JUHÁSZ GÁBOR
JUHÁSZ GÁBOR
JUHÁSZ GÁBOR igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A törvényjavaslat célja a bűnüldözési célú titkos eszközök és módszerek külön törvényben való szabályozásának megteremtése. Maga a tevékenység nem új keletű, a rendszerváltozás előtt is létezett. Azonban e tevékenység a rendszerváltozás előtt nem a mai jogállami követelményeknek megfelelően volt szabályozva, e tárgykört államtitoknak minősülő miniszteri utasítások szabályozták.
A rendszerváltozás által megteremtett jogállam e területen is alapvető változásokat hozott. Tekintettel arra, hogy a titkos információgyűjtés az alapjogokat igen nagy mértékben korlátozza, illetve korlátozhatja, az alkotmány 8. § (2) bekezdés alapján elkerülhetetlen volt a tárgykör törvényi szintű szabályozása. Az alkotmány azonban egyéb vonatkozásokban is e tárgykörről nem tartalmazott rendelkezéseket. Ennek megfelelően a bűnüldözési célú titkos információgyűjtésre vonatkozólag jelenleg négy külön törvény, a rendőrségről, a vám- és pénzügyőrségről, az ügyészségről és a büntetőeljárásról szóló törvény tartalmaz rendelkezéseket, ezért a szabályozás széttagolt, a jogalkalmazó számára nehezen áttekinthető. Ezen túlmenően az érintett rendelkezések egy része egyszerű szótöbbséggel, más része kétharmados többséggel került elfogadásra.
A törvényjavaslat a bűnüldözési célból folytatott titkos információgyűjtés rendelkezéseit egységes törvényben foglalja össze, amely természetesen nem érinti a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben szabályozott titkos információgyűjtést, hiszen ez a tevékenység nem ebbe a körbe tartozik.
Az új törvény megalkotásának két alapvető indoka van. Egyrészt az Alkotmánybíróság 2/2007. AB-határozata, amely a rendőrségről szóló törvénynek a titkos információgyűjtésre, másrészről a büntetőeljárásról szóló törvénynek a titkos adatszerzésre vonatkozó több rendelkezését megsemmisítette. Másrészt az új törvény megalkotását elengedhetetlenné teszi, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányát az ellenzéki pártok támogatásával a 2007. évi LXXXVIII. törvény módosította, amely 2008. január 1-jén lép hatályba. Az alkotmány 40/A. § (4) bekezdése 2008. január 1. napján hatályba lépő szövege pedig előírja, hogy a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásáról szóló törvények elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.
Az alkotmány módosítása megváltoztatja azt a jelenlegi helyzetet, miszerint a büntetőeljárás kezdete előtt alkalmazható titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályokat kétharmados többséggel kell elfogadni, a büntetőeljárás során alkalmazható titkos adatszerzésre vonatkozó szabályokat azonban, noha mindkét fogalom az alkotmánymódosítás szóhasználata szerinti titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazását foglalja magában, egyszerű többséggel elfogadható törvényként tekinti, a büntetőeljárási törvény tartalmazza. Ezért szükséges a bűnüldözési célú titkos információgyűjtést egy törvényben szabályozni, amely egyben rendelkezik az így beszerzett adatok büntetőeljárásban való felhasználásáról is. Kizárólag ezzel lehet biztosítani azt, hogy a büntetőeljárási törvény 2008. január 1-jétől formálisan alkotmányellenes rendelkezései ne hordozzák magukban azt a veszélyt, hogy a titkos információgyűjtést folytató szervek tevékenysége ellehetetlenüljön.
A törvényjavaslat magában foglalja a jelenleg a rendőrségről szóló törvényben, a vám- és pénzügyőrségről szóló törvényben, valamint a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló törvényben szabályozott, bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés szabályait is. Hiszen az alkotmány szerinti titkosszolgálati eszközök és módszerek fogalmi köre nyilvánvalóan kiterjed e rendelkezésekre is. A törvényjavaslat már nem tartalmaz rendelkezéseket a határőrség mint önálló rendvédelmi szerv tekintetében, mivel a határőrséget az alkotmány módosítása, illetve az Rtv. módosításáról szóló törvény integrálja a rendőrségbe.
Hangsúlyozni kell, hogy az egységes szabályozás alól a tevékenység speciális jellegére figyelemmel a nemzetbiztonsági szolgálatok által végzett, külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtő tevékenység kivételt kell hogy képezzen. Az e tevékenységre vonatkozó szabályozást továbbra is a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény tartalmazza azzal, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok által végzett, külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban történő felhasználásáról rendelkezik a törvényjavaslat, egyebekben azonban érintetlenül hagyja a rendelkezéseket.
A törvényjavaslat a titkos eszközökkel és módszerekkel beszerzett adatok felhasználásával összefüggésben lényegében a hatályos jogszabállyal egyező szabályozást tartalmaz, újszerűsége az alapelvek, a célhoz kötöttség és a módszerek világos törvényi megfogalmazásában áll. Meggyőződésem, hogy csak e törvényjavaslat elfogadásával és a titkos információgyűjtésre vonatkozó rendelkezések egységes kódexben történő szabályozásával felelhetünk meg az alkotmányosság mindannyiunk számára igen fontos követelményének, nem utolsósorban pedig 2008. január 1-jétől kizárólag e törvény elfogadásával biztosítható a hatékony bűnüldözés érdekében folytatott információgyűjtő tevékenység.
Mindezekre figyelemmel kérem a tisztelt képviselőtársakat, hogy a törvényjavaslatot vitassák meg, szükség esetén módosító indítványaikkal javítsák és támogassák.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
