HERÉNYI KÁROLY
HERÉNYI KÁROLY
HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Egy határozati javaslattal fordultunk az Országgyűléshez, amely a kormányt arra kötelezné, hogy 2008 őszére, amikor a 2009. évi adótörvényeket tárgyaljuk, mérje fel annak a lehetőségét, hogy hogyan van lehetőség bevezetni a következő esztendőkben az egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszert. Tettük ezt azért, mert 2008 januárjától már csak két ország lesz Európában, amelyik a régi progresszív, többkulcsos személyi jövedelemadó-rendszert használja: ez Szlovénia és Magyarország lesz.
Három olyan indokot szeretnék felsorolni, ami meglehetősen fontos ahhoz, hogy erről a kérdésről komolyan beszéljünk és tárgyaljunk. Az első az, ami minden olyan országban, amely ez idáig bevezette az egykulcsos rendszert, tapasztalat volt és számottevő javulást okozott, hogy a bonyolult adórendszer sokkal átláthatóbb, egyszerűbb, kiszámíthatóbb lett, nem volt kikerülhető; sokkal könnyebb volt az ellenőrzés, és így a szürkegazdaság kifehérítése más pályára állt, és sokkal intenzívebbé vált.
A többkulcsos, progresszív adórendszer fenntartása és ellenőrzése hatalmas bürokratikus hátteret igényel, amely feleslegesen vesz el forrásokat más területekről. A gyakori változtatásoktól - ami egyébként a magyar kormányra nem jellemző, hiszen a mostani adótörvények az inflációs hatásokat nem veszik figyelembe, de normális országokban ezt figyelembe szokták venni - egy kicsit kiszámíthatatlan az adórendszer, hiszen általában évente változik.
De ha megnézzük, hogy mi a helyzet a környezetünkben, akkor azt látjuk, hogy Magyarország GDP-növekedése soha nem látott mélypontra zuhant vissza, 1,2 százalék volt az elmúlt negyedévben. Ha megnézzük Szlovákiát, amely ’94. január 1-jén, tehát az uniós belépés előtt vezette be az egykulcsos adórendszert, és nemcsak az szja vonatkozásában, 9 százalék fölött volt képes produkálni. De hasonló méretű GDP-növekedés jellemző az összes olyan országra, amely az egykulcsos rendszerre áttért.
Azt mondják az ellenzők, hogy az egykulcsos rendszer nem igazságos, a progresszív adórendszer a társadalmi igazságosság igényét jobban kielégíti. Kérdem én: miért igazságos az az adórendszer, a többkulcsos rendszer, ahol ha nyolc óra munka után valaki többletmunkát vállal, akkor könnyen kerül olyan helyzetbe, hogy szinte a teljes többletjövedelme, miután magasabb adósávba csúszott, és magasabb kulccsal fog adózni, adó formájában kerül ki a zsebéből.
Miért igazságosabb az a rendszer, ami nem a teljesítményre ösztönöz? Miért nem a gazdaság teljesítőképességét tekinti elsődlegesnek? Hiszen a magyar gazdaság helyzete megkövetelné, hogy más szempontokat helyezzünk előtérbe, és más szempontokat tartsunk fontosnak.
Még egyszer megismétlem, hogy itt nem az adórendszer, az egykulcsos adórendszer bevezetéséről van szó 2009. január 1-jétől, hanem csak arról szól az országgyűlési határozati javaslat, hogy a kormány készítsen egy tervet, az egykulcsos adó bevezetésének lehetőségét felmérve.
(17.30)
Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy - ellentétben a költségvetési bizottsággal - vegyék tárgysorozatba ezt az országgyűlési határozati javaslatot, hogy a következő esztendő őszén, amikor hasonlóképpen, mint most az adótörvényekről döntünk, akkor legyen a kezünkben egy olyan anyag, amely fehéren feketén megmutatja, hogy vajon jobb-e az egykulcsos rendszerre való áttérés, jobb helyzetet teremt-e a gazdaságban, a társadalomban, vagy maradjunk abban a progresszív rendszerben, amelynek eredményeképpen egyre húznak el a szomszédaink, és a környezetünkhöz képest egyre inkább lemaradunk.
Még egyszer kérem képviselőtársaimat, hogy ezt fontolják meg, és támogassák a tárgysorozatba vételt. Köszönöm szépen. (Taps az MDF soraiban.)
