DR. SÁNDOR KLÁRA
DR. SÁNDOR KLÁRA
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Török képviselő úrnak mondanám, hogy természetesen joga van, hogy kifejtse a véleményét, soha nem gondoltuk másképpen, nekünk meg jogunk van, hogy elmondjuk a véleményéről a mi véleményünket. Ez történt. Egyébként hadd fűzzek még annyit hozzá, hogy az ön javaslata technikailag természetesen kivitelezhetetlen, mert nem tudom, hogy a nagymama, a jegyző, a szomszédasszony, a házmester vagy ki adná ki azt az igazolást, amely igazolja, hogy ki végzi a többletmunkát otthon. Hadd tegyem még ehhez hozzá, hogy mindenki szerint, aki a kérdéssel foglalkozik, akár itthon, akár nemzetközi szinten, az az ideális megoldás, és a nőknek csak az jelent majd esélyegyenlőséget, ha nincs olyan, hogy ki végzi otthon a több munkát, hanem megosztják a szülők a munkavégzést.
(22.20)
Tehát nyilvánvalóan erre több szempontból sem építhetünk, törvényt meg pláne nem.
Még egy nagyon fontos, talán ez a legfontosabb. Az a fajta intézményesített diszkrimináció, amely a magyar nőket éri az élet számos területén - a munkavállalástól kezdve a döntéshozásba való be nem kerülésen keresztül nagyon sok más vonatkozást lehetne még felhozni -, a szociológusok, az antropológusok és a genderkutatók véleménye szerint azért különleges és sajátos ez a helyzet, mert olyan mélyen van a kultúránkba ágyazva, hogy észre sem vesszük. Ilyen diszkriminációt a férfiakkal szemben akkor sem lehet kimutatni, ha egyébként nagyon tiszteletre méltó módon akár egyedül nevelik a gyermekeiket. Tehát messze nem ugyanaz.
Nem arról van szó, hogy a nőknek most segíteni kell egy kicsit, mert szegényeket agyonterheljük a házimunkával. A nőket Magyarországon diszkrimináció éri általános vonatkozásban, nagyon nagy méretekben és az élet számos területén, csaknem minden területén. Ezért van szükség erre a javaslatra, és ezért értelmezhetetlen ezekben a keretekben az ön javaslata, képviselő úr.
Köszönöm, elnök úr.
