DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azok után, hogy világossá vált, hogy a törvényjavaslatot sem a kormány, sem a másik négy frakció nem támogatja, természetesen majd fel kell tennünk a kérdést, hogy az MSZP vajon miért erőlteti ezt a törvényjavaslatot immáron sokadszorra az Országgyűlés elé, de erre a magam válaszát majd csak a felszólalásom végén mondanám el.
Szeretném leszögezni, hogy a képviselőcsoportunk, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja nem támogatja a törvényjavaslat elfogadását. A törvényjavaslat összesen három bekezdésből áll, három bekezdésben szabályozná az új büntetőjogi tényállást. Ebből a három bekezdésből az (1) bekezdést alkotmányosan aggályosnak, a (2) és a (3) bekezdést kifejezetten alkotmányellenesnek tartjuk.
Valóban, ennek a törvényjavaslatnak az előzményei közé tartozik, hogy egy hasonló büntetőjogi tárgyú szabályozást az Alkotmánybíróság megsemmisített, pontosabban előzetes normakontroll alapján alkotmányellenesnek talált. Példás egyetértésben történt ez, különvélemény nélkül, az alkotmánybírák egyhangú határozattal hozták meg ezt a döntésüket. Ez is figyelmet érdemel ebben a vitában, hogy még csak különvélemény vagy kisebbségi vélemény sem fogalmazódott meg abban a tekintetben, amit nem akarok megismételni, hogy miféle megállapításokat tett a korábbi büntetőjogi szabályozással kapcsolatban az Alkotmánybíróság.
Ha megengedik, akkor bekezdésenként elmondanám az aggályainkat. Az (1) bekezdésben egy verbális, szóbeli bűncselekmény, szóbeli elkövetési magatartás az, amely szabályozásra kerülne. Nos, ezzel kapcsolatban a véleménynyilvánítási szabadságra vonatkozó alkotmánybírósági döntést irányadónak tekintjük. Úgy látjuk, hogy mivel az alkotmányos helyzetben semmilyen változás nem következett be, nem módosult az alkotmány, ezért várhatóan ugyanígy fog dönteni az Alkotmánybíróság erről a szabályról is, erről a most beiktatandó törvényhelyről is.
(14.40)
Ahogyan mondom, ez minimum alkotmányosan aggályossá teszi ezt a javaslatot.
A (2) bekezdés, amelyet itt Hankó Faragó Miklós ismertetett, tényleg - azt kell mondanom - jogalkotási kuriózumnak számít, mert ennek a (2) bekezdésben megfogalmazott tényállásnak az elkövetési magatartása egy önkényuralmi rendszerre vagy eszmére emlékeztető vagy utaló testmozdulat. Még egyszer ízlelgessék ezt a kifejezést: egy önkényuralmi rendszerre emlékeztető vagy önkényuralmi rendszerre utaló testmozdulat. Itt viccesen már beszélgettünk arról, hogy talán célszerű lenne a törvény mellékletében ilyen ábrákon felsorolni, hogy milyen testmozdulatokat képzel el a jogalkotó, mert óhatatlanul némi jogértelmezési problémákat fog felvetni.
De komolyra fordítva a szót, alapvetően a jogbiztonságot, vagy ahogyan megfogalmazta Hankó Faragó Miklós, a normavilágosságot, a normavilágosság követelményét sérti az ilyen megfogalmazás. A büntetőjog egyik alapelve a nullum crimen sine lege elve, azaz nem lehet olyan bűncselekményt elkövetni, amelyet még a jogalkotó sem képes megfogalmazni, hogy miféle bűncselekményt kellene tiltani. (Dr. Avarkeszi Dezső: Elég sajátos ezt így kimondani. - Közbeszólások az MSZP padsoraiból.) Szocialista képviselőtársaim világosnak tekintik ezt a megfogalmazást; én továbbra is azt állítom, hogy az önkényuralmi rendszerre emlékeztető testmozdulat egy elég érdekes dolog. Például, ha valaki a kezével vörös csillagot formál, akkor valószínűleg ez már egy önkényuralmi rendszerre emlékeztető testmozdulat lesz. Tényleg azt kell mondjam, hogy ez egy kuriózum, egy jogalkotási kuriózum. Remélem, hogy még a beterjesztők, az előterjesztők sem fogják megtartani ezt a szöveget, mert azt hiszem, még az Alkotmánybíróság is leginkább hahotában fog kitörni, és úgy fogja elutasítani ezt a javaslatot.
A (3) bekezdés pedig nagyon meglepő. Ugyanis egy speciális, büntethetőséget kizáró okot tartalmaz ez a (3) bekezdés, mégpedig nagyjából az a lényege a dolognak, hogy ha ezt a gyalázkodó kifejezést vagy testmozdulatot politikai párttal vagy politikai közszereplést is folytató társadalmi szervezettel kapcsolatban, a közszereplésükkel összefüggésükben alkalmazzák úgy, amely alkalmas arra, hogy a lakosság egy csoportjához tartozó tagok becsületét vagy emberi méltóságát megsértse, no, akkor nem büntetendő a cselekmény. Tehát ha például - igen, hát az alkotmányügyi bizottságban azt kellett mondanom, hogy el kell előre határolódnom a saját nyilatkozataimtól, de valóban, a példa kedvéért szögezzük le, hogy ha például - egy kisebbség tekintetében azt állítja valaki, tehát egy dehonesztáló jelzőt tesz egy kisebbségre, akkor az büntetendő a javaslat szerint, ellenben, ha mondjuk, azt mondják egy dehonesztáló jelzővel, hogy ilyen-olyan MSZP-s vagy ilyen-olyan fideszes vagy ilyen-olyan SZDSZ-es, és ezt állítják egy hétköznapi átlagemberre, annak a jogait semmi nem védi a javaslat szerint. Tehát miközben kisebbségekhez tartozót nem szabad megsérteni, politikai meggyőződés, politikai hovatartozás alapján bárkit nyugodtan lehet sértegetni. Na, ez egy alkotmányellenes diszkrimináció. Az alkotmány szerint nyilvánvaló, hogy a politikai vélemény alapján sem lehet diszkriminálni, a politikai vélemény alapján nem lehet megkülönböztetni.
Ezért felhívom az előerjesztő figyelmét, hogy kérem, ne azt fejtegesse, amit már többször fejtegetett, hogy ez a javaslat a politikusokat vonná ki ebből a körből. Pontosan nem a politikusokra vonatkozik, hanem pontosan a politikai hovatartozása, meggyőződése alapján a nem közszereplőnek minősülő embereket védi az alkotmány, és önök kizárják azt, aki ezekkel, ilyen átlagemberekkel, ilyen politikai meggyőződésű emberekkel szemben követnek el gyűlöletbeszédet. (Dr. Bárándy Gergely: Nem ezt tartalmazza.) Márpedig, ha figyeljük a mai közbeszédet, akkor legalább annyira jellemző a gyűlöletbeszédnek az a fajtája, amikor nem kisebbségi vagy etnikai alapon tesznek gyűlöletkeltő kifejezést, hanem például politikai alapon tesznek ilyen kifejezést. Szerintem, ha már a gyűlöletbeszéd ellen akarnak harcolni, akkor legalább úgy, a politikában elharapózott, a politikai dimenziójú gyűlöletbeszéd ellen is ugyanúgy kell harcolni. De ez csak az egyik probléma. A másik probléma az, hogy alkotmányellenes ez a megkülönböztetés.
Összefoglalva tehát a törvényjavaslat szerintünk nem állja ki az alkotmányosság próbáját, és itt térnék vissza arra az elején feltett kérdésre, hogy vajon, ha sem a kormány nem támogatja, sem a másik négy párt nem támogatja ezt a javaslatot, akkor a szocialisták miért erőltetik ezt a javaslatot.
Tisztelt Szocialista Képviselőtársaim! Nekem az a javaslatom, hogy be kellene már fejezni azt a gyakorlatot, hogy különböző kisebbségek szavazatainak a megnyeréséért folyamatosan alkotmányellenes jogszabályokkal bombázzák a tisztelt Házat. Nagyon kérem, hogy próbáljanak inkább más módon kisebbségi szavazókat megnyerni, és ne az Alkotmánybíróságnak gyártott számtalan alkotmánysértő javaslattal. Ez lesz most sorban már legalább a harmadik olyan javaslat, amelyik el fog vérezni az Alkotmánybíróság előtt. Azt hiszem, a politikai kampánynak ez a módja nem éppen a leghatékonyabb, sőt azt kell hogy mondjam, hogy a jogállamiságot meglehetősen kikezdi az ilyen próbálkozás. Inkább valamilyen más módon próbáljanak kisebbségi szavazatokat megnyerni.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak, köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiból.)
