DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Ékes József képviselőtársam hozzászólására kell hogy reagáljak. Attól tartok, képviselő úr, hogy a hozzászólása nem igazán a most tárgyalandó módosító indítványról szól, mert az ön által elmondottak nem a társadalombiztosítási nyugdíjhoz kötődnek.
A probléma, ami létezik, az az, hogy ma elsősorban a férfiakat nem az időskori krónikus megbetegedések sújtják, hanem olyan szív-, érrendszeri, életmódhoz kötődő, nagyon súlyos megbetegedések, amelyek a férfiak idő előtti halálozását eredményezik. Vagyis a 40-50 éves férfiak halandósága az infarktust illetően, a szív-, érrendszeri megbetegedéseket illetően, az agyvérzéseket illetően… - viszik el, nem nyugdíjas korban, aktív korban őket nyugdíjba.
A megoldást pedig nem a nyugdíjszabályok módosításában, hanem azoknak a népegészségügyi programoknak a következetes véghezvitelében kell látni, amiben, remélem, hogy van közöttünk egyetértés, mert nem véletlenül mondjuk, hogy ezeknek a szűrőprogramoknak, a kockázatok felmérésének, az elkerülésének kell elsősorban érvényt szerezni. Én nem gondolom, hogy az a megoldás, hogy ha úgyis meghalnak - bocsánatot kérek mindenkitől a szóhasználatért -, hogy 45 éves, akkor az 59 éveseket vagy a 60 éveseket küldjük el nyugdíjba.
Amiről pedig a foglalkozási megbetegedések szólnak, az megint egy másik dolog, mert amiről beszélünk és beszélt más képviselőtársam is, az az előrehozott, teljes jogú nyugdíjak, a másik, képviselő úr, pedig a bizonyos foglalkozási megbetegedések esetében a munkahelyi kockázatokat, a korkedvezményes nyugdíjra jogosító munkakörök jegyzékét és az ebben való előre nem haladást érintették. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)
Vagyis én úgy gondolom, hogy nagyon fontos lenne, hogy mindegyikről legyen közöttünk konszenzus, ha ez lehetséges, de az is jó lenne, ha nem helyettesítenénk be az érveléseinkbe ezeket, mert szerintem más-más megoldást (Az elnök ismét csenget.) követelnek a más-más problémák.
Köszönöm a türelmét, elnök úr.