DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Köszönöm, elnök úr. Tulajdonképpen nem értem Hoffmann képviselő asszonyt. Azért nem értem, mert ő is elismeri, hogy nincs más megoldás. Ő is elismeri, hogy azt a célt valahogy csak el kellene érnünk, amit el kellene érnünk. Nincs más mód, amit javasol helyette, hiszen nem arra a részére vonatkoznak a módosító javaslatok, ha jól értem, hogy mit javasol a nők képviseletének a növelése érdekében, hanem hogy még a nőkön kívül mit kellene javasolni, hogy milyen csoportokat kellene bevonni ebbe a körbe.
Tehát azért nem értem, képviselő asszony, hogy mi az a nagy baj, ami a kvótával van, mert most ilyen erővel én is elmondhatom, hogy nagyon sok nemzetközi konferencián veszek részt, és ott meg azt mondják, egyébként pontosan csütörtökön voltam a finn nagykövetségen, ahol a ciprusi, az osztrák, a román és még nem tudom, természetesen a finn és egyéb nációk tagjai pedig mind egyetértettek, és nagyon sok sikert kívántak. Azt kívánták, hogy Magyarország minél előbb zárkózzon fel azon európai országok sorába végre. Tehát ilyeneket mondhatunk egymásnak, egyiket sem lehet ellenőrizni. Mind a kettőt elhisszük, mert miért gondolnánk, hogy a másik nem mond igazat. Ezek tehát nem érvek, mert kilőhetők ugyanilyen érvekkel.
Én azt szeretném, ha igazából megmondaná már végre valaki azok közül, akik mindig elmondják, hogy ez nem jó eszköz, hogy akkor mi az ennél jobb eszköz, ami legalább ennyire hatékony, és legalább ennyire ésszerű határidőn belül a nők emberi jogait helyreállítja.
Salamon képviselő úrnak pedig azt mondanám, hogy azt gondolom, az egyenlő bánásmódról szóló törvény nem alkotmányellenes, hiszen ha az lenne, akkor most nem lehetne érvényben. Márpedig az egyenlő bánásmód törvényben van rejtett diszkrimináció, létezik ez a fogalom. Egyébként szeretném felhívni ismételten a figyelmét arra, hogy ha a nőket tehetségük, képességeik ellenére sem engedik döntéshozó szerepbe, az bizony az emberi méltóság megsértése. Köszönöm szépen, elnök úr.