DEMETER ERVIN
DEMETER ERVIN
DEMETER ERVIN (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Két oka van annak, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény, illetve hozzá kapcsolódóan még két törvény módosításra kerüljön.
Az egyik oka az, hogy az Alkotmánybíróság a büntetőeljárásról szóló törvény bizonyos részeit, a titkos információgyűjtéshez kapcsolódó részeit hatályon kívül helyezte, azok közül néhányat a túl tág és nem elég pontos megfogalmazás miatt; továbbá 2008. január 1-jétől az alkotmányunk úgy fog rendelkezni, hogy a titkos információgyűjtéshez kapcsolódó törvények a parlament kétharmados támogatását kell hogy bírják.
A kormány javaslata ennek a problémának a kezelésére az volt, hogy egy új törvényt alkossunk, ami a bűnüldözési célú titkos információgyűjtés eszközeiről szól. Ez a törvényjavaslat számos ok miatt nem élvezi az ellenzéki képviselők támogatását, annak a törvénynek az általános vitájában ezt elmondtam, itt nem kívánom megismételni az ott elmondottakat.
De azért, hogy a problémát megoldjuk, egy önálló képviselői indítványt nyújtottunk be, ami lehetővé teszi, hogy január 1-jétől a megfelelő szabályozás elkészüljön. A megoldási javaslat filozófiája az, hogy csak ott végezzünk jogalkotási feladatot, ahol szükséges, tehát ahol az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte, illetve valamilyen más ok indokolttá teszi.
A büntetőeljárásról szóló törvényben történő tényleges módosítás az Alkotmánybíróság által hatályon kívül helyezett részek pontosabb megfogalmazását szolgálja, ez tartalmát tekintve teljes mértékben megegyezik a kormány szándékával, így vélhetően a parlament teljes támogatását élvezni fogja; ez a 201. § (1) bekezdésében található.
Két apró további pontosítás szerepel még a (2) bekezdés b) szakaszában. Itt a titkos információgyűjtés eszközeinek a használata kiterjed az ügyészség esetében a vám- és pénzügyőrség hivatásos állományú tagjaira is, illetve egy tényállás megfogalmazása pontosításra kerül, aminek az új, pontosabb elnevezése úgy szól, hogy három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő közélet tisztasága elleni bűncselekmények.
(17.20)
Ezen túlmenően, bár látszólag az egész 5. cím, tehát a IX. fejezet 5. címe így szerepel az indítványban, ennek egyetlen oka van, ez pedig az említett kétharmados támogatási igény. Tehát a szöveg tartalmát tekintve szó szerint megegyezik a jelenlegi szabályozással, mégis azért szükséges a Ház elé hozni, hogy a kétharmados támogatása meglegyen január 1-jétől ennek a törvénynek.
A (2) bekezdése az önálló képviselői indítványnak ezen túlmenően módosítja az ügyészségről szóló törvényt is, pontosabban annak egy nagyon kicsi szeletét, szintén a titkos információgyűjtéshez kapcsolódó szeletét. A benyújtott javaslat szó szerint, betű szerint megegyezik a jelenlegi szabályozással. Itt is azért van erre szükség, hogy a kétharmados támogatottsága meglegyen, tehát egy kétharmados törvényi rész váljon belőle.
A 3. §-ban pedig a vám- és pénzügyőrségről szóló törvény módosítása történik, szintén a titkos információgyűjtés eszközeinek az alkalmazása területén. Ennek az oka az, hogy a vám- és pénzügyőrségről szóló törvényben ezek a rendelkezések szó szerint megegyeznek a büntetőeljárásban lévő törvényben a titkos információgyűjtés alkalmazásának lehetőségéről szóló verzióval. Az Alkotmánybíróság vélhetően azért, mert a beadvány kizárólag a büntetőeljárásról szóló törvényre irányul, csak azt helyezte hatályon kívül, de ezzel értelemszerűen azt mondta, hogy ez a módszer, ez a törvényi rendelkezés nem alkotmányos, ezért joggal feltételezzük azt, hogy ha bármikor bárki megtámadja ezt a rendelkezést, hasonló módon dönt az Alkotmánybíróság, ezért érdemes ennek elébe menni. A vám- és pénzügyőrségről szóló törvény módosítása ezért történik, szó szerint megegyezően a büntetőeljárási törvényben levővel, illetve tartalmát tekintve teljes mértékben megegyezően a kormány javaslatával, ami a hivatkozott büntető célú titkos információgyűjtésről szóló törvényben szerepel.
Ezen kívül egy apró technikai módosítás is szükséges a kormánnyal, illetve az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal történt egyeztetés alapján, az ő kérésükre. Amikor a 201. § (1) bekezdés c) pontjában a tényállásokat ismerteti a javaslat, zárójelben hivatkozik a büntető törvénykönyvre. Az a kérés, hogy ne történjen paragrafusszerű hivatkozás a büntető törvénykönyvre, hiszen az változhat, a számozás megváltozhat, ezért ne hozzuk magunkat ilyen esetben egy jogalkotási kényszerbe. Ezért Kontrát Károly képviselőtársam készített egy módosító javaslatot, ami ezt az apró, kizárólag technikai finomítást elvégzi.
Ennek eredményeként úgy látszik, hogy teljes mértékű egyetértés mutatkozik a kormányoldal és az ellenzék részéről, legalábbis a legnagyobb képviselőcsoport között, és ez lehetővé teszi azt, hogy az általános és a részletes vitát együtt bonyolítsuk le.
Képviselőcsoportunk nem kíván külön előadót állítani ebben a törvényben, hiszen teljes mértékben támogatja ezt a javaslatot, ezért kérem, hogy tekintsék ezt a Fidesz-képviselőcsoport véleményének is. Tisztelettel kérem a Házat, hogy vitassa meg a még esetleg szükséges kérdéseket, majd azt követően fogadja el a javaslatunkat.
Köszönöm szépen a figyelmüket.
