GUSZTOS PÉTER
GUSZTOS PÉTER
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Bizonyos értelemben - hangsúlyoznám: bizonyos értelemben - jó példát mutatott Prága nekünk magyaroknak a hét végén a szélsőségekkel szembeni fellépés ügyében. Hiszen nemzetközileg toborzott neonácik akartak a kristályéjszaka évfordulóján felvonulni a prágai zsidó negyedben, amit megakadályozott a politikai elit egységes kiállása; az ottani miniszterelnök, köztársasági elnök, valamennyi politikai párt, a mainstream média egységesen ítélte el ezt a szándékot. Megakadályozta ezt az, hogy ellendemonstráló civilek vették a bátorságot, kimentek az utcára, és kiálltak a véleményük mellett, ismert színészek vagy éppen az a prágai érsek, aki a prágai zsidó temető kapujában személyesen állt őrt. És megakadályozta mindezt egy felkészült rendőrség, melynek nem kellett attól tartania, hogy fellépése után öncélú politikai támadások kereszttüzébe kerül.
Számos tanulsága van a hétvégi eseményeknek számunkra, a magyar politika szereplői számára. Hosszan lehetne arról beszélni itt, amivel az előző felsorolást befejeztem, a rendőrség kérdésével. Ezt magam most inkább későbbre halasztanám azzal, hogy nyilvánvaló, a politikai pofonok völgyébe berángatott rendőrség nem képes úgy viselkedni, mint egy olyan rendőrség, amely alapvető kérdésekben a politika egységes támogatását tudja a saját háta mögött.
A civil aktivitás kérdésével kicsit részletesebben foglalkoznék, és hangsúlyozom, hogy nem azokra gondolok, nem azokra a szélsőségesekre gondolok, akik az egyik szélsőség utcai jelenlétére agresszivitással és verekedéssel válaszolnak, hiszen nem a verés a megoldás, bár tudjuk, hogy vannak egyes, hangsúlyozottan nem liberális pedagógiai elméletek, amelyek szerint bizonyos esetekben már csak ez segít; magam persze ezen elméletektől itt is elhatárolódnék. Viszont az, hogy a civilek ne a jogalkotótól, ne csak a jogalkotótól várják azt, hogy megoldja az ilyen típusú problémákat, az egy nagyon fontos üzenet. Magyarországon mintha túlságosan is a törvényhozástól, egy új törvény megszületésétől várná a magyar társadalom a szélsőségek visszaszorulását, pedig a törvény önmagában nem fog megvédeni senkit, ahhoz kell egy következetes jogalkalmazó, és kellenek hozzá öntudatos, saját magukért és közös értékeinkért kiálló polgárok.
Mindaddig, amíg a magyar parlament elvitatkozik azon, hogy büntető törvénykönyvet vagy polgári törvénykönyvet kell gyűlöletbeszéd-ügyben módosítani, addig is szükséges a hazai civileknek, egyházi szereplőknek, közéleti embereknek és hétköznapi egyszerű embereknek a közös kiállása, az egységes kiállása. És nagyon fontos a politikai elit egységes kiállása, talán ez a legfontosabb üzenete mindannak, ami Prágában történt. Az egyébként Magyarországhoz hasonlóan meglehetősen megosztott és egymással sokat vitatkozni képes politikai elit Csehországban ebből a szempontból jelesre vizsgázott.
Gondoljuk végig, mi zajlott, mi minden történt ebben a tárgykörben az elmúlt időszakban Magyarországon! Egy évvel ezelőtt a köztársasági elnökünk háta mögött egy menetben zsidóztak árpádsávos zászlók alatt, és a köztársasági elnöknek ehhez nem volt egy szava sem. Néhány héttel, néhány hónappal ezelőtt a köztársasági elnök rezidenciája előtt alakult meg egy olyan szervezet, amelynek a cseh mintáját éppen azok akarják megalakítani most Csehországban, akik szervezték az ottani neonáci felvonulást.
Magyarországon történelmi egyházak képviselői vettek részt a Magyar Gárda avatásán, és az elmúlt évekből vagy évtizedből hosszan lehetne sorolni a vállalhatatlan és minősíthetetlen megnyilatkozásokat olyan emberektől, akik ezen történelmi egyházakhoz tartoznak anélkül, hogy azt utólagos egyértelmű állásfoglalás követte volna az egyházak részéről. Vagy hogy ne menjek messzebb, itt a parlamentben a vezető ellenzéki párt politikusai rendszeresen szónokolnak szélsőséges tüntetéseken, közös sajtót tartanak fönn a hazai szélsőjobbal, és nem is olyan régen, hogy csak egy példát mondjak, egyik vidéki polgármesterük együtt koszorúzott azzal a Magyar Gárdával, amelyről azt mondja a Fidesz elnöke, hogy rossz válasz a problémákra.
És ez a kétlelkű beszéd, ez a kettős magatartás a kulcsa sok mindennek. És újra és újra le kell szögezzük azt, hogy nem azt kell mondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy valami rossz válasz a problémákra. Az ilyen egyértelmű helyzetekre azt kell tudni mondani a teljes magyar politikai elitnek, amit Csehországban láttunk ezeken a táblákon (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), látták önök is a fényképeken, az volt odaírva, hogy “Nemet mondunk a nácikra”.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
