MÉCS IMRE
MÉCS IMRE
MÉCS IMRE (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Magyar Honvédség létszámának megállapításáról szóló döntés a köztársaság legfelsőbb államhatalmi szervének, az Országgyűlésnek a feladata és a felelőssége. Legutóbbi döntésünkre 2004-ben került sor, a 15/2004. (III. 24.) országgyűlési határozat keretében. Ez a határozat 2006. december 31-ig határozta meg a részletes létszámot. Már csak ezért is szükséges új határozat meghozatala, ezenkívül számtalan más megfontolás is involválta azt, hogy ezt létre kellett hozni.
Az Országgyűlés ezen hatásköre abba a komplex felelősségi körbe tartozik, amely a védelemmel kapcsolatos alapdokumentumok meghozatala: ezek biztonságpolitikai alapelvek, honvédelmi alapelvek, biztonságpolitikai, valamint honvédelmi stratégia, a Magyar Honvédség hosszú távú átalakítására vonatkozó határozatok, továbbá a védelmi költségvetés, s ami talán a legalapvetőbb, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvény. Ez utóbbi jelentőségét különösen aláhúzza, hogy benne fogalmazódnak meg a Magyar Honvédség fő feladatai és a feladatok végrehajtását megvalósító katonai szervezetek.
A beterjesztett határozati javaslatnak megkülönböztetett jelentősége mindenekelőtt abban van, hogy messze túlmutat a szokásos, létszámot meghatározó rutindöntéseken. A Magyar Honvédség véleményünk szerint jelentős határkőhöz érkezett, ugyanis reményeink szerint a végéhez érkezik az évek óta tartó, időnként neki-nekifeszülő átalakítási folyamat, amely jelentősen megváltoztatta a honvédség arculatát, helyét, szerepét és szervezetét.
Ne felejtsük el, hogy amikor a Harmadik Köztársaság 1990-ben kézhez vette a Néphadsereget, annak 156 ezer katonája volt. Ebben az időben a bécsi haderő-csökkentési tárgyalások jelentették a reményt a térség biztosításában, és ennek megfelelően kezdtük el csökkenteni a környező országok, jelesül Románia, Csehszlovákia - mely akkor még létezett - katonai létszámaival együtt. Később begyorsultak ezek a folyamatok, először 90 ezerre csökkentettük le a Magyar Honvédség létszámát, majd 60 ezerre, majd 30 ezerre. Úgy tűnik, hogy ez a folyamat a végéhez ért, és stabilizálódik azokon a számokon, amelyeket az országgyűlési határozati javaslat tartalmaz.
A beterjesztett határozati javaslatnak megkülönböztetett jelentősége mindenekelőtt abban van, hogy messze túlmutat a szokásos, létszámot meghatározó döntéseken. A Magyar Honvédség véleményünk szerint jelentős határkőhöz érkezett. Erről már beszéltem az előbb. Ennek legfontosabb jellemzője, hogy hosszú erőfeszítések után létrejött egy, a társadalom által elvárt, majd elfogadott önkéntes haderő, amely fokozatosan professzionalizálódik. Napjainkra kialakult egy olyan hadrend, szervezeti, vezetési struktúra és diszlokáció, amely a célirányos képességfejlesztés és az ehhez rendelt létszámkeretek és állománystruktúra alapján - amelyről e határozat során fogunk dönteni - véleményünk szerint képes a Magyar Honvédség mindhárom alapfeladatának, mármint az ország védelmének, a szövetségi kötelezettségből és a nemzetközi szerepvállalásból eredő kötelezettségeknek és a katasztrófavédelemben való részvételnek az eredményes ellátására. Ez szilárd meggyőződésünk akkor is, ha az ellenzék egyes, nem eléggé tárgyilagos képviselői, valamint a jobboldali média egyes túlzó megnyilvánulásai az ország védtelenségéről, a területvédelem hiányáról, a honvédség elégtelen szervezetéről és létszámáról szólnak, és különféle póthaderők, gárdák felállításáról szónokolnak.
Mindez arról tanúskodik, hogy lehetségesnek tartanak országhatáraink elleni támadást, virtuális ellenségképet vizionálva leragadnak a területvédelem ma már korszerűtlen elvénél, nem értékelik kellőképpen az új, globális veszélyforrásokat, amelyek egészen másfajta védelmi koncepciót és védelmi rendszerben való gondolkodást igényelnek. Ezenkívül nem értékelik kellőképpen a NATO, a washingtoni szerződés 4. és 5. cikkelyéből eredő szövetségi, kollektív védelmi és biztonsági garanciákat, valamint erőfeszítéseket. A jelenlegi biztonságpolitikai helyzet, az Európai Unióba való, környezetünk nagy részével történő integrálódás és a NATO új helye, szerepe, valamint feladatai - beleértve ebbe a világpolitikai tényezőket is - deriválják a legfontosabb premisszákat a Magyar Honvédség számára.
A határozati javaslatban szereplő összlétszám 23 950 fő, a Magyar Honvédség befejeződött átalakításának, a kialakult szervezeti struktúrának és a törvényben megfogalmazott feladatoknak megfelelően elegendő, az ország gazdasági helyzete mellett pedig finanszírozható. A határozati javaslat nemcsak létszámadatokat, hanem állománystruktúrát is meghatároz, és rugalmas lehetőséget biztosít a honvédelmi miniszter számára a ma még nem látható, de a jövőben esetleg bekövetkező változásokra való reagálásra, belső átcsoportosításokra és az ehhez szükséges modern állományarányok kialakítására. Mindenképpen szükségesnek látszik a tisztek arányának fokozatos igazítása az európai átlagértékek felé. Be kell látnunk, hogy a jelenlegi tiszti állomány túl magas, és az arány nem indokolt, a legénységé viszont kissé alacsony.
A közel 24 ezer fős létszám megoszlása a vezető szervek és háttérintézmények, illetve a csapatok tekintetében kedvezően alakult: 18:82 százalék. Utóbbi 21 600 főt jelent. Sőt, a 18 százalékon belül a központi logisztikai szervezetek szorosan kapcsolódnak a csapatok hasonló szervezeteihez, és erősítik azok harcképességét. Örvendetes a honvédelmi miniszter azon jelentése is, miszerint teljesítették a csapatok szervezeteinek vállalt, magasabb arányú feltöltését. Ez azt jelenti, hogy a 23 950 fő ugyan kevesebb, mint a tavalyi összlétszám, de ezen felül a végrehajtó állomány, a csapatok létszáma a korábbiakhoz képest magasabb.
(17.50)
A határozati javaslatban szereplő összlétszámon túlmenően a honvédelmi miniszternek alárendelt szervezeti elemek összlétszáma 28 521 fő, ami 4571 fővel több a honvédség meghatározott létszámánál. A különbség objektíve indokolt, hiszen ebbe a körbe sajátos, bizonyos tekintetben autonóm szervezetek tartoznak, amelyek más, HM-en kívüli szervezetekhez is kötődnek. Ilyenek például a katonai titkosszolgálatok, a Nemzetvédelmi Egyetem, a honvédséget is kiszolgáló egészségügyi központ, valamint a rendelkezési állománycsoport. Ezen szervezetek ugyan nem a honvédelmi törvényben meghatározott közvetlen katonai feladatokat hajtják végre, de kötődésük a honvédelemhez és a Magyar Honvédséghez egyértelmű és elengedhetetlen. Összességében a védelmi szektor létszáma ennyi.
Az egészségügyi szervek szélesebb igényeket elégítenek ki, ugyanakkor fejlesztenek olyan képességeket, amelyek nemcsak hadi helyzetben, hanem katasztrófahelyzetben vagy terrortámadások esetén is alkalmazhatók. Új helyzetek vannak, új kihívások érnek, amelyeknek meg kell felelnünk, és úgy gondolom, hogy az országgyűlési határozati javaslat elősegíti ezt.
Mindezek figyelembevételével az országgyűlési határozati javaslat elfogadását a magam és a szocialista frakció nevében ajánlom.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
