GODÓ LAJOS
GODÓ LAJOS
GODÓ LAJOS, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága október 18-án tárgyalta meg a J/4015. számú jelentést az agrárgazdaság 2006. évi helyzetéről. Ezen ülésen állította össze bizottsági ajánlását a H/4148. szám alatt a jelentés elfogadásáról.
Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt évben - illetve most már kilencedik alkalommal kerül sor a beszámoló megtárgyalására - a kormány eleget tett a '97. évi CXIV. törvény és az azt módosító 2005. évi XXVIII. törvény előírásainak, miszerint az agrárgazdaság helyzetéről értékelő jelentést készített. Ezt a jelentést az Agrárgazdasági Tanács véleményezte, és az Agrárgazdasági Tanács jelentését a mezőgazdasági bizottság megvitatta.
A tanács véleménye szerint a beszámoló az agrárgazdaság 2006. évi teljesítményéről objektív és valós képet mutat. A beszámoló magában foglal minden olyan információt, amely az agrárgazdaság 2006. évi folyamatainak ismertetéséhez és nemzetgazdasági szerepének megítéléséhez szükséges. A tanács szomorúnak tartja, hogy a világpiaci változásoknak és a külföldről származó áruk versenyének egyre inkább kitett hazai agrárszektor szereplői között - bár egyes területeken kisebb közeledés figyelhető volt - az elmúlt évben sem alakult ki egyetértés az olyan fontos agrárpolitikai kérdésekben, mint a birtokpolitika, a piacvédelem, illetve egyes támogatási célkitűzések.
Az ország társadalmában és a gazdaságban megfigyelhető morális problémák az agrárgazdaságra is hatnak. A fekete- és szürkegazdaság relatíve nagy súlya, ennek elemeként a számla nélküli kereskedelem, a laza szerződéses fegyelem, a mezei kultúrákat és az állatállományt érintő lopások, az erdők illegális kitermelése mind-mind olyan hatást vált ki, amely akadályozza az ágazat fejlődését - írja az Agrárgazdasági Tanács jelentésében. Ha megnézzük az Agrárgazdasági Tanács javaslatait, amelyet 20 pontban lehet összegezni, akkor azt kell megállapítani, hogy a tanács több mint 17 pontjában pozitív véleménnyel minősíti a 2006. évi agrárgazdasági évet. A támogatások kifizetése és a piacszabályozási beavatkozások is rendben zajlottak ebben az időszakban.
A magyar agrárgazdaság fontos nemzetgazdasági és társadalmi szerepet tölt be: 3,7 százalékos a GDP aránya a nemzetgazdasági GDP-n belül; alapanyag-termelés 3,7 százalék; az élelmiszeripar termelése 3-4 százalék között mozog; az agrobiznisz 6 százalék körüli, összesen 12-13 százalék. Társadalmi szerepe gazdasági jelentőségénél még nagyobb.
Ebben az időszakban indultak el az új kihívások az agrárgazdaság területén, amelyek a stabilitás jeleit vetítik előre: az energetikai ipar megteremtése, a biodízelre, bioetanolra, a megújuló energiahordozókra vonatkozó szabályozások. A mezőgazdasági termékek 2006. évi folyó áron számított bruttó kibocsátása 5,9 százalékkal haladta meg az előző évit.
Az agrárolló mutatója 104,6 százalékot tett ki. A keresetek javultak, de mégis inkább elmaradtak a társadalom egészéhez viszonyítva. Csökkent a hasznosítatlanul hagyott termőföldek aránya, viszont emelkedett a termelésből való végleges földkivonás. 2006 végéig 429,6 milliárd forint támogatást fizettek ki, ez a 2005. évihez viszonyítva 20 milliárddal több. Előírja, illetve javasolja az Agrárgazdasági Tanács, hogy működjön egy olyan monitoringrendszer, amely a támogatást ellenőrzi. A beruházások 14 százalékkal estek vissza, az élelmiszeripar termelése 1 százalékkal nőtt a 2005. évihez viszonyítva.
Figyelmeztető jel, hogy több nagy élelmiszer-ipari cég hagyott fel a mezőgazdasági termékek előállításával. 2006-ban kivitelünk 3650 millió euró volt, ez 9,8 százalékkal nőtt, a behozatal 2656 millió euró, az egyenleg pozitív: 995 millió euró. 2006-ban folytatódott az ágazat stabilizációja.
Az Agrárgazdasági Tanács intézkedésekre tett javaslatai közül néhányat szeretnék még megemlíteni. Érdekünkben áll az agrárökológiai potenciál lényegesen jobb, a piaci lehetőségekkel összhangban lévő kihasználása, a versenyképesség javítása, életképes üzemi méretek kialakítása. Fontos, hogy a területegységre jutó jövedelemtermelésben lemaradásunk még mindig riasztóan magas. Fejlesztési politikában és támogatási politikában a hozzáadott érték növelését ajánlja prioritásnak. Erősíteni kell az agrárinnovációs tevékenységet a felsőoktatásban, kutatásban, szakképzésben és a továbbképzésben.
Az állattenyésztés piacorientált fejlesztésében lemaradásunkat mielőbb pótolni kell. Gyors és megalapozott döntésekre van szükség. A 2007-13 közötti lehetőségeket maximálisan ki kell használni az Új Magyarország fejlesztési terv, illetve a vidékfejlesztési operatív program tekintetében. Támogatni szükséges továbbra is a különböző típusú termelői szerveződéseket - tészeket, bészeket -, összehangolt lobbitevékenységet kell folytatni Brüsszelben.
Üdvözli a jelentés az állategészségügy és élelmiszer-biztonság területén 2006-ban tett intézkedéseket.
(9.20)
Erősíteni kell a magyar társadalomban a törekvést a hazai előállítású élelmiszerek fogyasztására. Az Agrárgazdasági Tanács állásfoglalásának megfelelően kiemelten kezelendő feladatnak tartjuk a növénytermesztés és az állattenyésztés megbomlott egyensúlyának helyreállítását, az állattenyésztés piacorientált fejlesztését.
Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági bizottság 12 igen, 2 nem szavazattal és 6 tartózkodással általános vitára alkalmasnak találta a H/4015. számú jelentést, és a H/4148. számú bizottsági ajánlást az agrárgazdaság 2006. évi helyzetéről és az Agrárgazdasági Tanács állásfoglalásáról.
Tisztelettel köszönöm figyelmüket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
