nekem alkotmányossági aggályaim vannak, mert egy élettársi kapcsolatba bemenő embernek tulajdonképpen alkotmányellenesen színt kell vallania. Tehát senkit nemi irányultságáról vagy életszokásairól nem lehet megkérdezni, és nem lehet azt követelni, hogy ezt felfedje. Mármost, hogyha azonos neműek egy deklaráltan élettársi jellegű kapcsolatba kerülnek, akkor ezáltal arra szorítjuk őket, hogy ezt felfedjék. Van, aki ezt természetes módon megteszi, van, aki úgy érzi, hogy ezzel semmi problémája nincs, és vannak olyan érzékeny emberek, akik ezt nem akarják megtenni.
Tehát ezért azt javasolom kapcsolódó módosító indítványban, kapcsolódva a 4411/3. számú módosító javaslathoz, hogy élettársi kapcsolat helyett életközösségről beszéljünk. Tehát bejegyzett életközösség akkor jön létre, ha anyakönyvvezető előtt együttesen jelen lévő két 18. életévét betöltött személy kijelenti, hogy egymással bejegyzett életközösségben kíván élni. Úgy gondolom, ez az általános fogalom felmenti a résztvevőket az alól, hogy konkrétan nyilatkozzanak az ő életszokásaikról és életkörülményeikről. Ráadásul nagyon gyakori dolog, hogy egy idős nagynéni a távoli unokahúgával él együtt, vagy két barát él együtt, és közös háztartást vezetnek, együtt élnek, és ha kórházba kerül az egyik, akkor gondozza, de ha nincs a megfelelő jogi háttér, amit céloz egyébként a törvényjavaslat, akkor az apró jogok nem érvényesülnek. Nem adják ki a leletet, nem dönthet egy csomó dologról, és az örökösödési meg egyéb jogi kérdések is rendezetlenek.
Ezért kérem, hogy fontolja meg a tárca ezt a javaslatot. Rengeteg problémát eliminálhat ezzel, és ez átteszi a hangsúlyt az élettársi, szexuális együttélési problémákról, azt kizárja, és egy általános halmazba helyezi be az egész problémát. Tudom, hogy ez nóvum, ez újdonság, innovatív dolog, de ezzel egy csomó méregfogát ki tudjuk húzni, és az alkotmányosságot is megőrizzük. Én meg tudnám támadni a jelenlegi szabályozást, amit nem fogok megtenni, éppen alkotmányossági problémákból.
A második kapcsolódó módosító indítványom nagyon rímel Frankné dr. Kovács Szilvia elgondolásával, ugyanis rendkívül disszonáns az egész törvényben a névviselésre… (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Elnök úr, ismételt felszólalást kaphatok?
