DR. BÁRÁNDY GERGELY
DR. BÁRÁNDY GERGELY
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Ismét köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kezdeném én is azzal, ami a bizottságban is kialakult álláspont, hogy alapvetően nem szerencsés az, hogy ha főleg a büntető törvénykönyv kapcsán egy éven belül kétszer is módosul a jogszabály. Ugyanez érvényes a büntetőeljárás-jogra és a büntetés-végrehajtási jogra, hiszen ezen a jogterületen a jogbiztonság szempontjából kifejezetten üdvös az, hogy ha ez ritkán történik meg.
De azonkívül, azt említettem már bizottsági előadóként, és ez a saját véleményem is, nemcsak a bizottságé, hogy európai uniós kötelezések miatt szükséges mégis az, hogy ez megtörténjen egy éven belül kétszer.
Továbbmegyek. Ugyanakkor viszont, ha már módosítják a büntető törvénykönyvet, akkor úgy gondolom, helyes az a gyakorlat, amit alkalmaz ez a törvénymódosító javaslat is, hogy a joggyakorlatban az utolsó módosítás óta kiérlelt megoldásokat beemeli a törvénybe, tehát a problémákra választ ad, nem várja be, mondjuk, a Btk. esetén az új kódex létrejöttét. Ugyancsak nem várja meg az új kódex létrejöttét, azt gondolom, hogy ebben az esetben már helyesen, olyan tartalmi változtatásokkal, amely esetén komolyabb társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy ez az új jogintézmény minél hamarabb megjelenjen a büntető törvénykönyvben.
Kiemelném én is ezek közül azt, amit államtitkár úr már megtett az expozé során, a zaklatás tényállását. Régóta felmerült az ezzel kapcsolatos társadalmi igény. Eddig voltak olyan, az emberek életét mételyező megnyilvánulások, olyan tettek, amelyek nemcsak hogy szankció nélkül maradtak, de a megtiltásukhoz, a megelőzésükhöz vagy a további hasonló cselekménytől történő eltiltáshoz nem volt meg a megfelelő jogi alap. Ki ne hallotta volna már környezetében azt, hogy éjjelente ismerőseiket zaklatják telefonon, becsöngetnek a lakásukba, nap mint nap követik az utcán, kellemetlen megjegyzéseket tesznek nekik, kellemetlen odaszólásokkal illetik őket, bántó kifejezésekkel, és gondolom, nincs olyan jogász ebben az országban, akit ilyennel ne kerestek volna meg, és ne kérdezték volna meg tőle, hogy de hát akkor mit lehet tenni ellene. A válasz az volt, hogy próbálja meg saját maga megoldani, mert jogi lehetőség nincsen rá.
Nos, ahogy a reklámokban mondják, ennek vége, mert itt az új jogszabály, a zaklatás, amelyik megoldást kínál erre a problémára. Úgy gondolom, helyes törekvés az a továbbiakban is, és meg kell tartani általában a büntetőjog-alkalmazás során, hogy meg kell próbálni a problémákat helyben egymás között megoldani, és csak akkor a büntetőeljárás eszközéhez nyúlni, akkor állami segítséget igénybe venni, hogy ha ez a törekvés nem jár sikerrel, főleg a kisebb súlyú bűncselekmények esetén. Ekkor azonban mindenképpen szükséges az, hogy az államnak legyen lehetősége beavatkozni, és segítséget nyújtani a sérelmet szenvedett állampolgároknak. Ezt a törvény lehetővé teszi, és azt a törekvést és azt a jogpolitikai szándékot, miszerint is lehetőség szerint egymás közt kell az ilyen jellegű konfliktusokat rendezni, a törvény úgy oldja meg, hogy magánvádassá teszi ezt az eljárást. Azt gondolom, hogy nagyon helyesen történik ez így.
Ugyanúgy helyes, hogy szubszidiárius, tehát kiegészítő, kisegítő jellegű ez a törvényi tényállás, azaz meg kell említeni, hogy az emberek közti konfliktusokat jórészt rendezi a Btk., tehát csak a joghézagot kellett ezzel az új szabályozással kitölteni. Kisegítő jellegű szabályozás, és ilyenformán kisegítő jellegű törvénnyé vált, úgy gondolom, hogy nagyon helyesen. Azonban az is helyes, hogy a törvény úgy fogalmaz, hogy a szubszidiárius bűncselekményeknek kétféle formája lehet: akkor, ha más bűncselekményt nem követ el, illetve akkor, hogyha súlyosabb bűncselekményt nem követ el, ebben az esetben lehet elmarasztalni a szubszidiárius bűncselekmény miatt az elkövetőt.
Nagyon helyes, hogy itt nem a “más”, hanem a “súlyosabb” szerepel, tehát nem arról van szó, hogy bármelyik bűncselekményt megvalósítja, akkor már nem alkalmazható, hanem csak akkor, ha ennél súlyosabb minősítésűt, hiszen sokszor a zaklatás súlyosabb érdeksérelemmel jár, mint például egy rongálás, mondjuk, a gépkocsi kerekének a kiszúrása, és úgy gondolom, nagyon helyes és indokolt, hogy ha ezeket a cselekményeket halmazatban lehet elbírálni.
Helyes az elkövetési magatartások példálózó felsorolása, ez eligazítást ad a jogalkalmazónak abban a vonatkozásban, hogy mi az, ami biztosan ennek kell hogy minősüljön, azonban nem szűkíti le az elkövetési magatartások körét a jogszabályban foglalt két esetre.
Úgy gondolom, hogy a büntetési tétel is összhangban van a cselekmény társadalomra való veszélyességével.
Egypár szót még a zaklatás második fordulatáról, (2) bekezdéséről, vagy akár még minősített esetnek is lehet nevezni, hiszen súlyosabban minősül, mint az (1) bekezdés, ez a veszélyes fenyegetés - ahogy ezt az államtitkár úr is kiemelte - szabálysértését emeli bűncselekményi rangra, szintre. Úgy gondolom, hogy ez támogatható. A támogathatóság oka a cselekmény társadalomra veszélyességének a foka. Úgy gondolom, hogy ez egy régi törekvés a társadalom részéről, hogy ez megtörténjen, és úgy gondolom, hogy nagyon helyes jogtechnikai megoldás az, hogy ezt a zaklatás fogalmán belül egy (2) bekezdésben definiálja a jogalkotó.
Helyesnek tartom azt is, hogy a súlyosabb alakzatba csak a személy elleni erőszakos vagy a közveszélyt okozó bűncselekményekkel való fenyegetéssel megvalósított tényállások, magatartások tartoznak.
(18.30)
Azonban már most megjegyzem, hogy a törvény hiányosságának érzem azt, hogy az egyéb, félelem keltésére alkalmas cselekményekkel való fenyegetés beépítése az alapesetbe nem történt meg az én meglátásom szerint, holott alkalmas lehet, mondjuk, a félelemkeltés céljára az is, hogyha valakit az autójának a savval való leöntésével fenyegetnek meg. Azért nem terjesztettem elő ugyanakkor módosító javaslatot ebben a vonatkozásban, mert azt gondolom, hogy egy ilyen új jogintézménynél ki kell várni, hogy hogy alakul a bírói gyakorlat, meg kell látni azt, hogy a bírói gyakorlat beleérti-e az ilyen cselekményeket az (1) bekezdésbe, mert még ez is elképzelhető, illetve meg kell nézni azt, hogy ez a hiány egyáltalán okoz-e problémát, okoz-e valós problémát a társadalomban, és ha igen, és ha erre nincs megoldás, akkor lesz indokolt előterjeszteni egy esetleges önálló indítványt a jogszabály módosítására.
A (3) bekezdésről összesen csak annyit ebben a vonatkozásban, hogy a minősített eset, azt gondolom, indokolt. Jellemzően ezekben az életviszonyokban fordul elő a jogsértés, a felsorolt esetekben a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő a sértett, és azt gondolom, hogy emiatt indokolt a minősített esetnek a létrehozása. Az viszont szerencsés, hogy ez csak minősített esetben szerepel, tehát valóban nem szűkíti le a zaklatás bűncselekményét a családon belüli erőszakra, ez ugyanis az én meglátásom szerint nem lenne indokolt. És helyesen differenciál a minősített eset kapcsán az (1) és a (2) bekezdés között a jogszabály.
Úgy gondolom, egy jól megszerkesztett jogszabályhellyel van dolgunk, amelynek az alkalmazása során annak jellege miatt azonban sok feladata lesz majd a bíróságoknak a megfelelő gyakorlat kialakításában. Egyébként azt még mindenképp meg kell említeni, hogy az európai uniós irányelveknek, jogelveknek ugyanúgy, mint az ombudsman és az Alkotmánybíróság ajánlásának is megfelel ez a fajta szabályozása ennek a bűncselekménynek.
Egyet lehet érteni - áttérve a jogszabály, a törvényjavaslat más rendelkezéseire - az életfogytig tartó szabadságvesztés feltételes szabadságra bocsátásának szabályairól szóló módosítással, máshol már alkalmazott jogelvek szerint egészítik ki ezeket a tényállásokat; ugyancsak a kábítószerrel kapcsolatos, a kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos szabályozással, amivel szintén egy nemzetközi elvárásnak felel meg a jogalkotó. Ugyancsak egyet lehet érteni az eljárásjogi szabályok módosításai között a köztársasági elnöki kegyelmi jogkör pontosításával.
Összefoglalva tehát úgy gondolom, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat mind tartalmát, mind szerkesztésmódját tekintve jó és megfelelő, ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy azt a szavazáskor fogadja el.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
