DR. GÁL ZOLTÁN
DR. GÁL ZOLTÁN
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azt hiszem, hogy a törvényjavaslat általános vitájában - bár az államtitkári expozé részletesen indokolta ezt - mégiscsak szóba kell hozni azt a helyzetet, hogy tényleg szükség van-e ennek a törvényjavaslatnak a megtárgyalására és elfogadására, indokolt-e, hogy most az Országgyűlés ezzel foglalkozzon. Ahogy az államtitkár úr említette, sok szakmai érv szól mellette, ugyanakkor felvetődik az emberben, hogy akkor, amikor a rendőrség és a határőrség integrációja folyik - ami hatalmas munka és szükségképpen a szervezet megrázkódtatásával jár együtt, és nyilván még majd idő kell az integráció hivatalos befejezése után is, hogy összerázódjon a két szervezet -, ebben a helyzetben szükség van-e arra, hogy most a rendőrségről szóló törvénynek egy viszonylag nagy lélegzetű módosításába kezdjünk.
A szocialista frakció mérlegelvén a dolgokat arra a következtetésre jutott, hogy bár szólnak ellene érvek - mint ahogy azt említettem -, szükséges, hogy az Országgyűlés ezt a törvényjavaslatot vitassa meg, és kétharmados törvényről lévén szó, lehetőleg jussunk egyetértésre és fogadjuk el. Megítélésem szerint ugyanis az államtitkár úr által említett szakmai érvek mellett komoly politikai érv is szól amellett, hogy beszéljünk a rendőrségről. Az a komoly politikai érv is szól mellette, ami a rendőrség körüli helyzetre vonatkozik, ami az elmúlt évben kialakult, azokra a kritikai, sokszor nagyon éles politikai támadásokra gondolván, amelyek a rendőrséget érték, és amelyek természetszerűleg - mindannyian tudjuk - nem tettek jót a rendőrség tevékenységének; egyfajta elbizonytalanodást lehet tapasztalni.
(19.00)
Úgy hiszem, hogy egy tisztességes, korrekt parlamenti vita - ennek a reményét feltételezem, és ennek alapot ad a tavaszi módosítás során kialakult helyzet, konszenzus - segít ennek a helyzetnek a túlhaladásában, segít a politikai erőknek abban, hogy maguk is reálisabban lássák a rendőrség tevékenységét, és azt hiszem, hogy ezen keresztül egyfajta jó hátteret tudunk teremteni a rendőrség munkájához, az elbizonytalanodás feloldásához, és úgy gondolom, hogy ez politikai nézetektől vagy párthovatartozástól függetlenül közös ügyünk lehet és kell is hogy legyen, mert hiszen ennek a helyzetnek a következménye nyilván a közbiztonság, a közrend védelmében megmutatkozó ilyen-olyan problémákban csapódik ki.
Ha már a kritikát említettem, hadd jegyezzem meg - s ez is az úgynevezett helyzethez tartozik -, hogy egy nagyon kedvező változás látszik lenni a magyar rendőrség szervezeti kultúrájában. Arra gondolok, hogy a korábbi években, évtizedekben nem nagyon lehetett tapasztalni azt, aminek a jeleit most már látjuk, sőt dokumentálható is, nevezetesen, hogy a rendőrség maga is kritikusan tekint a tevékenységére, van egyfajta belső megújulási szándék, amit legegyértelműbben éppen az úgynevezett Ignácz-, illetőleg Papp-jelentés bizonyít a tavalyi eseményekkel összefüggésben.
Ez egy rendkívül fontos fejlemény, ami biztató a jövőre nézve is, és pontosan a rendőrségnek ez a belső változtatási igénye, ennek az attitűdnek a megjelenése teszi indokolttá azt, hogy az Országgyűlés próbáljon olyan jogi hátteret adni a rendőrség munkájához, amivel nemcsak az állampolgár jár jól, hanem maga a szervezet is otthonosabban, biztosabban tud mozogni, ami megint csak nyilvánvalóan a tevékenység hatásfokában jelenik meg. Mi tehát ezeknek a szempontoknak az alapján indokoltnak tartjuk, hogy ezzel a viszonylag nagy lélegzetű módosítással az Országgyűlés foglalkozzék, és lehetőleg próbáljunk megállapodni olyan szabályokban, amelyek az előbbieknek megfelelően segítik a rendőrség munkáját.
Ami a benyújtott törvényjavaslatot illeti: az alapvető szempont, aminek alapján azt a tervezetet értékeltük, változatlan - erről sokszor beszéltünk már itt az Országgyűlés előtt -, nevezetesen: annak a kérdésnek a megválaszolását kértük és kérjük számon a törvényjavaslaton, ami körülbelül úgy szól, hogy hogyan lehet összeegyeztetni a jogállamiság kritériumait a rendőrség tevékenységének hatékonyságával, hogyan lehet a jogállamiság kritériumait úgy érvényesíteni, hogy az erősödjön, anélkül, hogy ez a rendőrség munkájának a nehezebbé tételét eredményezné. Tudjuk, hogy az az ösvény, amelyen ez a dolog megjelenik, meglehetősen szűk, de ez egy olyan kritérium a szemünkben, amiben engedni nem lehet. Tehát akkor, amikor véleményt mondunk erről a törvényjavaslatról, ezt a szűk ösvényt keressük, és az a véleményünk, hogy a módosítások után a törvényjavaslat megfelel ennek a kritériumnak, kiállja ennek a kritériumnak a próbáját.
Nem akarok én most itt a részletekbe belemenni, és ezt bizonyítandó a törvény paragrafusait felidézni, képviselőtársaim - legalábbis akik itt vannak -, gondolom, hogy olvasták. Elég az expozéban is emlegetett rendőri intézkedés átláthatóságára - hogy divatos kifejezést használjak - vonatkozó szabályokat említeni. Idetartoznak a védett személyekkel és a védett létesítményekkel kapcsolatos új szabályok, amelyek, azt hiszem, tényleg garanciákat jelentenek az esetleges rendőri önkénnyel szemben, ugyanakkor a rendőrség számára is olyan feltételeket biztosít, amelyekben otthonosabban mozogva tudják az ezzel kapcsolatos feladataikat ellátni.
És idetartozik a módosításnak egy nagy része, ami az adatkezelésre vonatkozó szabályokat illeti. Úgy hiszem, hogy a szabályok döntő többsége minden szempontból megfelel az európai uniós előírásoknak, megfelel az adatkezelésre vonatkozó egyéb törvényi szabályoknak, és nagyon világos rendszerbe szedi azokat a normákat, ahogy a rendőrség a nagyon érzékeny adatokat egyáltalán kezelheti. Fontos ebből a szempontból, hogy elválasztja a bűnüldözési, a határrendészeti és az igazgatási típusú adatok kezelési szabályait.
(Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Felvetődik az - és maga az indokolás is szól róla -, hogy kellenek-e ezek a szabályok, hiszen tudjuk, hogy az Európai Unióban átfogó felülvizsgálata folyik ezeknek a szabályoknak. Úgy hiszem, ha ez belátható időn belül be is következik, mégis érdemes nekünk azon gondolkozni, hogy ha csak átmenetileg is, de tegyük tisztába ezt a rendszert, tegyük világosabbá, mert ez számunkra, állampolgárok számára is és a rendőrség számára is hasznos lesz. Később aztán gondolkozhatunk azon, hogy mit kell ezen az uniós szabályok következtében változtatni vagy nem változtatni.
Én bízom abban, tisztelt Országgyűlés, hogy meg tudunk egyezni, közös nevezőre tudunk jutni a legfontosabb kérdésekben, és a törvénymódosítást az Országgyűlés még ebben az évben el tudja fogadni. Azt hiszem, az állampolgárok is jól járnak vele, és jól jár vele a rendőrség is.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
