JUHÁSZ GÁBOR
JUHÁSZ GÁBOR
JUHÁSZ GÁBOR igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat kisebb változtatásokat eszközöl a büntető törvénykönyvről, valamint a büntetőeljárásról szóló törvényekben, emellett módosítja a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvényt és a schengeni végrehajtási egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló törvényt. Ezeket a módosításokat elsősorban az egyes háttérjogszabályok folyamatban lévő módosítása, illetve bizonyos európai uniós jogi aktusoknak való megfelelés indokolja.
A törvényjavaslat a Btk. általános részében pontosítja az előzetes letartóztatásban eltöltött időtartam beszámítási szabályait. Ennek következtében a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának meghatározásába beleszámít annak az előzetes letartóztatásnak az időtartama, amelyet az életfogytig tartó szabadságvesztésből feltételesen szabadságra bocsátott elítélt a feltételes szabadságra bocsátása ideje alatt elkövetett újabb bűncselekmény elkövetése miatt tölt.
A Btk. különös részét érintő módosítások közül kiemelkedik a zaklatás bűncselekményi meghatározása, amely büntetendővé teszi a zaklató jellegű magatartásokat, ezzel egyidejűleg pedig a jelenleg szabálysértési tényállást képező veszélyes fenyegetés egyik megnyilvánulási formáját, a bűncselekmény elkövetésével való fenyegetést is bűncselekményi szintre emeli. Ezen új tényállás megalkotásával a kormány egyrészt alapvető társadalmi igényekre kíván választ adni, másrészt pótolja azt a szabályozási hiányt, amit társadalmi szervezetek, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, valamint az Alkotmánybíróság már többször kifogásolt.
A törvényjavaslat szerinti tényállás hosszú egyeztetést követő kompromisszum eredményeként alakult ki, amely egyfelől tükrözi a jogalkalmazók álláspontját, másfelől a társadalmi szervezetek véleményét is figyelembe veszi. A törvényjavaslat a foglalkoztatástól eltiltás hatálya alá vonja az egyéni vállalkozás folytatását is, így a jövőben a feketegazdaság elleni hatékonyabb fellépés eszközeként lehetővé válik az egyéni vállalkozó e tevékenységtől való eltiltása is.
A törvényjavaslat emellett újrafogalmazza a Btk.-ban foglalt háború fogalmat, amely amiatt szükséges, mert jelenleg a Btk. alkalmazásában nem minősülnek háborús tevékenységnek az úgynevezett genfi konvenciókban meghatározott fegyveres összeütközések.
A törvényjavaslat egyebekben pontosítja a Btk. szóhasználatát az európai kábítószer-prekurzorokról szóló rendeleteinek megfelelően. Apróbb módosításokat eszközöl a Btk. gazdasági bűncselekményeit meghatározó tényállásokon, valamint technikai jellegű pontosításokat hajt végre a Btk. fogyasztóvédelmi jellegű tényállásaiban.
A törvényjavaslatnak a büntetőeljárásról szóló törvényt érintő módosításai közül kiemelkedik a kegyelmi eljárást érintő rész, amely az alkotmányossági aggályokra tekintettel a köztársasági elnök számára két további intézkedést, így a fiatalkorúakkal szemben alkalmazható javítóintézeti nevelés, valamint a büntetés kiszabásának elhalasztását jelentő próbára bocsátás esetén is megnyitja az egyéni kegyelmezés lehetőségét.
(18.20)
A pártfogó felügyelet hatékonyságának növelése érdekében a törvényjavaslat új rendelkezéssel egészíti ki a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendeletet. Ezáltal a jövőben a büntetés-végrehajtási bíró jogosult lesz a bíróság által elrendelt pártfogó felügyelet végrehajtása során a szökött, engedély nélkül eltávozott vagy vissza nem tért, illetve a büntetés-végrehajtás megkezdését elmulasztó elítéltekkel szembeni intézkedések foganatosítására.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot megvitatni és támogatni szíveskedjen. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
