DR. KONTRÁT KÁROLY
DR. KONTRÁT KÁROLY
DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A parlament az ez év június 25-i zárószavazáskor fogadta el a rendőrségi törvény legutóbbi módosítását, amely hosszú idő után következett be. Mi úgy látjuk, hogy az 1994. évi XXXIV. törvény alapvetően egy jól sikerült törvény, közel 14 éve hatályban van, de ez nem jelenti azt, hogy a módosításáról ne lehetne beszélni. Mi ezt nem is kifogásoljuk. Úgy gondoljuk, ha a módosítás következtében javul a közbiztonság, javul Magyarország polgárainak a biztonsága, az uniós kötelezettségeinknek jobban eleget tudunk tenni, vagy segíti annak a közbizalomnak a helyreállítását ez a törvény, amely tavaly októberben jelentős mértékben megsérült, akkor ez mind önmagában is elegendő ok arra, hogy erről beszéljünk. Nem is zárkózunk el ez elől.
De szeretném elmondani, sajnálatosnak tartom, hogy az a kiérlelési folyamat, az az egyeztetési folyamat, ami egy ilyen fontos törvénynél elengedhetetlenül szükséges, most elmaradt. És szeretném aláhúzni és hangsúlyozni, hogy ennek a törvénynek a 8. §-a a közterületen elhelyezett képfelvevő eszközök használatával kapcsolatban az önkormányzatok számára jelentős kötelezettségeket szeretne előírni. Az önkormányzati szövetségekkel tudomásom szerint nem történt egyeztetés, amit rendkívül sajnálatosnak tartok.
Ami a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség hozzáállását jelenti a benyújtott törvényjavaslathoz: szeretném aláhúzni, hogy ezen hiányosságok ellenére érdemben tárgyaljuk ezt a javaslatot, hiszen már módosító indítványokat nyújtottunk be ehhez a tartalmát illetően jelentős törvényjavaslathoz, amelyek egy része javító, jobbító szándékú olyan módon, hogy pontosítja a szabályozást, másik része pedig elhagy bizonyos tervezett változásokat.
(19.10)
Ha ezeket a módosító indítványokat tudjuk egyeztetni, meg tudunk állapodni ezeknek az elfogadásáról, akkor a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség nem zárkózik el a törvény elfogadása elől. De azt szeretném elmondani és hangsúlyozni itt is, és ebben egyetértek Gál Zoltán képviselőtársammal, hogy a magyar rendőrség és a határőrség integrációja, ami jelenleg folyamatban van - 2008. január 1-jétől lép működésbe, kezdi meg tevékenységét ez az új szervezet -, mindenképpen egy olyan feladatot ró az illető szervek, tehát mind a rendőrség, mind a határőrség vezetésére, személyi állományára, amely megfontolás tárgyává teszi, hogy újabb szabályozással vajon terheljük-e ezeket a szervezeteket, illetőleg az új szervezetet.
A benyújtott törvényjavaslat egyes pontjairól is szeretnék röviden az általános vita szabályaira tekintettel véleményt mondani. Az általunk benyújtott módosító javaslatok javasolják kivenni a tervezetből a biztonságvédelmi zónával, illetve a védett személyekkel kapcsolatos szabályokat. Úgy gondoljuk, hogy a jelenleg hatályos rendőrségi törvény erre vonatkozóan jól szabályozza a kérdést. Ezekkel egy a teendő: ezeket a szabályokat be kell tartani.
Ami a rendőrök azonosításával kapcsolatos, régóta húzódó vitát illeti: úgy gondoljuk, hogy ez a javaslat szándékait illetően jó szándékú e tekintetben, de nem kellően pontos. A mi módosító indítványaink azt célozzák meg, hogy ezt a feltételt vagy ezt a követelményt megfelelő módon tudjuk biztosítani. Bízom abban, hogy a kormánypárti képviselőtársaim támogatják ezt a módosítást, aminek a lényege az, hogy a rendőr köteles nevét, azonosító számát, szolgálati helyét, valamint az intézkedés tényét és célját az érintett tudomására hozni. A rendőrnek az intézkedés befejezése után közölnie kellene az állampolgárral azt, hogy az intézkedés ellen hol élhet panasszal.
A javaslat egyik pontja álláspontunk szerint alkotmányos aggályokat is felvető szabályozást tartalmaz, amely szerint a közúti közlekedésben részt vevő gépjármű-tulajdonosok személyi tulajdonához való joga sérülne, a tervezet szerint ugyanis a rendőr a jármű kulcsait elveszi - elveszi, hangsúlyozom -, ha a jármű vagy a vezető állapota a biztonságot veszélyezteti. A jelenleg hatályos szabályozásban ez a rendelkezés opcionális - elveheti -, míg a tervezet kötelezővé teszi a kulcsok elvételét a törvényben meghatározott esetekben. A törvényjavaslat - ha tehát a Ház elfogadná ezt a törvényjavaslatot a jelenlegi formájában - azt eredményezné, hogy nem lenne lehetőség arra, hogy amennyiben a vezető állapota veszélyezteti a biztonságot, de a jármű műszaki állapota egyébként nem, akkor a gépjárműben utazó más személy, a felesége, testvére, gyermeke - lehetne még sorolni az érintett, szóba jöhető személyeket - átvegye a vezetést. Én úgy gondolom, ez nem lehet célja a rendőrségi törvény módosításának, erre nincs szükség. Ha a feltételek fennállnak, a rendőr ma is megteheti. Én úgy gondolom, a jelenlegi szabályozást nem kellene elrontani, mert ami jó, azt ne rontsuk el. Tehát ehhez kapcsolódóan módosító javaslatot nyújtottunk be.
Ugyancsak a 8. § - amit érintettem -, a képfelvevő eszközök szabályozását illetően sem helyes a szabályozás. Én egyébként az önkormányzati vezetőkkel beszéltem, megkérdeztem a véleményünket, megmutattam a törvényjavaslatot, hogy hogyan értékelik, milyen véleményük, milyen észrevételük van, és azt mi beépítettük a beadott módosító javaslatba. Mi úgy látjuk, hogy az önkormányzatokra rendőrszakmai feladatokat hiba lenne átruházni. Úgy látjuk, hogy a képfelvevő eszközökről a rendőrségnek kellene dönteni, természetesen az önkormányzatok egyetértési jogával. Nem támogatjuk azt a törekvést sem, hogy ezen eszközök beszerzésének teljes anyagi hátterét az önkormányzatok és ne a rendőrség, közvetve a magyar állam, a Magyar Köztársaság költségvetése állja.
Az adatkezelési szabályokról szeretném elmondani azt, hogy nem zárkózunk el attól, hogy ezeket a szabályokat áttekintsük, esetleg később módosítsuk, de úgy, ahogy Gál Zoltán képviselőtársam is elmondta, jelenleg az uniós kerethatározat előkészítése és az elfogadási folyamat zajlik. Úgy gondoljuk, nem lenne célszerű az, hogy esetleg a jövő év első felében újra a rendőrségi törvényt tárgyaljuk. Érdemes lenne megvárni ezt az uniós szabályozást.
Vannak a tervezetnek egyébként olyan pontjai is, amelyekkel már a jelenlegi formájában is egyetértünk, vagy csak kisebb módosításokat tartunk szükségesnek. Ilyen az 1. §, az 5. §, a 6. §, amely a rendőri igazoltatás körét szűkíti, ami kizárja, hogy öncélú igazoltatás legyen. Ilyen a 9. §, a 13. § és a 14. §.
Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség az elmondottak alapján és a már benyújtott módosító javaslatai alapján fontosnak tartja, hogy olyan szabályozás kerüljön elfogadásra, amely megfelel azoknak a céloknak, amelyeket a hozzászólásom elején megfogalmaztam, az ország és polgárai érdekeit szolgálja, és még ebben a jelenlegi, rossz politikai légkörben is hajlandók vagyunk arra, hogy a kétharmados döntési körbe tartozó törvényjavaslat kapcsán érdemi egyeztetést folytassunk, az eredményes egyeztetés után pedig itt, a parlamentben a szavazások során igen gombot nyomva elfogadó módon álljunk hozzá. De még egyszer mondom, ehhez az kell, hogy a szocialista-szabad demokrata képviselőtársaink is elfogadják azokat az érveket, amelyeket a módosító javaslatainkban megfogalmaztunk.
Másrészt pedig szeretném felhívni az előterjesztő figyelmét arra, hogy érdemes és hasznos egyébként az egyeztetéseket lefolytatni, az időt erre rászánni. Mi ebben, ha erre kellő idő áll rendelkezésre, partnerek vagyunk. Én abban bízom egyébként, hogy az ország és polgárai érdekének megfelelő törvény elfogadására kerül sor a rendőrségi törvény módosításával.
Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
