KARSAI PÉTER

Teljes szövegű keresés

KARSAI PÉTER
KARSAI PÉTER (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Demokrata Fórum elfogadhatatlannak tartja azt a kormányzati politikát, amely reform címszó alatt csak megszorításokra és látszólagos egyensúlyjavításra képes, ugyanakkor három sarkalatos kérdésre, a növekedésre, a foglalkoztatásra és az infláció csökkentésére nem találja a választ.
A kormány 2008. évi költségvetési törvényjavaslata társadalom- és gazdaságpolitikai szempontból is üres. A költségvetés továbbra is indokolatlanul sok adót szed be, és túl sokat akar újraelosztani. A kormányzat az újabb és újabb adónemek kitalálása közben megfeledkezett a gazdaság versenyképességéről, arról nem is beszélve, hogy a költségvetési kiadások csökkentése sem a tervek szerint halad. Az újraelosztás aránya 2008-ban nyilvánvalóan 50 százalék körül lesz, annak ellenére, hogy a 2006. decemberi konvergenciaprogram-beszámoló még 47,2 százalékos aránnyal számolt. Mindeközben az adóbevételek 10,6 százalékkal fognak emelkedni, az adócentralizáció mértéke 39 százalék lesz, ami pedig 1,1 százalékkal magasabb, mint amivel a 2008-as konvergenciaprogram számol.
Az adatokból jól látszik, hogy a kormányzat az adóelvonás növelésével kívánja pótolni, hogy az elmúlt évben nem sikerült az ország gazdasági mutatóira érdemi hatást gyakorolnia. A tervezett kiadáscsökkentések elmaradása és az alacsony gazdasági növekedés ugyanis továbbnövelte volna a költségvetési hiányt, amelyet a jelenlegi megszorítások mellett nehezen lehetett volna egy nagy párbeszéd keretében tisztázni az egyre bizalmatlanabb választópolgárokkal. Az infláció továbbra is magas marad, az eredetileg tervezettnél várhatóan 1,5-2 százalékkal lesz magasabb.
A tervezett költségvetés nagy vesztese a lakosság, azon belül is főként a középosztály lesz. Ha az átlagot vesszük figyelembe, akkor megállapíthatjuk, hogy a lakosság helyzete romlani, de legjobb esetben is csak stagnálni fog a jövő év folyamán, hiszen amellett, hogy adóterheik és kiadásaik továbbra is növekedni fognak, jövedelmük egy jottányival sem lesz magasabb. Itt még nem ér véget a felsorolás, hiszen a jelenlegi pazarló és sokszor rossz irányú szociálpolitika megújítása is elmaradt. A költségvetési tervezet az önkormányzatokra is súlyos csapást mér, ami végső soron ugyancsak a lakosság helyzetének romlását fogja eredményezni.
A kormány folyamatosan megváltóként állítja be az uniós forrásokat, minden fejlesztési reményt az NFT II.-be plántál, holott a programban nem szerepel hosszú távú koncepció a gazdaságfejlesztésre, társadalmi és gazdasági hatásai pedig tisztázatlanok.
(13.20)
A kormánynak fel kellene végre ismernie, hogy az uniós forrásokkal nem lehet helyettesíteni a valódi gazdaságpolitikát s ezen alapuló reformokat. A jelenlegi gazdasági folyamatok elborzasztó képet mutatnak, Magyarország egyre jobban elmarad az uniós országoktól, már az újonnan csatlakozott országok fejlődése is nagyságrendekkel előttünk jár. A költségvetési tervezetből azonban jól látszik, hogy a kormánykoalíció gyenge teljesítménye, kapkodó politikája 2008-ban sem fog változni. Épp ezért a Magyar Demokrata Fórum számára elfogadhatatlan a költségvetési törvényjavaslat, hiszen a középosztály lecsúszásának megállításához reformretorika helyett átgondolt, normális gazdaságpolitikára volna szükség.
Ezért képviselőtársaimmal nem nagy számú módosító javaslatot adtunk be az előttünk fekvő törvényjavaslathoz, hiszen a korábbi évek gyakorlata is azt mutatja, hogy még a legjobb szándékú módosító javaslatok is bizony, ha az ellenzéki oldalról érkeznek, akkor azok elvéreznek a hosszú szavazási procedúrán. Ezért most némileg talán formabontó módon én egy olyan javaslatot szeretnék önöknek indokolni, amelyet nem erről az oldalról, hanem épp ellenkezőleg, a kormánypárti oldalról adtak be képviselőtársaim, egészen pontosan Laboda Gábor képviselő úr. Ő pedig T/3860. számon adta be ezt a módosító javaslatát, amely a XIV. fejezet Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium büntetés-végrehajtás működési költségvetés személyi juttatásokra irányoz és kér 800 millió forintot.
Engedjék meg, hogy ebből a módosító indítványból s annak indoklásából fölolvassak egy mondatot, ez pedig: “A büntetés-végrehajtás összeomlásának megelőzése érdekében az őrzési pótlék jelenlegi 5 százalékról, azaz bruttó 1840 forintról 40 százalékra, 14 720 forintra emelkedik a javaslat szerint. Ezzel talán enyhíteni azt az óriási bérfeszültséget, ami a büntetés-végrehajtási intézményekben a tiszthelyettesi és felügyelői körben kialakult. A javaslat kizárólag a végrehajtói állományt érinti.”
El kell önöknek azt mondani, hogy ezt a javaslatot Laboda Gábor úr talán annak az anyagnak a kapcsán és nyomán terjesztette be a parlament elé, amelyet itt tartok a kezemben (Felmutatja.), és amely egyébkén a Budapesti Fegyház és Börtön helyzetéről ad egy összefoglalót. Nyilván ezt most nem kívánom önökkel részletesen megismertetni, de azt kérem, fogadják el, hogy a honvédelmi és rendészeti bizottság, amelynek tagjai ezt a jelentést, hogy így mondjam, részleteiben ismerik… - ezért fordulhatott az elő, hogy az a módosító indítvány, amelyben - még egyszer mondom - a börtönőrök fizetését, illetve annak pótlékát kívánja emelni, ha valami, akkor ez most rendkívül indokolt.
Egyetlenegy adatot mondok ezért önöknek: európai sztenderd szerint egy börtönben, egy normális börtönben egy felügyelőre 50 elítélt szokott amúgy normálisan jutni. Ebben a Budapesti Fegyház és Börtönben ez az arány pillanatnyilag 155 fő az 1-hez, magyarán, háromszor annyi elítélttel foglalkozik egy börtönőr, mint egy - mondom még egyszer - normális helyzetben. Ennek az oka elsősorban is az, hogy az a rendkívül alacsony fizetés, amelyet ezek a börtönőrök kapnak, havi 87 ezer nettó forintot jelent, és ráadásul a szolgálati beosztásuk következtében már októberre elérik, mondjuk, a túlórahatárnak a legvégső pontját. Kérem, még olyan is előfordul ebben a börtönben, hogy például elítélteket adminisztratív dolgozók kísérnek olykor, amikor már nincs más lehetőség.
Nagyon kérem a Ház mindkét oldalát, hogy ezt a kérdést rendkívül komolyan kezeljük, hiszen azért ebben a börtönben, amelyről én itt most szóltam, az elítéltek - nem életkora, hanem - átlagítélete hét és fél esztendő. Hét és fél esztendő! Tehát ha kicsit cinikusan fogalmazok, akkor a krém van itt őrizve ebben az intézetben, tehát a legveszélyesebb, legerőszakosabb bűnözőket tartják itt fogva, mégpedig úgy, még egyszer mondom, hogy az őrzésükhöz szükséges létszám, felügyelői létszám jószerivel az egyharmada. Magyarán, nem vigyázzuk, nem tudunk ezekre a rendkívül veszélyes bűnözőkre megfelelő módon vigyázni. Ezért én nagyon kérem, hogy ezt a 800 millió forintos támogatást majd szavazzák meg, mert ezzel legalább ezt a tüzet eloltjuk, ezzel legalább megelőzhetünk olyan eseményeket, gondolom én, ami, ha majd bekövetkezne, akkor majd csóválhatnánk mindannyian a fejünket, hogy nem tudtunk róla, és mégis bekövetkezett. Tehát tudunk róla, rendkívül súlyos ott a probléma, ezt ily módon orvosolni kellene.
A másik módosító javaslat, amelyről szólni akarok, az tulajdonképpen nem is pénzügyi kérdés, hanem inkább egy szemléletbeli, ha úgy tetszik, egy koncepcionális kérdésnek a támogatása volna, amit kérnék önöktől. Az elmúlt héten itt napirend előtt meghallhattuk Szekeres honvédelmi miniszter úrnak a napirend előtti felszólalását, és én akkor is elmondtam, hogy igen, amit miniszter úr itt elmondott a külföldi szerepvállalásunkról, ezt ő büszkén mondta, hogy a magyar katonák hogy megállják többek között Afganisztánban, a Balkánon s a többi a helyüket. Én akkor azt is elmondtam a reagálásomban, hogy igen, ez nagyon szép dolog, és valóban én is azt tapasztalom, amikor ilyen külföldi delegációkkal vagy katonákkal találkozunk, hogy jó véleménnyel vannak a magyar katonákról, azonban az alkotmányunknak van egy bizonyos paragrafusa, ez ugye a 40/A. §, ami azt mondja, hogy a Magyar Honvédség alapvető kötelessége a haza katonai védelme és a nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok ellátása.
Nos, én akkor azt kifogásoltam, illetve azt jegyeztem meg, hogy a nemzetközi szerződésből eredő kötelmeinket példásan teljesítjük, míg a mondat másik fele bizony alulteljesül. Ennek okaként akkor azt is elmondtam, hogy nem elégséges az a költségvetési részesedés, ami jelenleg a honvédelmi tárca kiadásában szerepel, ez 1,17 százalék a GDP-arányát tekintve. Ez azért nem elég, nemcsak azért nem elég, mert a NATO-uniós tagországoknak az átlaga 1,82 százalék, tehát lényegesen nagyobb a védelemre fordított kiadásuk, hanem azért is, mert pont ez a hiányzó összeg lehetne talán az, amit ha a Magyar Honvédség keretében és a Magyar Honvédség keretében működő önkéntes haderő felállítására költhetnénk, akkor talán az a kritika, ami ér bennünket jogosan a NATO-országok részéről, hogy miért nem teljesít Magyarország e tekintetben is, tehát miért nem tartjuk a 2 százalékos körüli arányt, nos, hogyha ez az összeg odakerülhetne valamilyen módon, még egyszer mondom, a Magyar Honvédség keretébe, nem azon kívül, hanem a Magyar Honvédség keretében kapna ez az új, kvázi új szervezet helyet, akkor így nemcsak hogy az alkotmánynak tennénk eleget, hanem szerintem akkor eleget tennénk annak a nemzetközi elvárásnak, hogy közelítsük a kiadásainkat az elvárható 2 százalékhoz. Ezért 20 millió forintot javasoltam - ez nyilván egy jelképes összeg ebben a megközelítésben - arra a célra, hogy igenis dolgozzák ki azt a projektet, ha úgy tetszik, azt az elképzelést, amely ennek a haderőnek a majdani felállítását megalapozza. Tehát erről szól egy javaslatom.
Számomra nagy öröm, meg kell hogy mondjam önöknek, és talán ezzel zárom is a felszólalásomat, hogy ezt a módosító javaslatot is a honvédelmi bizottság egyhangúlag támogatta. Egyébként hadd tegyem hozzá az előző, Laboda-féle javaslathoz, hogy a honvédelmi bizottság szintén egyhangúlag támogatta. Kérem, bízzanak meg önök e bizottság megítélésében és előrelátó képességében és józanságában. Kérem épp ezért, hogy ezt a két javaslatot, függetlenül attól, hogy melyik oldalról és ki terjesztette be, majd a szavazáskor támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm szépen a figyelmüket.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem