KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ (MSZP), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A múlt héten folytattuk le a vitát az ORTT 2006. évi zárszámadásáról, a 2006. évi költségvetés végrehajtásáról, és lényegében hasonló szerkezetben került most a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság által benyújtásra az ORTT 2008. évi költségvetése. Az ORTT nemcsak a saját költségvetése tervezetét nyújtotta be a költségvetési bizottsághoz, hanem lényegében arról az előirányzatról is rendelkezik a javaslat, amelyet nem közvetlenül az ORTT használ fel, hanem az ORTT kezel, és gyakorlatilag a Műsorszolgáltatási Alapba történő befizetéseket prezentálja ez az előirányzat, illetve ez a bevételi, illetve kiadási előirányzat.
Végül a harmadik szerkezeti része a költségvetésnek a Műsorszolgáltatási Alap 2008. évi költségvetési főszámainak, illetve bevételi-kiadási előirányzatainak a rögzítése. Jövő évben azt javasolja a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság, hogy az ORTT költségvetését tekintve 1,500 milliárd forintban határozza meg a kiadási főösszeget, illetve a bevételi főösszegét az Országgyűlés. Nagyjából az ORTT kezelési előirányzat 6,5 milliárd forint és a Műsorszolgáltatási Alap kiadási, illetve bevételi főösszege 31,3 milliárd forint.
Két lényeges előirányzatra szeretném felhívni a figyelmet, amely megjelenik mind az ORTT költségvetésében, illetve az egyik megjelenik az ORTT költségvetésében és a Műsorszolgáltatási Alap költségvetésében is, ez az a bizonyos rendkívüli finanszírozás az ORTT részére, amely hozzávetőlegesen 467 millió forint. A másik pedig, ami a Műsorszolgáltatási Alap költségvetésében a kiadási oldalon jelenik meg, a digitális műsorterjesztés fejlesztése és a digitális átállás költségei 811 millió forint értékben. E két tételt azért hozom szóba az előterjesztés során, mert évről évre az ORTT rendkívüli finanszírozása vitákat vált ki az egyik oldalról, a másik oldalról pedig a vita - főleg a kulturális bizottság ülésén, amikor is az általános vitára való alkalmasságról beszéltünk - a digitális műsorterjesztés előirányzata körül azért bontakozott ki, hogy vajon a Műsorszolgáltatási Alapban kell-e megtervezni ezt, illetve az ORTT kell legyen-e az a szervezet, amely rendelkezzen majd e pénzek fölött.
Ami a rendkívüli finanszírozást illeti, ahogy említettem, évente előkerülő probléma, évente visszatérő probléma ez a kérdés. Nevezetesen, arról van szó, hogy a médiatörvény az ORTT számára olyan feladatokat határozott meg, hogy a médiatörvényben rögzített maximum 4 százalékos költségvetési támogatásból, ami természetesen régebben az üzemben tartási díjból, most a költségvetés által megtérített üzemben tartási díjból származik, a kiadásokra nem elégséges. Ezért már az Orbán-kormány idején az a döntés született, hogy sajátságos módon, annak ellenére, hogy a Műsorszolgáltatási Alap előirányzatait egy kétharmados törvény rögzíti, a Műsorszolgáltatási Alap költségvetésében egy rendkívüli finanszírozás kerül beépítésre, amely lehetővé teszi azt, hogy a Műsorszolgáltatási Alap kiadásait terheljük azzal a finanszírozással, ami az ORTT bevételi oldalán jelentkezik.
(18.50)
És természetesen a vita akörül bontakozott ki és bontakozik ki rendre évről évre, hogy vajon a kétharmados törvényben rögzített feladatokat és a hozzá kapcsolódó finanszírozásokat lehet-e 50 százalék plusz egyes törvénnyel felülírni. Nem elegáns ez a döntés, de úgy gondoljuk, hogy az ORTT működőképessége mindenekelőtt meghatározó és fontos. Ilyen szempontból az ORTT akkor, amikor a pénzt felhasználja, nyilván nem követ el törvénysértést, hiszen maga a törvény határozza meg, hogy ezt az előirányzatot bevételként lekönyvelheti, és kiadásokat teljesíthet erre a célra. Itt a vitában minden évben fölmerül az a kérdés, hogy ez vajon kinek a felelőssége. Minden alkalommal én magam el szoktam mondani, hogy ellentétben azzal, amit az ellenzéki képviselők mondanak, hogy ez egy kormányzati felelősség is, ez gyakorlatilag az Országgyűlés felelőssége, hogy ennyi év alatt nem tudott közös nevezőt kialakítani a médiatörvény vonatkozásában.
A másik kérdés a digitális műsorterjesztés fejlesztésére vonatkozó előirányzat. Itt született egy országgyűlési döntés, egy törvény határozza meg, hogy az átálláshoz milyen költségeket kell társítani. Egyrészt a központi költségvetés erre vonatkozóan előirányoz - amiről majd persze később lesz szavazás - egy 660 millió forint körüli összeget, és plusz úgy döntött a már egyszer elfogadott törvény, hogy a Műsorszolgáltatási Alapban is szükséges tervezni ezt a bizonyos 811 millió forintos összeget a digitális műsorterjesztésre. Ez került megtervezésre, és természetesen, ha bárkinek olyan szándéka van, hogy ez máshol jelenjen meg - arról nem lehet szó, hogy ne jelenjen meg ez kiadásként, hiszen a digitális átállást biztosítani kell az országnak -, tehát ha azt akarja valaki, hogy máshol jelenjen meg, akkor nyilvánvaló, hogy olyan módosító indítványt kell benyújtani, amely módosító indítvány megfelelően helyére teszi a kérdést.
A költségvetési vitában a költségvetési bizottságban különösebb más észrevétel nem hangzott el, gyakorlatilag az ellenzéki képviselők természetesen nem tudták támogatni a javaslatot; az albizottságban egyhangúlag támogattuk, a költségvetési bizottságban a kormánypárti képviselők többségével került benyújtásra a Ház elé ez a javaslat.
A kulturális bizottságban még egy kérdés felmerült, amit mindenképpen szóba kell hoznom, nevezetesen pedig az, hogy az ORTT testülete határidőben gyakorlatilag két változatban nyújtotta be a javaslatát a 2008. évi költségvetésről. Az első javaslat, amit most tárgyalunk is, gyakorlatilag a megszokott módon mutatja be, hogyan lehet egyensúlyba hozni az ORTT költségvetését, amiről már beszéltem. És volt egy második változata az ORTT-nek, lehet azt mondani, hogy magánszorgalomból csináltak egy alternatív javaslatot, amely ugyanezt a problémát a központi költségvetésen keresztül kísérelte meg kezelni.
Ezzel kapcsolatban azt figyelembe kell venni, hogy időközben elkészült a központi költségvetés törvényi javaslata, ezt a kormány benyújtotta a Ház elé, és gyakorlatilag az ORTT ezen második alternatív javaslatának a lába nem volt biztosítva a költségvetés által, nincs biztosítva a költségvetés által. Ezért amikor a költségvetési bizottságban mérlegeltük a két változatot, olyan sok mindenről nem kellett gondolkoznunk, hiszen féllábas költségvetési javaslatot nem lehet ide a Házba beterjeszteni, ezért alaphelyzetben… (Pettkó András: Lehet.) Hát lehet, de nincs értelme, képviselő úr, és megalapozatlan költségvetési javaslattal nincs értelme idejönni a Ház elé.
Azt tudom mondani, hogy az, amit most a költségvetési és pénzügyi bizottság benyújtott a Házhoz, az szinkronban van a központi költségvetéssel is. Igaz, hogy arról még nincs szavazás, de nyilvánvaló, hogy a két javaslat egyidejűleg szavazásra tud kerülni a Házban, és akkor azt lehet mondani, hogy az ORTT jövő évi működéséhez és a Műsorszolgáltatási Alap működéséhez a források biztosítottak, a költségvetések egyensúlyban vannak. És ezzel együtt kérem a tisztelt Házat, hogy mindazoknak a vitás kérdéseknek a kezelésével fogadják el az Országos Rádió és Televízió Testület 2008. évi költségvetéséről benyújtott javaslatot.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
