DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Azt hiszem, Répássy képviselő úr utolsó mondatai méltatlanok voltak a mai vitához. Lehet egyetérteni és nem egyetérteni azzal a javaslattal, amit a képviselőtársaimmal együtt benyújtottunk, de úgy emlékszem, hogy például Répássy képviselőtársamnak is volt olyan indítványa, amivel az emberi méltóságot kívánta védeni. Mi azzal akkor nem értettünk egyet, de nem vádoltuk meg azzal, hogy azt szavazatszerzés vagy egyéb aljas indok miatt nyújtotta volna be. (Dr. Répássy Róbert: Az emberi méltóság más.)
Ami a vita - és törvényjavaslatunk - lényegét illeti, ezzel kapcsolatban nagyon sokszor elhangzik, elsősorban liberális politikusok, illetve jogvédők részéről, hogy nem a büntetőjog eszközeivel, illetve általában nem a jog eszközeivel kell fellépni az ordas eszmék ellen, hanem elsősorban a közvélemény, a politikusok magatartásával, az ilyen kérdésekhez való hozzáállásával. Legutóbb itt az Országgyűlésben napirend előtt például a prágai eseményeket hozták fel, a prágai példáról beszéltek. Valóban példa lehet Magyarország számára, amikor cseh, német és szlovák újnácik provokatív módon a zsidónegyedben kívántak végigmasírozni a kristályéjszaka évfordulóján, és ez tényleg példa lehet Magyarország számára, a magyar politikusok, egyházak, közéleti személyiségek, értelmiség számára, hogy a Cseh Köztársaság elnöke, az összes parlamenti párt, az értelmiség, a közvélemény egyöntetűen kiállt, elmondta a véleményét, és Prága érseke személyesen állt oda a zsidótemető elé, és mondta azt, hogy akár személyesen akadályozza meg ezt a szégyent. Sokak elgondolkodhatnak ezen, véleményem szerint.
De ha már a külföldi példákat nézzük, számos olyan országban, ahol egyébként az emberi jogokat tiszteletben tartják, a véleménynyilvánítás szabadságát tiszteletben tartják, a holokauszt tagadása önmagában bűncselekménynek számít. De van olyan szomszédos ország, ahol az is bűncselekménynek számít, ha valaki rokonszenvét fejezi ki az ordas eszmék képviselőivel szemben, akár zászlólobogtatással, akár egyenruha felvételével.
A magyar helyzet és a magyar alkotmányos helyzet. Bárándy képviselőtársam expozéjában elég világosan elmondta a különbséget a mi törvényjavaslatunk és a korábbi Btk.-módosítási tervezetek között, erre nem kívánok részleteiben kitérni.
Amit a legfontosabbnak tartok, az részben az, hogy valóban a polgári jog szabályait kell alkalmaznunk vagy általában más jogágakat. Az emberi méltóságot a magyar jogrendszerben nem kizárólag a polgári jog vagy a szabálysértési jog eszközeivel lehet védeni, hanem igenis, büntetőjogi eszközökkel.
(14.50)
És itt nemcsak arra kívánok hivatkozni, hogy az Alkotmánybíróság világosan kimondta, hogy lehetőség van akár büntetőjogi eszközöket is használni, de a magyar Btk. is tartalmaz olyan tényállásokat, amelyek célja az emberi méltóság védelme, erről szintén beszélt Bárándy képviselőtársam. A rágalmazás, a becsületsértés tényállásai ilyenek.
És akkor valóban tegyük fel a kérdést, hogy miért büntetendő az, ha valakit, egy személyt személyében sértenek, és miért nem büntetendő az, ha egy egész közösséget sértenek. Miért van az, hogy én, mondjuk, a pirézekre összességében nem mondhatok dehonesztáló kifejezést úgy, hogy félnem kéne valamiféle retorziótól, de mondjuk, a csepeli piréz kisebbségi önkormányzat elnökére már azért nem mondhatok, mert félnem kell büntetőjogi eszközöktől. Nem mondhatom azt, hogy ön egy tolvaj piréz, mert akkor megbüntethetnek, de azt nyugodtan mondhatom, hogy minden piréz tolvaj, és börtönben a helyük, mert ezért nem jár büntetés. A piréz nyilván behelyettesíthető minden mással.
Meggyőződésem szerint ennek a törvényjavaslatnak, amit benyújtottunk, ki kell állnia az alkotmányosság próbáját, ez határozott meggyőződésem. Kérem, fogadják el, hogy nem sanda céllal terjesztettük be, hanem őszintén úgy gondoljuk, hogy szükség van erre a szabályozásra, nagyon sok ember emberi méltóságának védelme érdekében.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)
